Dóm téri Pantheon: Hunyadi Mátyás, a bölcs király
Ohmann Béla készítette szobrát. Sokszor megfordult Szegeden a Dóm téri Pantheonban szereplő magyar király.
Sorozatunkban a Dóm téri Pantheon műalkotásait mutatjuk be. Ma a magyar történelem egyik legnevezetesebb királyával, Hunyadi Mátyással ismerkedhetünk meg, aki sokszor megfordult Szegeden is.
Mátyás Király a Dóm téri Pantheonban
Ohmann Béla mészkő domborművének stílusát a későgót és kora reneszánsz formaeszmények határozzák meg. A páncélos öltözetű humanista uralkodót, Mátyás királyt robusztus alkatú mén viszi a hátán. Nyoma sincs a pompának, mégis nemesség, fenséges tisztelet árad a műből. A robosztus hadimén és a király nemes testtartása együtt jelképezi az erős királyi hatalmat, balját műveltsége híréhez méltón könyveken nyugtatja. Alul a MATHIAS CORVINUS REX HUNGARIAE feliratok között a jól ismert hollós Hunyadi-címer látható.
A sosemvolt királyfi
Nem királyi családba születik, mégis a magyar történelem egyik legnagyobb uralkodójaként emlékezhetünk rá. Édesapja a nemcsak sorozatból ismert Hunyadi János, aki számtalan egyéb cselekedete mellett 1446-ban mezővárosi rangra emeli a birtokain található összenőtt Hód-Vásárhely községeket. Édesanyja a köznemesi származású Szilágyi Erzsébet, aki évtizedeken át haláláig támogatja fia politikai törekvéseit.
Kitűnő nevelést kap, olvas és beszél latinul, németül, csehül, uralkodói levelezését korszakában ritkaságként ő írja vagy diktálja. Széles körű tudása volt az egyház- és államjog, a művészetek és hadtudományok területén. Apja halála, majd László bátyja kivégzését követően Szegeden kötötték meg 1458 január 12-én a Mátyás királlyá választását lehetővé tevő egyezményt.
Az erőskezű király
Uralkodóként rendet tart, több bárói összeesküvésen kerekedik felül. Számos törvényt hoz, többször hívja össze az országgyűlést, mint bármelyik elődje. Eredményesen harcol a törökök ellen, megszerzi a cseh királyi címet. Fennhatósága alá kerül Morvaország, Szilézia, Lausitz, Alsó-Ausztria, valamint Stájerország és Karintia keleti fele. Budai udvarában itáliai humanista gondolkodók, művészek alkotnak, az Itálián kívüli Európában először a korabeli Magyarországon jelenik meg a reneszánsz kultúra. Hazai kortársai körében mégse népszerű, 32 évnyi uralkodása alatt 43 alkalommal vet ki rendkívüli adót. Stabil uralkodása, műveltsége, hadi és politikai sikerei a halála utáni zűrzavaros időszakokból nézve felértékelődtek.
Az ember
Szabadidejében szeretett vadászni, kedvelte a lovagi tornákat. Nézőként is érdeklődött a kocsiversenyek, lóversenyek iránt. Kedvelte a táncot, a kockázást és más társasjátékokat. Katolicizmusa mellett hitt az asztrológiában. Éles eszű, ravasz, sokat kombináló stratéga, II. Piusz pápa szerint „a színlelés nagymestere.”
Volt humorérzéke, bőkezűnek és közvetlennek ismerhették meg, de a számtalan feszültség, modern kifejezéssel stressz, időnként nála dühkitörésekhez vezetett, megtörtént, hogy tanácsülésen felpofozta Vitéz János esztergomi érseket. Aragóniai Beatrixszal kötött házasságáig intenzív hódolója volt a női nemnek, előfordult, hogy cseh polgárok zúgolódtak nemcsak a lányaik, hanem feleségeik iránt is tanúsított túlzott figyelme miatt.
Kortárs történetírója, Antonio Bonfini szerint termete a közepesnél magasabb volt, arca piros, haja szőke, szemöldöke hosszan ívelt, sötét színű a szeme, nyaka előrehajló, álla kiugró, szája eléggé széles volt. Izmos karja, hosszúkás keze, széles válla és domború melle volt. Lábszárai az állandó lovaglástól kissé görbék.
1486-tól egyre többet betegeskedik, súlyos köszvény gyötri és túlél legalább egy agyvérzést. Kétnapi szenvedés után az elfoglalt Bécsben hal meg 1490 április 6-án.
Mátyás király és Szeged
Királyként sokszor megfordul Szegeden, ahová országgyűléseket hív össze és több alkalommal is fontos döntésekhez vezető tanácskozásokat tart, feltehetőleg az akkori várban lévő palotában. Alsóvároson a Hunyadiaknak háza, Szeged környékén a Hunyadi-Szilágyi famíliának kiterjedt birtokai terültek el. Városunk történetírója Reizner János szerint Szilágyi László szegedi főbíró Mátyás nagybátyja volt, ámde erre a modern történetírás nem talált bizonyítékot.
Volt-e szegedi rokonság, vagy sem, Hunyadi Mátyás Szegednek 15 fennmaradt kiváltságlevelet adott, például szabadon választhattak évenként bírót, plébánost, az ispotály élére magisztrátust, engedélyezi Alsóvároson vásárok megtartását, megadta a legeltetés jogát Asszonyszállása és más kun pusztákon.
Maga a király 1462-ben így fogalmazott:
kedves emlékezettel fontolgattuk azon sokféle szolgálatokat, melyeket a mi Szeged városunk és az ő polgárai, a mi elődeinknek, Magyarország királyainak, az országnak, az ő szent koronájának és felséges fejedelem, Hunyadi János beszterczei gróf úrnak, úgyis mint Magyarország kormányzójának, a mi igen kedves atyánknak és végre a mi felségünknek sokszorosan tettek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
