A tisztelt és szeretett szegedi díszlettervező
1937-ben Párizsban ezüstérmet nyert, majd 1956-ban Kossuth-díjas lett a neves művész. Varga Mátyás szakmai munkássága szorosan kötődik a Dóm térhez.
Varga Mátyás képzőművész, díszlettervező Grantner Jenő szobrászművész hagyatékából származó bronz portréja 2022-ben került elhelyezésre a Nemzeti Pantheonban. Olyan személy emlékműve avatódott fel, akinek szakmai munkássága közvetlenül kötődik a Dóm térhez. A szoborleleplezéshez kapcsolódva Szinetár Miklós rendező idézte fel, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskolán számukra Varga Mátyás szcenikát, a színjáték terének, a színpadnak kialakítását, és technikai berendezését tanította, majd először 1966-ban dolgozhattak együtt a szegedi szabadtérin a nagysikerű Háry János daljáték bemutatóján.
A színház- és filmvilág szolgálatában
A Budapesten 1910-ben született Varga Mátyás tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei Steyn János, Kürthy György, Varga Nándor Lajos voltak. 1929-1934-ig a szegedi városi színház, 1935-41-ig a Nemzeti Színház díszlettervezője volt. A Magyar Filmirodánál és a Hunnia Filmgyárban is dolgozott. 1942-45 között a kolozsvári Nemzeti Színházban tevékenykedett. 1936-39 között, majd 1959-től a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezője volt. A párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert 1937-ben. Érdemes művész 1955-ben, Kossuth-díjas 1956-ban, Kiváló művész 1982-ben lett. 1952-56 között az Iparművészeti Főiskola színpadtervező tanszakán tanított. Kiállításai voltak a Nemzeti Szalonban 1937-ben, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 1956-ban, életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában 1970-ben. Nevéhez csaknem száz játék- és tévéfilm látványvilágának megteremtése kötődik. Olyan filmes alkotások kötődnek munkásságához, mint a Rokonok, Liliomfi, Budapesti tavasz, Hét tonna dollár, Árvácska, A névtelen vár.
Hatvan év a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezőjeként
Varga Mátyás alkotói pályájának hét aktív évtizedében a világ dráma- és operairodalmának legszebb darabjait álmodta színpadra. A Szegedi Szabadtéri Játékok meghatározó alakja volt 1936 és 1996 között, ő képviselte a folytonosságot a fesztivál művészeti vezetésében. A művész kivételes rajztudással rendelkezett, tervei gyakran grafikának vagy festménynek is beillettek. Hiteles, a helyszínt ábrázoló, mégis takarékosan kivitelezhető díszleteket tervezett. 1987-ben saját színháztörténeti kiállítóházát (Szeged, Bécsi körút 11/A) egész életművével Szegednek adományozta. 2002. október 28-án Szegeden hunyt el.
A szobrászművész Klebelsberg-szobra
A Varga Mátyás bronzszobrot elkészítő később Munkácsy Mihály-díjas Grantner Jenő egyik legjelentősebb munkája a Szegedért oly sokat tett, váratlanul elhunyt Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1939-ben felavatott budapesti emlékműve. A II. világháborúban megsérült alkotást a harcok után elbontották, majd restaurálva 2001-ben állították fel újra Budán a Villányi úton a ciszterci Szent Imre-templom mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
