Kiskun múzeum és szabadtéri kiállítóhely Szeged közelében +fotók

A Szegedma olyan izgalmas úticélpontokat is kíván olvasóinak javasolni, melyek tartalmas egynapos kirándulás keretében kényelmesen felkereshetők. A Szegedtől közútón mintegy hatvan kilométerre lévő Bács-Kiskun megyei Szank község autóval kényelmesen egy óra alatt elérhető. Az itt hat éve átadott Kiskun Emlékhely múzeumi és szabadtéri kiállításának felkeresése megéri az órányi autózást.

Kunok Magyarországon

E történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba. 

 A Duna–Tisza köze jelentős részét lefedő mai Kiskunság azonban nemcsak egy természetföldrajzi egység, hanem egy történeti-kulturális egység is egyben.

A tatárjáráskor elpusztult magyar falu

Az emlékhely a jelenlegi község külterületén, a régészek által beazonosított középkori település helyén létesült. Az akkori, közelmúltban feltárt kápolnadomb megerődítésével próbálkoztak a tatárokkal szembeni ellenállással. Az egykori kis kőtemplom körül sáncokkal és kettős árokkal védelmi rendszert építettek ki. 

A magyar falu ekkor teljesen elpusztult, egykori neve sem maradt fenn, a pár évvel később ide költöző kunok lakatlan pusztaságba érkeztek.

Kirándulás és szabadtéri kiállítás

A Kiskun Emlékhely főépülete körül szabadtéri kiállítóhely igyekszik bemutatni az elmúlt évszázadok életmódváltásait. Az ide betelepülő kunok, mint Batu lán is írta IV. Béla magyar királynak küldött levelében „ház híján sátraikkal ide-oda vándorolnak,” így tematikus sétánkat egy korhűen berendezett jurta megtekintésével kezdhetjük. Megismerkedhetünk a kunhalom jelentésével, és hogy ezen alföldi mesterséges dombocskáknak ténylegesen van-e köze a kunokhoz. Az Árpád-korra jellemző földbe mélyített kis alapterületű házakat is