1930 óta áll a szobor a Dóm téren. Liszt Ferenc a 19. század nemzetközileg legismertebb magyar zeneszerzője.
Sorozatunkban a Dóm téri pantheon műalkotásait mutatjuk be. Ma Liszt Ferenc szobrával, életével és emlékezetével ismerkedhetünk meg.
Liszt Ferenc a 19. század nemzetközileg legismertebb magyar zeneszerzője. A Nemzeti Emlékcsarnokban látható szobra Stróbl Alajos hagyatékából került a Dóm tér 1930. október 25-i ünnepélyes avatására.
A művésznek Liszt 1883-ban állt modellt, ekkor készült el a fővárosi operaház bejáratához került egész alakos szobra is. A Szegedre hozott carrarai márvány mellszobor a korszak akadémikus szobrászművészetének kiváló alkotása, részletgazdag és rendkívül portréhű.
Az 1811-ben Liszt Ádám Eszterházy hercegi családnak dolgozó hivatalnok fiaként Doborján községben született, mely ma Burgenlandban található. A későbbi zongoravirtuóz kisgyerekként sokat betegeskedett, apja naplója szerint egy alkalommal a szülők már koporsót is rendeltek, ám a kis Ferenc kinyitotta a szemét. Különleges zenei tehetsége már a lehető legkorábban megnyilvánult, mint ahogy később ő fogalmazott:
A kottázást magamtól tanultam meg, és sokkal szívesebben gyakoroltam, mint a betűvetést. Kilencéves koromig meglehetősen sok papírt teleírtam hangjegyekkel.
Bécsbe költöznek, ahol más kiváló mesterek mellett zeneelméletre a Mozart kortárs Antonio Salieri tanítja. Csodagyerekként tizenegy évesen már nyilvános zongorakoncerteket ad, a bécsi fellépéseket, Pest, majd francia és londoni turnék követik, tizenhárom évesen játszik IV. György angol királynak is a windsori kastélyban.
Kamaszként is folyamatosan koncertezi, mindemellett gyerekkora óta komponál és folyamatosan tanul. Tizenhat évesen a kiégés és lelki válság jelentkezik nála, megpróbál eltávolodni az intenzív zenei élettől, teológiai olvasmányokba merül, apjának kijelenti, hogy inkább pap lesz. Atyja, aki maga is volt két évig szeminarista, ezt hevesen ellenzi, mindeközben váratlanul meghal. Az ifjú Liszt Párizsban zongoraleckék adásából tartja el magát, az 1830-as párizsi forradalom eseményei lelkesítik fel és vezetik ki depressziójából.
Gyakori vendégévé válik a párizsi szalonoknak, ahol lényegében a kor szellemi és társadalmi élete folyt. Ilyen alkalmakkor számos muzsikussal, költővel és íróval ismerkedett meg. Szűkebb baráti köréhez olyan egyéniségek tartoztak, mint Hector Berlioz, Frederic Chopin, George Sand. Több szerelmi kaland után az egyébként férjezett Marie d'Agoult grófnő lesz egy évtizeden át párja, kapcsolatukból két lány és egy fiú születik.
1835-ben Svájcban telepszik le, de fáradhatatlanul koncertezik Európában és folyamatosan komponál. Életműve hihetetlenül gazdag, a szinte folyamatos utazások, ezernyi koncert, kiterjedt levelezés mellett mintegy 1400 zeneművet alkot. Genfet Párizs, és számtalan koncertkörút követte, felkérést kap 1848-ban Weimarban udvari karmesternek, ahol megismerkedik a később vejévé váló Richard Wagnerrel.
1861-ben Rómában telepedik le, a pápa több alkalommal is fogadja. Vallásossága elmélyül, felveszi a kisebb papi rendeket és bár pappá nem szentelik, élete utolsó két évtizedében leginkább egyházi öltözéket visel. 1886-ban Bayruthban bekövetkezett haláláig Róma mellett Weimar és Pest a leggyakoribb tartózkodási helyei, miközben számtalan előadói turnét ad Európa-szerte.
Bár magyar nyelvtudása haláláig hiányos volt, egész életében Európát magyar útlevéllel járva mindig és mindenkor magyarnak vallotta magát. Amikor még fiatalemberként hírét veszi az 1838-as pesti árvíznek segélykoncertet szervez a károsultak számára és így ír:
Mert így kiáltottam fel hazafias rohamomban, … én is ehhez az ősi és erős fajtához tartozom, én is ennek az őseredeti, megszelídíthetetlen nemzetnek vagyok fia.
A budapesti Zeneakadémiának 1875-ös megnyitásától elnöke, és bár mindig szívesen jött vissza Magyarországra, élete utolsó másfél évtizedében különösen sokat tartózkodik itthon, tanítva, koncertek sokaságát adva. 1881-ben jelenlétében avatják fel szülőháza magyar nyelvű emléktábláját.
A hetvenhárom éve alapított Liszt Ferenc-díj Magyarország legmagasabb zenei kitüntetése, amelyet kiemelkedő zenei és előadó-művészeti tevékenység elismerésére adományoznak. Nemcsak fővárosunk nemzetközi repülőtere, számtalan utca, tér, közintézmény viseli a nevét – nemcsak Magyarországon – hanem a Merkúr egyik krátere és egy kisbolygó is róla van elnevezve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.