Ez volt a hír 2009-ben: A féktelenség jelképe lett az éjszakai Mars téri piac rombolás
A politikai presztízs és a jogállam összeütközése. Ennek a feszültségnek a Mars téri piac az eleven lenyomata.
A Mars téri piac rekonstrukciója, amely a 2005 és 2012 közötti időszak szegedi városvezetésének egyik legragyogóbb politikai víziója volt, mára a helyi jogi felelősség, a politikai kényszer és az uniós forrásfelhasználás kikerülhetetlen botrányává vált. A projekt mögött húzódó éjszakai dózerolás nem csupán egy jogerős ítéletet megelőző, erőszakos cselekedet volt, hanem egyértelmű jelzése annak, hogy a politikai célok (a 1,9 milliárdos uniós támogatás gyors lehívása) felülírták a jogállami mechanizmusokat és a magántulajdon védelmét.
A helyi döntés, amely megkerülte a Szegedi Bíróságot
A 2009-es mars téri piac elbontásának központi mozzanata a jogszerűtlen önhatalom volt.
Az önkormányzat és a Szegedi Vásár és Piac Kft. – annak ellenére, hogy a pavilonok kiürítésére indított perek még nem zárultak le jogerősen – a fizikai eltávolítás mellett döntött.
A bírósági ítélkezési gyakorlat (a Kúria joggyakorlatát alapul véve) ezt utólag egyértelműen jogsértőnek minősítette. Ez azt jelenti, hogy a városvezetés nem csupán egy hibás, hanem egy szándékosan jogilag kockázatos utat választott. Az utolsó, erőszakos lépés nem a jogi rend fenntartására, hanem a gyors projektbefejezésre irányuló politikai akarat érvényesítésére szolgált, közvetlenül szembeszállva a folyamatban lévő bírósági eljárásokkal.
A valótlan nyilatkozat: zsákutca az Uniós forrásokért
Az ügy valódi mozgatórugója a DAOP uniós forrásainak gyors lehívása volt. Az 1,9 milliárd forintos támogatáshoz szükséges pályázati feltétel szerint az ingatlannak 100%-ban per- és igénymentesnek kellett lennie. A városvezetők, köztük Botka László polgármester és Nagy Sándor alpolgármester, büntetőjogi felelősségük tudatában tettek nyilatkozatot a terület permentességéről, miközben a kiürítési perek folyamatban voltak. Ez a lépés mutatja a politikai vezetés azonnali célját:
az uniós pénz biztonságban tartása mindennél fontosabb volt, még a nyilatkozat valóságtartalmánál is.
A mars téri piac "dózerolása" tehát nem öncélú rombolás volt, hanem a valótlan nyilatkozat utólagos, erőszakos "igazolási kísérlete", egy compliance-kényszer eredménye.
Elhúzódó perek a Mars téri piac ügyében
A kereskedők kártérítési pereinek elhúzódása és a helyi bírósági eljárások integritásának sérülése az ügy egy másik, aggasztó dimenzióját tárja fel. A károsultak perújítási igénnyel léptek fel, arra hivatkozva, hogy egyes helyi bírák összeférhetetlenséget jelentettek be az önkormányzattal kapcsolatos jogvitákban. Bár a bírósági összeférhetetlenség bejelentése formálisan a tisztességes eljárás biztosítását szolgálja, az ügy ezen szakasza a szegedi politikai narratívát erősítette meg: a bírósági eljárások a Mars téri piac ügyében való lassúság és bizonytalansága közvetlenül a városvezetésnek kedvezett. A per elhúzódása az idő múlásával csökkentette a politikai felelősség élességét és nehezítette a kártérítések érvényesítését.
Az Ok-Okozati Lánc: A dózerolástól a milliárdos kockázatig
A feltárt adatok alapján az ok-okozati lánc egyértelműen felrajzolható:
- Politikai Kényszer:
A Botka László vezette városvezetésnek biztosítania kellett az 1,9 milliárd forintos uniós forrást, ami a gyors projektbefejezést és a permentességi nyilatkozatot tette elsődlegessé.
- Jogsértő Cselekedet:
A bírósági ítélet bizonytalansága miatt a vezetés jogszerűtlen önhatalommal élt, és elrendelte a pavilonok éjszakai elbontását (dózerolás) annak érdekében, hogy utólagosan igazolja a valótlan nyilatkozatot.
- Következmény:
Az NNI és az OLAF eljárásai megindulnak a valótlan nyilatkozat és a költségvetési csalás gyanúja miatt, ami a teljes, 1,9 milliárd forintos uniós támogatás visszakövetelésének potenciális pénzügyi kockázatát hozza létre a szegedi önkormányzat számára.
Ez a láncreakció egyértelműen mutatja, hogy a kártérítési pereskedés (a kereskedők több tízmillió forintos kára) valójában csak a jéghegy csúcsa. A valódi, súlyos pénzügyi felelősség nem a magántulajdon ellen elkövetett jogsértésben, hanem az uniós források szabálytalan felhasználásának kockázatában rejtőzik.
A hivatali felelősség: A parkolóbérlet-botrány precedense
A mars téri piac ügyét súlyosbítja a korabeli politikai vezetés igazolási kísérlete. Párhuzamosan, a Mars téri önhatalommal azonos időszakban született jogerős bírósági ítélet a szegedi parkolóbérlet-botrány ügyében hűtlen kezelés bűntettét mondta ki Mózes Ervin korábbi főjegyző és más vezetők ellen a jogosulatlan bérletosztogatás miatt. Ez a bírósági tényállás erősíti azt a gyanút, hogy a vizsgált időszakban a Szegedi Önkormányzat vezetői körében általános problémák merültek fel a hivatali felelősség, a közvagyon kezelése és a jogszabályok betartása terén. A Mars téri önhatalom tehát nem egy elszigetelt hiba, hanem egy olyan vezetési stílus tünete, amely a közérdeket megelőző politikai motivációknak rendelte alá a jogi garanciákat.
A politikai hatalom árnyéka a szegedi köztulajdonon
A Mars téri piac ügyének helyzete azt mutatja, hogy a szegedi városvezetés a 2005–2012 közötti időszakban súlyosan megengedhetetlen kockázatot vállalt.
A dózerolás az az erőszakos pillanat volt, amikor a politikai akarat szándékosan átlépte a jogállam és a magántulajdon védelmének határát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
