A parkolóbotrányt tárgyalták Gyulán – a vádlottak tagadtak és az ügyészséget kritizálták (FRISSÍTVE)

Jelentős vagyoni hátrányt okoztak Szeged városának azzal, hogy ingyenesen parkolóbérleteket osztogattak – állítja az ügyészség. A VIP-parkolóperben a vádlottak között ott találjuk Mózes Ervin főjegyzőt, Solymos László alpolgármestert és Kalmár Gábor kabinetfőnököt, akik állítják, nem követtek el bűncselekményt, felmentésüket kérték, szerintük az ügyészség politikai nyomásra citálta őket bíróság elé. Szabó Bálint jogász viszont arról beszélt a Gyulai Járásbíróság előtt, hogy ez az ügy csak a jéghegy csúcsa, számos csontváz hullik még majd ki a szegedi MSZP-s városvezetés szekrényéből. Botka Lászlót a szegedi keresztapának nevezte.

A hat vádlott – köztük

Mózes Ervin

címzetes főjegyző,

Solymos László

alpolgármester és

Kalmár Gábo

r kabinetfőnök – meghallgatásával kezdődött a Gyulai Járásbíróságon az ingyenes parkolóbérletek ügyében indult büntetőper tárgyalása. A VIP-parkolóbotrányban a

vád

hűtlen kezelés, az ügyészség szerint több mint 40 millió forint kárt okoztak azzal, hogy 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérleteket biztosítottak, amelyek odaítéléséről vezetői értekezleteken döntöttek. Járt és jutott parkolóbérlet az önkormányzati és országgyűlési képviselőknek, díszpolgároknak, továbbá a polgármesteri hivatal egyes dolgozóinak, köztük titkárnőknek, aljegyzőnek és sajtófőnöknek is. Olyan önkormányzati képviselő neve is a VIP-listán díszelgett, akinek jogosítványa sincs, illetve olyanoké is, akik az érintett időszakban semmilyen városi tisztséget nem töltöttek be. Hivatali dolgozó családtagjának is jutott ingyen parkolási lehetőséget biztosító éves kártya, de rendőrségi vezetőknek is, sőt olyan nevekre is lehetett bukkanni a VIP-listán, akiknek túl sok közük sosem lehetett a szegedi önkormányzathoz. Ez utóbbira lehet példa az a makói szocialista politikus, aki már nem volt országgyűlési képviselő, amikor bérleteket kapott, igaz az MSZP megyei elnökhelyettesi posztját töltötte be, s akkoriban

Botka László

volt a párt megyei elnöke. A szegedi városvezetőnek egyébként kettő bérlet is járt bizonyos években, hogy a családi autóra is jusson, ha esetleg azzal közlekedne, de

Ujhelyi István

jelenlegi MSZP-s EP-képviselőnek, és az akkori kabinetfőnöknek, mostani szocialista országgyűlési képviselőnek,

Szabó Sándornak

is két darab éves parkolóbérlete volt. 2008-ban egyébként 186 ezer forintot, míg 2012-ben már 246 ezer forintot kellett fizetnie a jogi személyeknek egy éves parkolóbérletért Szegeden, míg magánszemélyeknek ennek az összegnek a felét.

Kiss Szabó Szilvia

, a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség ügyésze elmondta, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) a vizsgált időszakban az önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal részéről eljáró személyek számára különböző mennyiségű kombinált bérletet adott át ingyen: 2008-ban 69-et, egy évvel később 32 darabot, 2010-ben 69-et, 2011-ben 67-et, míg 2012-ben70 éves parkolóbérlet. „A vádlottak tudtak arról, hogy a parkolóbérletek ingyenes igénylésére sem jogszabályi, sem pedig képviselő-testületi felhatalmazással nem rendelkeznek, illetve azok ingyenes átadására a Szegedi Közlekedési Kft. részéről eljáró személyek sem jogosultak” – közölte az ügyész. Ennek alapján a vádhatóság azt állítja, hogy a vizsgált négyéves időszakban a 100%-ban önkormányzati tulajdonú SZKT-nak mintegy 41 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a vádlottak. Az első- és másodrendű vádlott az SZKT volt vezetői voltak, míg a harmadrendű a parkolási üzletágat vezette, az ügyészség őket társtettesként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja. A negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottak, azaz a főjegyző, az alpolgármester és a kabinetfőnök pedig felbujtóként szerepel az ügyben. Szerdán a hat vádlottat hallgattak meg, közülük négyen felolvasták vallomásukat, de kérdésekre egyikük sem akart válaszolni. Mindannyian tagadták, hogy bűncselekményt követtek volna el, a IV., V. és VI. rendű vádlott pedig arról beszélt az első tárgyalási napon, hogy az ügyészség politikai ügyet kreált. A tárgyaláson a sértetti oldal, azaz az SZKT és az önkormányzat jogi képviselője egyaránt azt nyilatkozta, hogy nem érte őket kár, és semmilyen kártérítési igénnyel nem lépnek fel.

Utasításra semmisítették meg a VIP-listákat

D. G.

elsőrendű vádlott azt közölte, jogszabályi felhatalmazása volt a parkolóbérletek kiadására, ugyanis a cég ügyeiben 50 millió forintig dönthetett és döntött is. Semmilyen önkormányzati határozat nem tiltotta, hogy kedvezményként vagy üzleti ajándékként parkolóbérletet adjon, melyek összértéke elhanyagolható. Kitért arra is, hogy számára nem a személyek voltak a legfontosabbak, hanem a darabszám, amit jelentősen leredukált, mert korábbi városvezetés idején sokkal több parkolóbérletet osztottak ki ingyen. A nyomozati anyagot hiányosnak értékelte és több pontatlanságot is felsorolt, például szerinte nem helyes az az ügyészségi megállapítás, hogy az önkormányzattól nem kaptak támogatást, működési támogatás járt a cégnek, és a köztük lévő szerződés nem tartalmazta, hogy a tevékenység mely részére kell azt fordítaniuk. Megjegyezte, a számlákat nem az ügyvezetők állítják ki, egy akkora cégnél, mint az SZKT erre jól szabályzott rendszer van. Azt is elmondta, hogy nemcsak képviselők kaptak bérletet, hanem a rendőrség is. Például

Lukács János

dandártábornok, megyei főkapitány, aki minden évben a közlekedési társaság gyermeknapjának színvonalát emelte, de egyéb rendezvények keretében is segítették a munkát, és a vádlott szerint olyan értéke volt a segítségnek, amely eltörpül amellett, amit üzleti ajándékként kapott. A bíró a kihallgatások jegyzőkönyveit is ismertette, amelyben a vádlott többek között azt mondta, szerinte az áfatörvény miatt nem tehette volna meg a város, hogy ingyen adja a bérleteket. Azt is nyilatkozta korábban, hogy az önkormányzat által kapott listát sosem vizsgálta, mondván, ha az önkormányzatnak fontos személyekről van szó, akkor a város egyik jelentős cégének is azok a rajta szereplők. A másodrendű vádlott,

T. I. T.

sem tartotta magát bűnösnek, és nem kívánt vallomást tenni vagy kérdésekre felelni. A nyomozati szakban tett vallomását olvasta fel a bíró, ebben arról szólt, hogy tudomása szerint 2013-ig nem volt jogilag leszabályozva, kik jogosultak ingyenes parkolóbérletre. Ő kezdeményezte, hogy az üzletpolitikai kedvezménnyel kiadott bérleteket valamilyen formában rendezzék, később önkormányzati rendelet is született erről. A rendőrség már 1996 óta kapott bérleteket, nagyjából 100 darabot éves szinten, amit szintén rendezett keretek között szeretett volna juttatni számukra, végül 2012 végén született megállapodás. Ebben szerepel, hogy az áfatartalmat kifizetik, és segítséget nyújtanak az SZKT-nak, például közös járőrözésekkel. A vádlott arról is nyilatkozott korábban, hogy minden alkalommal a parkolási üzletág akkori vezetőjétől, a III. rendű vádlott

F. G.

-től kapta meg a listát, és sosem ellenőrizte azt, a kialakult szokásjog szerint járt el. Meglátása szerint azzal, hogy az önkormányzat nem fizette ki a parkolóbérleteket, tulajdonosként önmagának okozott kárt. Egy beszélgetés során – vázolta fel – egyértelműen elhangzott, hogy ha kiszámlázzák a listán szereplőknek ingyenesen adott bérleteket az önkormányzatnak, akkor meg is szűnhet a várostól kapott támogatás. T. I. T. úgy értékelt, ha kiszámlázta volna a bérleteket az önkormányzat felé, az nem bevételnövekedést jelentett volna az SZKT-nak, hanem konfliktusforrást. Elmondása szerint azért nincs pontos nyilvántartás arról, hogy kik kaptak ingyenesen bérletet, mert azok megsemmisítéséről utasítást kaptak, amit végrehajtottak, igaz nem tudta pontosan megmondani, hogy ki mondta, hogy felejtsék el ezt a nyilvántartást. A III. rendű vádlott, F. G. sem ismerte el bűnösségét, vallomást sem tett, esetében is a korábbi vallomásait ismertették. Ő sem emlékezett arra, hogy ki rendelte meg azt, hogy minden évben semmisítsék meg a nyilvántartást. Leszögezte, ő maga nem volt döntési pozícióban, s az önkormányzat részéről érkezett igényt nem utasíthatták vissza. A nyomozati szakaszban arról is nyilatkozott, hogy abban a hiszemben volt az önkormányzat és a 100%-os tulajdonában álló cég között van valamilyen megállapodás, s a kapott önkormányzati támogatásban benne volt az ingyenbérletek ellenértéke is. Számlát az I. rendű vádlott utasítására állítottak ki az önkormányzatnak, ám azt visszaküldték az SZKT-nak, később a II. rendű vádlott ügyvezetése alatt is küldtek számlát, illetve fizetési felszólítást is. Meglátása szerint az ingyen parkolóbérletek miatt a céget egyébként nem érhette kár, csak az önkormányzatot a saját döntése alapján. Korábban azt is elmondta, hogy az önkormányzat éves szinten 100-130 bérletet kért, s szerinte erre az SZKT igazgatója nem mondhatott nemet. Kitért arra is, hogy egyik igazgató sem osztogatta a bérleteket felelőtlenül, ebben nem látja az ő felelősségüket.

Az ügyészség pártatlanságát is firtatták

Nem történt bűncselekmény, s ennek hiányában felmentésüket kérte Mózes Ervin, Solymos László és Kalmár Gábor az ebédszünet után. Szeged címzetes főjegyzője nonszensznek nevezte, hogy vádlottként áll a bíróság előtt. Emlékeztetett, hogy a parkolórendszert 1996. április elsejétől vezették be, megörökölték azt a gyakorlatot, hogy ingyenesen adnak bérleteket. Elmondta, az önkormányzat minden évben elfogadta az SZKT üzleti tervét, beszámolóját, és soha senki nem kifogásolta a parkolóbérletek nyújtását. Azt is mondta, hogy a vezetői értekezleteken formailag javaslatok születtek, az SZKT hozott döntést az ingyenes bérletekről Hangsúlyozta azt is, a szegedi gyakorlat nem egyedüli, ráadásul 1996 óta eltelt években a szokásból jogszokás lett, később pedig önkormányzati rendelet is született. Szerinte értelmezhetetlen, hogy felbujtással vádolják, hiszen nem volt bűncselekmény, ráadásul az elmúlt 21 évben folyamatosan ez volt a gyakorlat, s így értelmezhetetlen, hogy több mint két évtizeden keresztül hogyan lehet valaki felbujtó évről-évre. Úgy összegzett, hogy a cégvezetők jogszabályi felhatalmazással rendelkeztek, annak kereteit nem lépték túl, a testület tagjai pedig 1990 óta tisztában voltak a parkolóbérlet juttatásának rendszerével, azzal együtt fogadták el a cég beszámolóit. Minden igazságügyi szerv tudatában volt a gyakorlatnak, bűncselekmény hibájában a felbujtás nem állhat meg, pláne évekre ismétlődően nem valósítható meg. Közölte, hogy olyanok is kaptak bérleteket, akiknek a költségeit egyébként is meg kellett volna téríteni, és a konkrét segítő munka alapján születtek a döntések, nem az alapján, hogy ki „nagy ember”. A bérletek ellenértéke a jegyző szerint bele van kalkulálva az SZKT-nak juttatott önkormányzati támogatásban, s azt is kijelentette, hogy ő biztosan nem mondta, hogy semmisítsék meg a nyilvántartást, és másokról sem feltételezi ezt. Solymos László mind a vádiratot, mind az azt megelőző gyanúsítást alaptalannak tartja, mint mondta, egyik tényállás sem valósult meg, bűncselekményt nem követett el. Sajnálatosnak nevezte, hogy 4 év nyomozás után bíróság előtt kell állnia és az ügyészség jogi érvekkel nem magyarázza, hogy a városvezetés egy része ide került. Hivatkozva más ügyvédekkel folytatott beszélgetésekre azt mondta, ez inkább politikai ügy, amelyben lényegében Szeged társadalmi elitjét citálták be kihallgatásokra. Kifejezte reményét, hogy belátják, felesleges volt 4 évet eltölteni az ő meghurcolásukkal. Szerinte az ügyészség részéről bizonyítási kényszerre utal az, hogy volt szó sikkasztásról, hivatali visszaélésről és hűtlen kezelésről, mint mondta ez utóbbi a legmegfoghatatlanabb, de a politikusok ellen az ügyészség által kedvelt vád. Közölte, koncepciós eljárásról van szó, mondvacsinált indokkal kerültek a vádlottak padjára, s ha konzekvensen járt volna el az ügyészség, több vádlott is lehetne, ám nem törekedtek az ügy minden egyes részletének a feltárására. Közölte, az ügyészség szándékosan hagyta figyelmen azt a tényt, hogy az SZKT ügyvezető igazgatója 50 millió forintig dönthet saját hatáskörben, vagyis volt joga a parkolóbérletek juttatására. Kalmár Gábor is arról beszélt, hogy meglapozatlan és mondvacsinált a vádirat. Közölte, az elmúlt évek jogszabályai felhatalmazása alapján jártak el, s akárcsak Solymos, ő is furcsának tartotta, hogy csak ők vannak a vádlottak padján. Mintha csak tőlük várták volna el a jogszabályok betartását, másoktól nem. Példaként felhozta az ügyészeket, akik "laikusok", amikor maguknak kérnek bérletet, a rendőrség is, amikor szerződést köt az SZKT-val és a megyei bírósági elnök és elnökhelyettes is, amikor kedvezményes parkolóbérletet igényel. Szerinte nincs jogi magyarázat a vádiratban, de politikai ok az lehet, az ő esetében például megjegyezték, hogy kabinetvezetőként dolgozik, ami az ügy szempontjából lényegtelen. Elmondta, hogy amikor 2008-ban átvette az ügyintézést, tudta, hogy milyen szokás van Szegeden, nem is kifogásolták a bűnüldöző szervek ezt.

Szabó Bálint: A szocialista szegedi városvezetés le- és megbukott

Szabó Bálint

, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a bírósági tárgyalás előtti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a VIP-parkolóbotrány bizonyítja, hogy a szegedi szocialista városvezetés le- és megbukott. Azt mondta, ez az ügy csak a jéghegy csúcsa, számos csontváz hullik még majd ki a szegedi MSZP-s városvezetés szekrényéből, hasonlóan a parkolóbérletes balhéhoz vagy a Szeviép-botrányhoz, ahol „tízmilliárdokat loptak ki a szegedi nagyberuházásokból”. Szerinte a parkolóper egyértelmű bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Szegedet egy jól körülhatárolható bűnözői csoport irányítja és vezeti, amelynek tagja Mózes Ervin, Solymos László és Kalmár Gábor is. A jogász kiemelte: „A vádlottak padjáról hiányzik egy ember, ugyanis a maffiának van első számú vezetője, a keresztapát pedig úgy hívják: Botka László.” Szerinte az ügy politikai felelőssége egyértelműen Botka Lászlóé, és véleménye szerint jogi felelőssége is megállapítható, ezért ragaszkodik hozzá, hogy a hűtlen kezelés mellett hivatali visszaélés tárgyában is folyjon majd nyomozás. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Kabinetje a sajtótájékoztató után válaszközleményt osztott ki. Ebben azt írják: „különös és nagyfokú pitiánerségről tanúskodik, hogy az általános gyakorlat csak Szegeden szúrt szemet, egy olyan párt részéről, amely a közpénzt rendszerszerűen, nagyüzemben, naponta és milliárd számra lopja, ráadásul azok a képviselői beszélnek hűtlen kezelésről, akiknek autói évek óta minden további nélkül vígan parkolnak ingyenesen a városban” - írta

Vécsey Ágnes

sajtófőnök.

Korábban írtuk:

16.10: Felolvasott vallomások, hamis vádaskodások

Mózes Ervin, Solymos László és Kalmár Gábor vallomást tett, mindhárman felolvasták, kérdésekre nem kívántak válaszolni. Mindannyian azt kérték, hogy bűncselekmény hiányában mentsék fel őket. Mózes Ervin nonszensznek tartja, hogy vádlottként áll a bíróság előtt. A címzetes főjegyző szerint elsőként azt a kérdést kell tisztázni, hogy volt-e, van-e jogi alapja az ingyenes parkolóbérletek juttatásának, amellyel kapcsolatban kettő törvényből is idézett, kifejtve, hogy az ügyészség nem tisztázta az intézmény fogalmát, holott önkormányzat tulajdonában álló társaság tekinthető intézménynek, s mint ilyen nyújthat szolgáltatást térítésmentesen vagy kedvezményesen. Mózes Ervin szerint intézményként kell az SZKT-t kezelni, s mint ilyen nyújthat szolgáltatást térítésmentesen vagy kedvezményesen. Elmondta, nem felel meg a valóságnak az ügyészség azon állítása sem, hogy a főjegyző utasította Kalmár Gábort az ingyenes parkolóbérleteket tartalmazó listával kapcsolatban. Kalmárt a kabinet tagjaként nem utasíthatta. Kijelentette, a vádirat azon megállapítása is hamis, hogy a vádlottak tudtak arról, hogy nincs felhatalmazásuk, s így jogszerűtlenül járnak el kedvezményes vagy ingyenesen bérletek biztosításakor. Utalt az elsőrendű vádlott korábbi kijelentésére, mely szerinte ötven millió forintos értékhatárig a cég ügyvezetője saját hatáskörben dönthetett. Emlékeztetett, hogy a parkolórendszert 1996 április elsejétől vezették be, megörökölték azt a gyakorlatot, hogy ingyenesen adnak parkolóbérleteket, többek közt az önkormányzati munkát segítőknek, a közgyűlés tagjainak, országgyűlési képviselőknek, bírói és ügyészségi szerveknek, rendőrségi vezetőknek. Elmondta, az önkormányzat minden évben elfogadta az SZKT üzleti tervét, beszámolóját és soha senki nem kifogásolta a parkolóbérletek nyújtását. Hangsúlyozta, a szegedi gyakorlat nem egyedüli, ráadásul 1996 óta eltelt években a szokásból jogszokás lett, későbbi önkormányzati rendelet is született. Szerinte értelmezhetetlen, hogy felbujtással vádolják, hiszen nem volt bűncselekmény, ráadásul az elmúlt 21 évben folyamatosan ez volt a gyakorlat. Solymos László mind a vádiratot, mind az azt megelőző gyanúsítást alaptalannak tartja, mint mondta, egyik tényállás sem valósult meg, bűncselekményt nem követett el. Sajnálatosnak nevezte, hogy 4 év nyomozás után bíróság előtt kell állnia, és az ügyészség jogi érvekkel nem tudja magyarázni, hogy a városvezetés egy része ide került. Hivatkozva más ügyvédekkel folytatott beszélgetésekre azt mondta, ez inkább politikai ügy. Mint mondta, a tényállás lényegét illetően nincs vita az ügyészséggel, de a lent következtetésekkel nem ért egyet. Ő is elmondta, hogy 20 éves gyakorlatról van szó, szerinte bizonyítási kényszerre utal az, hogy volt szó sikkasztásról, hivatali visszaélésről és hűtlen kezelésről, mint mondta ez utóbbi a legmegfoghatatlanabb, de apolitikusok ellen az ügyészség által kedvelt vád. Elmondta azt is, hogy az ügyészség 2015 végéig szinte ingyenes parkolási lehetőséget kért és kapott a parkolóházban, s nem lehet nem észrevenni, hogy épp abban az évben mondtak le erről, amikor a vádirat elkészült. Kalmár Gábor is arról beszélt, hogy meglapozatlan és mondvacsinált a vádirat, az elmúlt évek jogszabályai felhatalmazása alapján jártak el, és ő is furcsának tartotta, hogy csak ők vannak a vádlottak padján. Szerinte a benyújtott panaszaikra adott ügyészségi válaszokból az derült ki, hogy csak tőlük várták volna el a jogszabályok betartását, másoktól nem. Példaként felhozta az ügyészeket, akik "laikusok", amikor maguknak kérnek bérletet, a rendőrség is, amikor szerződést köt az SZKT-val és a megyei bírósági elnök és elnökhelyettes is, amikor kedvezményes parkolóbérletet igényel. Megjegyezte, az SZKT autói az FB-tagok, a cég alkalmazott ügyvédei, a vasúti vezetők is kaptak bérletet, s Kalmár szerint ezt is vizsgálta az ügyészség, ám arra jutottak, hogy nem történ bűncselekmény, míg esetükben felbujtásról van szó. Szerinte nincs jogi magyarázat a vádiratban, de politikai ok az lehet, az ő esetében megjegyezték, hogy kabinetvezetőként dolgozik , ami az ügy szempontjából lényegtelen. Ő is azt kérte, hogy bűncselekmény hiányában mentsék fel. A tárgyalás május 3-án 8.30-kor tanúmeghallgatásokkal folytatódik a Gyulai Járásbíróságon.

13.00: A polgármesteri kabinettől érkeztek a listák, melyeket minden évben megsemmisítettek

Az ebédszünetet megelőzően az I., II. és III. rendű vádlottat hallgatta meg a bíróság, az SZKT két korábbi ügyvezetőjét, valamint a cég parkolási üzletágának vezetőjét. Egyikük sem vallotta magát bűnösnek. Az elsőrendű vádlott felolvasta előre megírt vallomását, a másod- és harmadrendű vádlott nem kívánt vallomást tenni, és kérdésekre sem feleltek, így a bíró a nyomozati szakaszban tett vallomásukat ismertette.A vádlottak meghallgatása előtt a sértetti oldal, azaz az SZKT és az önkormányzat jogi képviselője egyaránt azt nyilatkozta, hogy nem érte őket kár és semmilyen kártérítési igénnyel nem lépnek fel.

D. G.

elsőrendű vádlott elmondta, a cég ügyeiben 50 millió forintig dönthetett és döntött is. Semmilyen önkormányzati határozat nem tiltotta, hogy kedvezményként vagy üzleti ajándékként parkolóbérletet adjon, melyek összértéke elhanyagolható. Az önkormányzat nem utasítja, és nem korlátozza az SZKT-t a kedvezményes bérletek adására, az ügyvezető saját belátása szerint dönthetett, ad ilyet vagy sem - állította. Arra is kitért, hogy az értékcikk csak akkor válik értékké, ha azt értékesítik, a térítésmentesen nyújtott bérletek esetében ez nem áll fenn. Meglátása szerint az éves szinten ingyenesen kiosztott parkolóbérletek nem okoztak veszteséget a cégnek. A megkapott, nevet és rendszámot tartalmazó listával kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, hogy jóhiszeműen járt el, nem feltételezte, hogy a rendszám nem az adott személy autójára vonatkozott, és ezt sosem ellenőrizték.

A másodrendű vádlott,

T. I. T.

sem tartotta magát bűnösnek, és nem kívánt vallomást tenni vagy kérdésekre felelni. A nyomozati szakban tett vallomását olvasta fel a bíró, ebben arról szólt, hogy a parkolási üzletág akkori vezetőjétől, a III. rendű vádlott

F. G.-től

kapta meg a listát, és sosem ellenőrizte azt. A kialakult szokásjog szerint járt el. Azzal, hogy az önkormányzat nem fizette ki a parkolóbérleteket, tulajdonosként önmagának okozott kárt - vélekedett. Egy beszélgetés során - vázolta fel - egyértelműen elhangzott, hogy ha kiszámlázzák a listán szereplőknek ingyenesen adott bérleteket az önkormányzatnak, akkor meg is szűnhet a várostól kapott támogatás. Később egy közgyűlésen

Botka László

is azt mondta neki, hogy ne költse el az SZKT-nak megítélt támogatást, mert úgysem kapja meg. A vádlott úgy értékelt, ha kiszámlázta volna a bérleteket az önkormányzat felé, az nem bevételnövekedést jelentett volna az SZKT-nak, hanem konfliktusforrás. Elhangzott, egy alkalommal számlázott az SZKT a városnak, de az a mai napig nem lett kiegyenlítve.

A III. rendű vádlott, F. G. sem ismerte el bűnösségét, nem tett vallomást, kérdésekre nem kívánt válaszolni. Korábbi vallomásaiban az szerepelt, hogy a polgármesteri kabinet felől érkezett a lista, és mindkét ügyvezető azt mondta neki, hogy adják ki a bérleteket. Volt, amikor személyesen a hatodrendű vádlott,

K. G.

adta át a listát F. G.-nek. Az mondta, minden évben megsemmisítették a nyilvántartást, de nem emlékezett, ezt ki rendelte el. Úgy értékelt, mivel az önkormányzat a tulajdonos, ő maga nem volt döntési pozícióban, az önkormányzat részéről érkezett igényt nem utasíthatták vissza.

11.50: Az első három vádlottat hallgatták, hallgatják meg

Az eddigiek során az első-, másod- és harmadrendű vádlottat hallgatta ki a bíróság. Ők a Szegedi Közlekedési Kft. két korábbi ügyvezetője, valamint a cég parkolási üzletágának vezetője.Bűnösségét egyikük sem ismerte el, sem vallomást nem kívántak tenni, sem kérdésekre nem kívántak válaszolni, így a bíró a kihallgatások jegyzőkönyveit olvasta fel. Megismételve a korábbiakat: az I. rendű vádlott az ügyben a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezetője volt 2003. május 15.-től 2010. december 31.-ig, majd a II. rendű vádlott váltotta a cég élén. A kft. parkolási üzletágának vezetője 2003-tól a III. r. vádlott. A IV. rendű vádlott a kérdéses időszakban, 2008 és 2012 között az önkormányzat címzetes főjegyzője, az V. rendű vádlott az alpolgármester, míg a VI. rendű vádlott a Polgármesteri Kabinet alkalmazottja volt.

10.00: Megkezdődtek a vádlottak kihallgatásai

Rövid technikai szünetet tartottak, majd a következőkben a hat vádlottat hallgatja majd meg a bíróság. A fotósok, operatőrök már nem lehetnek jelen a tárgyalóban, az újságírók pedig nem készíthetnek hangfelvételt. Részletekkel a nap folyamán jelentkezünk.

09.50: Ismertették a vádiratot

Ismertették a vádiratot. A továbbiakban nem lehet hangfelvételt készíteni, a fotósok nem is mehetnek vissza a tárgyalóterembe.

8.50: Nem lehet fotózni a tárgyalóteremben

Szabó Bálintnak és a Likvid Kontroll Kft. többi képviselőjének el kellett hagyniuk a tárgyalótermet, mert a jogászt a nyomozati szakaszban tanúként hallgatták meg. A 6 vádlott egyebekben nem járult hozzá se kép, se hangfelvétel készítéshez. Szabó Bálint amúgy át akarta adni a bilincset az épületbe érkező Solymos Lászlónak, Kalmár Gábornak és Mózes Ervinnek, ám ők szó nélkül elmentek mellett...

8.30: Szabó Bálint: Szegedet egy jól körülhatárolható bűnözői kör irányítja

Rendkívüli sajtótájékoztatóval kezdődött a nap Gyulán, ahol a helyi járásbíróság

8.30-tól. Mint megírtuk, a VIP-parkolóbotrány tárgyalása során a vádlottak padján ott találjuk Szeged egyik alpolgármesterét és a címzetes főjegyzőt is. A „jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette” tárgyában folyó eljárásban a vád szerint negyvenmillió forintos vagyoni hátrányt okozott az önkormányzat cégének és a városnak az a hat személy, akik érintettek a VIP-parkolóbotrányban, s akiket a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség azzal vádol, hogy a 2008 és 2012 között ingyenesen és jogellenesen juttatott parkolóbérletekkel okoztak vagyoni hátrányt Szeged Megyei Jogú Városának, illetve a városi tulajdonban álló parkolócégnek.