Egyedülálló magyar kultúrkincsünk a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnok

Szeged városának egyedülálló értéke a Dóm tér és az árkádjai alatt kialakított nemzeti emlékcsarnok. A Szegedma kulturális örökségünk iránti elköteleződése arra ösztönöz bennünket, hogy egy a kihelyezett műalkotásokat egyenként is bemutató sorozattal tegyük még ismertebbé városunk e könnyen meglátogatható, ám még a szegediek számára is felfedezendő részletekkel teli értékét. Most induló sorozatunkban minden ott megtalálható alkotást bemutatunk. 

Közel száz éves a szegedi pantheon

Mint annyi minden Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnok létrehozása is Klebelsberg Kunó kultuszminiszter munkásságához köthető. Már a Templom (mai Dóm) tér beépítési tervpályázatán is előírták az árkádos formát, melybe a megépítés után az emlékhely szobrai elhelyezhetőek lesznek. Már Széchenyi is kezdeményezte a nemzeti nagyságok emlékhelyének létrehozását. Rerrich Béla építész, a tér tervezője a Szegedi Szemle 1930 októberi számában így írt: „Ha a nagy nemzetek ily hálával, gonddal és szeretettel őrzik meg nagyjaik emlékét, mennyivel inkább kell a mi kicsiny, sors verte hazánknak kifejeznie örök háláját a magyar föld nagyjai iránt is.” Az új tér ezen elemének kialakításában a párizsi Pantheon, a londoni Westminster apátság emlékműtára, a regensburgi Walhalla egyaránt mintául szolgált. 

Klebelsberg és Rerrich Béla együttműködésében megalkotott tér homlokzatai, árkádjának pillérsora tökéletes környezetet teremtett a megálmodott szobortárnak. Ennek magvát Stróbl Lajos hagyatékából megvásárolt, 12 történelmi nagyságunkat ábrázoló szobra képezte, amit még továbbiakból egészítettek ki a Nemzeti Múzeum Történelmi Arcképcsarnokából. A kultuszminiszter számos további alkotást rendelt meg, melyben előírta, hogy az emlékművek tükrözzék a megidézett személy korának hangulatát, egyúttal legyenek kegyeletteljesek és egyedi megoldásúak. Az 1930 október 24-i avatásra 54 szobor és emlékmű készült el. Az alapkoncepció 100, a magyar történelem és kultúrtörténet meghatározó alakjának méltó kegyeleti megörökítése volt. Klebelsberg és Rerrich váratlan 1932-es halálával lényegében leállt a kormányzati finanszírozású program befejezése. Az árkádok alá ezt követően is napjainkig tartóan még számos alkotás került, az emlékcsarnok későbbi sorsával további írásainkban fogunk foglalkozni.

Kincseket rejt az árkádsor

A szegedi pantheon a magyar szobrászat különleges kincsestára. Egyetlen séta során Pásztor János, Szentgyörgyi István, Sidló Ferenc, Izsó Miklós, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és még hosszasan folytatható sorban a magyar szobrászat 20. századi legnagyobbjainak alkotásait láthatjuk. E páratlan örökség ma is élő, ami nemcsak a helyiek és turisták jelenlétében, hanem a megformált személyiségek emlékhelyein tartott gyakori megemlékezésekben és koszorúzásokban is megnyilvánul.