Szeged

Havas Boldogasszonyt ünnepelték Alsóvároson +galéria

Havas Boldogasszonyt ünnepelték Alsóvároson +galéria

A Szegedi Havas Boldogasszony-templom fontos búcsújáró hely. A legenda szerint a szegedi kegykép a törökök elől egy tóban volt elrejtve, és Boldogasszony csodás közbenjárását több győzelemnek is tulajdonították.

Kohári Nándor
2025. augusztus 8., péntek
Fotó: kerekes
Havas Boldogasszonyt ünnepelték Alsóvároson +galéria

A legenda szerint a 4. században Rómában egy János nevű gazdag patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel, aki álmukban megjelent és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap, augusztus elején hó fog borítani, templomot kell emeljenek tiszteletére. A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony-bazilikának, illetve Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore bazilikának is nevezik, melynek felszentelési évfordulója augusztus 5-én van. Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált. Az alsóvárosi templommal egyidős nyelvemlékünk a Müncheni kódex Havi Bódoganya, néven emlegeti.

Havas Boldogasszonyt ünnepelték Alsóvároson Fotó: kerekes
Havas Boldogasszonyt ünnepelték Alsóvároson Fotó: kerekes

Csodatévő kegykép Alsóvároson

Az alsóvárosi templomot, többlépcsős átépítést és bővítést követően 1509-ben szentelték Havas Boldogasszony tiszteletére. A hagyomány az 1500-as évek közepére helyezi a kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét. Eszerint a Mária-képet a mohamedán törökök elől a templom közelében lévő Csöpörke nevű tóba rejtették el. 

Pár évvel később épp egy török katona találta meg, s adta át a szerzeteseknek. A tó a szegedi nagyárvízig megmaradt, ezt követően feltöltötték. Vízében a búcsúsok egykoron megmosakodtak, s itt részesültek a régi népszokás szerinti ún. búcsúkeresztségben az első ízben ide zarándoklók. 

A Szögedi Segítő Szűzanya közbenjárásának több csodás eseményt tulajdonítottak. A hagyomány szerint az Ő segítségének volt köszönhető 1697-ben a zentai csatában a törökök fölött kivívott győzelem. Számos csodás gyógyulás is történt itt. Látogatottsága miatt a Szeged-Alsóvárost az egyik legismertebb magyar búcsújáró helyként említették az elmúlt századokban. A csodatevő kép ma is ott látható a főoltáron: a holdsarlón álló, napsugarakkal övezett Boldogasszonyt ábrázolja, karján a gyermek Jézussal.

 

Idén is Bálint Sándor emlékezetével a hagyomány jegyében

Az idei alsóvárosi búcsú eseménysorozatában is többszörösen megemlékeztek a városrész jeles szülöttéről, Bálint Sándor néprajztudósról. Pálfy utcai szülőházánál elhelyezett emléktábla előtt Serfőző Levente felsővárosi plébános méltatta Bálint Sándor mély katolikus hitét és életszentségét. Ezt követően a megemlékezés a Mátyás téri szobornál tartott koszorúzással folytatódott, ahol Kopasz István mórahalmi plébános idézte föl „Sándor bácsi” szeretetteljes személyiségét.

A búcsú ferences misézői között volt az ezüstmisés – huszonöt éve pappá szentelt - Varga Kamill, aki korábban éveken keresztül vezette a szegedi ferences plébánia közösségét. Görögkatolikus szent liturgiát tartott a szegedi származású hajdúdorogi érsek Kocsis Fülöp. A körmenettel záruló vasárnapi nagymisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök mutatta be. 

Mint fogalmazott, a mai világban, amikor gyakran kérdéses, hol kezdődik az élet és van-e értelme a szenvedésnek, Mária példája arra tanít, hogy mit jelent életet adni, életben tartani és a kereszt alatt is életben maradni. Mária a remény zarándoka – tette hozzá –, aki segít minket is abban, hogy egymás segítőivé váljunk, és megőrizzük a hitet egy közömbösebb világban is.

Az idei búcsút Gyulay Endre püspök emléke is átszőtte, aki éppen egy évvel ezelőtt, az alsóvárosi búcsú napján hunyt el.

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.