Dóm téri Pantheon - felfedező és feltaláló fizikusaink: Eötvös Lóránd, Jedlik Ányos

Sorozatunkban a Dóm téri pantheon műalkotásait mutatjuk be. Ma a budapesti tudományegyetem kísérleti fizikai tanszékén egymást váltó két fizikusunk Eötvös Lóránd és Jedlik Ányos életével és emlékezetével ismerkedhetünk meg.

Jedlik Ányos, a bencés tudós

Jedlik István 1800-ban született a felvidéki Szimőn, földműves szülők gyermekeként. Bencés iskolákba jár, tizenhét évesen másod-unokatestvérével és osztálytársával Czuczor Istvánnal lép be a bencés rendbe. Ő az Anianus, magyarosan Ányos, a később nyelvtudóssá és költővé váló Czuczor pedig a Gergely szerzetesrendi nevet kapja, a nemzeti emlékezet is ezen keresztneveikkel tartja számon őket.

A teológia mellett a matematika és a fizika érdekli és e területen tanul, majd tanít a győri bencés iskolában. 1840-ben a pesti egyetem fizika tanszékének élére nevezik ki.  Kazinczy Ferenc és Czuczor Gergely unszolására elkezdte megalkotni a magyar műszaki és természettudományos nyelvhez szükséges szakszavakat, így ő a dugattyú, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, fénytöréstan, hullámhossz hullámvölgy, léggömb, légnyomás, műanyag és sok más mérnöki, fizikai, matematikai szavunk megalkotója. 

Találmányai sorából világelsőként az elektromotor és az öngerjesztő dinamó emelkedik ki, de mi magyarok szívesen emlékezünk rá a szóda és a fröccs megalkotójaként is. Tanszéki utóda Eötvös József így jellemezte: 

Eötvös Lóránd, a sokoldalú arisztokrata zseni

Eötvös Lóránd báró Eötvös József író, politikus gyermekeként született Budán 1848-ban. Bár atyja szívesen a jogi pálya felé terelte volna, ő saját érdeklődésének megfelelően végül a heidelbergi egyetemen folytathatott fizikai és kémiai tanulmányokat. Rendkívül fiatalon válik a pesti egyetem magántanárává, első előadására inkább azért gyűlt össze a közönség, hogy láthassa a bárót, aki órát ad az egyetemen. 1873-ban, 25 évesen a Magyar Tudományos Akadémia levelező, tíz évvel később rendes tagjává válik, 1889 és 1905 között ő az akadémia elnöke, melynek székházába pestszentlőrinci otthonából lovon járt be.

Rövid ideig 1894-95-ben vallás és közoktatásügyi miniszter, a tanítói fizetések emelése, a népiskolai hálózat bővítése, az izraelita felekezet egyenjogúsítása is főbb törekvései közé tartozott, megalapítva az édesapjáról elnevezett egyetemi Eötvös József Collegiumot a tehetséges, ámde szegényebb hallgatók számára. 

Csaknem haláláig alkot, leghíresebb találmánya az Eötvös-inga, mely alkalmas volt a földfelszín alatti rétegek sűrűségváltozásának kimutatására, ezek pontosabb mérésével lehetővé vált a föld belsejében elhelyezkedő ásványi anyagok felkutatása, például számos kőolajmező feltárása.

Szenvedélyes hegymászóként az első hazai turistaegylet a Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke is volt, apjukat kísérő Ilona és Rolanda lányai a női hegymászás úttörőivé váltak. 1919-ben hunyt el, a Nemzeti Múzeumban lévő ravatalától hatalmas tömeg kísérte a Fiumei úti temetőbe.

Szegedi emlékezet a Dóm téri pantheonban: mészkő és bronz

A Dóm téri vörös kővel keretezett haraszti mészkő dombormű kettős portréján Eötvös Lórándot arisztokratához méltóan prémes díszruhában, Jedlik Ányost papi öltözetben, mellén érdemkereszttel láthatjuk.

 Körmendi-Frim Jenő szobrászművész ezen alkotásán kívül Szegeden a Damjanich utca és Kossuth Lajos sugárút sarkán láthatunk egy egész alakos Jedlik Ányos bronzszobrot. Bánvölgyi László a tudós bencés szerzetes alakját úgy formázta meg, hogy Jedlik szerzetesi ruhában áll, egyik kezét világhírű találmányán, a dinamón tartja, a másikkal pedig ír.