Ez a hír is érdekelheti
Hajrázik a nemzeti konzultáció: több mint egymillióan már kitöltötték


Lázár János bejelentette: indulhat a munkálat. A szegedi vonal is a kiemelt vasútfejlesztési projektek között szerepel.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) végre jóváhagyta azt az egymilliárd eurós – mintegy 400 milliárd forintos – magyar hitelkérelmet, amelynek célja a hazai vasútvonalak átfogó felújítása. A döntést Lázár János építési és közlekedési miniszter jelentette be, hangsúlyozva, hogy a kormány ugyanekkora összeggel megtoldja a keretet, így összesen közel 800 milliárd forintból indulhat meg a vasútfejlesztés. A beruházások egy része közvetlenül is érinti Szegedet és környékét, a 140-es számú fővonal felújításával és a központi forgalomirányítás fejlesztésével.

A döntés előzményei nem voltak zökkenőmentesek: a hitelkérelem bírálata több mint egy évig húzódott, aminek Lázár János szerint politikai okai voltak. A miniszter állítása szerint az Európai Bizottság és a Tisza Párt brüsszeli nyomásgyakorlása hátráltatta az ügyet, de – mint fogalmazott – végül „győzött a józan ész és a közös gazdasági érdek”.
A projektlistában kiemelt helyen szerepel a 140-es vasútvonal Kiskunfélegyháza–Szeged Rendező közötti szakaszának korszerűsítése, amely évek óta várat magára. A felújítás nemcsak az utasforgalmat érinti majd kedvezően, de a térség logisztikai kapacitásait is jelentősen javíthatja.
Emellett a központi forgalomirányítás fejlesztése is napirendre kerül a 140-es vonalon. Ez új digitális rendszerek kiépítését és a működés optimalizálását jelenti, ami nemcsak biztonságosabbá, de kiszámíthatóbbá is teheti a menetrend szerinti közlekedést. Az új irányítási technológia nemcsak Budapest–Cegléd–Szeged, hanem a teljes dél-alföldi vasúti tengely működését hatékonyabbá teheti.
Magyarországon összesen 6500 kilométer vasútvonal van használatban, ebből az elmúlt másfél évtizedben körülbelül 1200 kilométert sikerült felújítani. A minisztérium számításai szerint már csak az állapot fenntartásához is évi 90 kilométert kellene átépíteni – ennek finanszírozásához viszont uniós források nélkülözhetetlenek.
A mostani döntéssel megindulhat a munka, és a cél az, hogy 1000 kilométernyi vasúti pálya újuljon meg a következő évben.
A szegedi szakasz mellett más kiemelt projektek is szerepelnek a listán: például a miskolci fővonal korszerűsítése, a Gubacsi híd rekonstrukciója, a Dabas–Kecskemét vonal villamosítása, valamint 36 vasútállomás felújítása – köztük több kistelepülésen is.
A Szegedet is érintő beruházások egyik fő hozadéka, hogy a város ismét bekapcsolódhat a gyors, kiszámítható vasúti közlekedés vérkeringésébe.
A Budapest–Szeged közötti utazási idő a jövőben csökkenhet, és a régió lakói is kényelmesebben juthatnak el a fővárosba, illetve más nagyvárosokba. Emellett a teherszállítás is új lendületet kaphat, ami a térség gazdasági életére is pozitívan hathat.
A fejlesztések nemcsak a vasúti pályákat érintik. A MÁV 36 állomás rekonstrukcióját tervezi, ebből 14-et a Magyar Falu Program keretében.
A mostani bejelentés fordulópontot jelenthet a szegedi vasúti infrastruktúra számára. Bár a konkrét munkálatok kezdési időpontja még nem ismert, szakértők szerint akár már 2025 végén megindulhatnak az első munkagépek a dél-alföldi térségben.
Ez hosszú távon nemcsak kényelmesebb utazást, de versenyképesebb régiót is jelenthet – és mindezt egy olyan uniós forrásból, amelyet korábban hónapokig blokkoltak politikai viták.
A közlekedési miniszter Facebook-bejegyzésében optimistán zárta gondolatait:
A vágány mellett tessék vigyázni: indul a munka!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.