Havas Boldogasszonyt ünnepelték Alsóvároson +galéria
A Szegedi Havas Boldogasszony-templom fontos búcsújáró hely. A legenda szerint a szegedi kegykép a törökök elől egy tóban volt elrejtve, és Boldogasszony csodás közbenjárását több győzelemnek is tulajdonították.
A legenda szerint a 4. században Rómában egy János nevű gazdag patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel, aki álmukban megjelent és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap, augusztus elején hó fog borítani, templomot kell emeljenek tiszteletére. A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony-bazilikának, illetve Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore bazilikának is nevezik, melynek felszentelési évfordulója augusztus 5-én van. Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált. Az alsóvárosi templommal egyidős nyelvemlékünk a Müncheni kódex Havi Bódoganya, néven emlegeti.
Csodatévő kegykép Alsóvároson
Az alsóvárosi templomot, többlépcsős átépítést és bővítést követően 1509-ben szentelték Havas Boldogasszony tiszteletére. A hagyomány az 1500-as évek közepére helyezi a kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét. Eszerint a Mária-képet a mohamedán törökök elől a templom közelében lévő Csöpörke nevű tóba rejtették el.
Pár évvel később épp egy török katona találta meg, s adta át a szerzeteseknek. A tó a szegedi nagyárvízig megmaradt, ezt követően feltöltötték. Vízében a búcsúsok egykoron megmosakodtak, s itt részesültek a régi népszokás szerinti ún. búcsúkeresztségben az első ízben ide zarándoklók.
A Szögedi Segítő Szűzanya közbenjárásának több csodás eseményt tulajdonítottak. A hagyomány szerint az Ő segítségének volt köszönhető 1697-ben a zentai csatában a törökök fölött kivívott győzelem. Számos csodás gyógyulás is történt itt. Látogatottsága miatt a Szeged-Alsóvárost az egyik legismertebb magyar búcsújáró helyként említették az elmúlt századokban. A csodatevő kép ma is ott látható a főoltáron: a holdsarlón álló, napsugarakkal övezett Boldogasszonyt ábrázolja, karján a gyermek Jézussal.
Fotó galéria: Havas Boldogasszonyt ünnepelték Alsóvároson
Fotó: kerekes
1 - 38
Havas Boldogasszonyt ünnepelték Alsóvároson
←
→
Idén is Bálint Sándor emlékezetével a hagyomány jegyében
Az idei alsóvárosi búcsú eseménysorozatában is többszörösen megemlékeztek a városrész jeles szülöttéről, Bálint Sándor néprajztudósról. Pálfy utcai szülőházánál elhelyezett emléktábla előtt Serfőző Levente felsővárosi plébános méltatta Bálint Sándor mély katolikus hitét és életszentségét. Ezt követően a megemlékezés a Mátyás téri szobornál tartott koszorúzással folytatódott, ahol Kopasz István mórahalmi plébános idézte föl „Sándor bácsi” szeretetteljes személyiségét.
A búcsú ferences misézői között volt az ezüstmisés – huszonöt éve pappá szentelt - Varga Kamill, aki korábban éveken keresztül vezette a szegedi ferences plébánia közösségét. Görögkatolikus szent liturgiát tartott a szegedi származású hajdúdorogi érsek Kocsis Fülöp. A körmenettel záruló vasárnapi nagymisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök mutatta be.
Mint fogalmazott, a mai világban, amikor gyakran kérdéses, hol kezdődik az élet és van-e értelme a szenvedésnek, Mária példája arra tanít, hogy mit jelent életet adni, életben tartani és a kereszt alatt is életben maradni. Mária a remény zarándoka – tette hozzá –, aki segít minket is abban, hogy egymás segítőivé váljunk, és megőrizzük a hitet egy közömbösebb világban is.
Az idei búcsút Gyulay Endre püspök emléke is átszőtte, aki éppen egy évvel ezelőtt, az alsóvárosi búcsú napján hunyt el.
