Ötven éves Tarján és Fodorkert római katolikus temploma

Szeptember 28-án vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő templombúcsú keretében ünneplik a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia templomszentelésének ötvenedik évfordulóját. Idén már ünnepelt egy jeles évfordulót az egyházközség: Benyik György plébánost, teológiai tanárt is fél évszázada szentelték pappá.

Kalandos templomépítés az 1970-es években

A benépesülő Fodorkert első miséző helye az Uzsoki utca 10. szám alatti magánházbéli kápolna volt. Özvegy Muntyán Valérné Goller Emília Tátra tér 5. szám alatti házát 1958-ban a csanádi püspökségnek ajándékozta abból a célból, hogy benne egy kápolnát alakítsanak ki. Így ide települt a kápolna Uzsoki utcából, az épület a templomépítésig állt, majd lebontották.

Singer Ferenc plébános kezdeményezte a templomépítést egy hivatalosan ateista pártállam korlátlan uralmának időszakában. Ügyesen lavírozott a néha széthúzó megyei és szeged városi vezetés között. Tarnai István építész teveit Hódmezővásárhelyen engedélyeztette, hivatalosan imaházbővítés címén. A hívek kommunista szombatokon, hétvégente saját kezűleg építették a falakat. „Már a házfalak bontásnál rájöttek a svindlire, de akkoriban pálinkával intézték a tárgyalásokat, minden megoldódott” idézte fel a korabeli helyzetet Benyik György plébános.

Tarjánváros temloma

Az időközben lakóteleppé átalakuló Tarján városrész arculatához illeszkedő formavilágú új, modern templomot az egyházmegye első püspökének, Szent Gellértnek a tiszteletére Udvardy József Szeged-csanádi megyéspüspök szentelte fel 1975-ben. A négyzetes alaprajzú templomtér átlós elrendezése, a tetősíkok játéka növeli a tér optikai hatását és a tekintetet a liturgikus tér felé irányítja, amelynek a napjárástól függő megvilágítása egy nagyméretű, délre tájolt ablakon át történik.

Az előtérben lévő Szent Gellértet, Szent Imrét és Szent Istvánt ábrázoló triptichont és a stációkat Varga Mátyás díszlet- és jelmeztervező készítette kerámiából. Különleges nemrégiben érkezett dísze a tarjáni „paneltemplomnak” az ajándékba kapott, Dánia legősibb, 11. századi feszületének másolata, mely a megfeszített Krisztust nyitott szemekkel, koronás királyként ábrázolja. Az eredeti a koppenhágai nemzeti múzeumban látható.

A másik szegedi Pantheon

Az 1970-es, minden addigi rekordot megdöntő Tiszai árhullám után a megmenekülésért adott hálaadás kifejeződésének is tekintették az újonnan épült templomot. Ezen szellemiséghez kapcsolódnak a templomi bronzkapun ismert tudósok, művészek, egyházi személyiségek, majd a templom építőinek arcmásit is megörökítő, szőlőfürt formában elhelyezkedő díszítő érmek.

A Dóm téri mellett a másik szegedi Pantheonként emlegetett emlékhely kialakítását Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész 1975-ben kezdte meg, munkáját napjainkban is folytatják. Itt jelenítették meg először köztéri alkotáson a C-vitamin felfedezőjét, Szent-György Albertet, aki ezt külön levélben köszönte meg. A templomépítőket is megformáló érmek mellet mostani jubileumi búcsúra hét újabb plakett kerül kihelyezésre.

Sokszínű és eleven közösségi élet

A plébániához nemcsak a 2002-ben felszentelt Iglói utcai Apor Vilmos Közösségi Ház tartozik, hanem 28 programokat szervező, összetartó, egymást segítő csoport és 2 énekkar is működik. Az egyházközségben most is élő eleven közösségét erősíti többek között a Márton Áron Cserkészcsapat és a nagycsaládosokat tömörítő Katona Nándor Közösség.