
Nem múlt el nyomtalanul a pótlóbuszoztatás az állomásnál

A vasútállomás körüli felújítás kaotikus heteket hozott a szegedi tömegközlekedésben. A projekt a Versenyképes Járások keretein belül kormányzati pénzből valósulhatott meg.

Hosszú hetek után helyreállt a rend a szegedi tömegközlekedésben, a vasútállomás körüli villamospálya-felújítás befejeztével. Miközben a város fellélegzett, érdemes visszatekinteni a Bánomkert sorra, ami a felújítás nem várt áldozatává vált. A Bánomkert a városvezetés által amúgy is elhanyagolt területnek számít, így a megnövekedett forgalommal járó terhelés komoly kihívás elé állította a környék lakóit és a természeti környezetet.

Közlekedési káosz és a Bánomkert-sors
A vasútállomás környékének felújítása komoly közlekedési fennakadásokat okozott. A módosított buszjáratok, köztük a 20-as busz is, új útvonalra kerültek, ami nem mindig volt ideális. A szűk Borbás utca például balesetveszélyes helyzeteket teremtett, de talán a legnagyobb terhelést a Bánomkert sor kapta.
A Bánomkert soron a buszforgalom jelentős mértékben megnőtt, ami nem csupán a lakók nyugalmát zavarta meg, hanem a helyi ökológiára is negatív hatással volt.
Olvasói beszámolók szerint a járművek forgalma olyan mértékűvé vált, hogy a megállók hiánya miatt a buszok utasai a zöld felületeken szálltak le, ami a fű kiszáradásához vezetett. Ezen túlmenően, a járművekből csöpögő olajfoltok is megjelentek az út mentén, ami rámutatott a járműpark elöregedésére és a környezetszennyezés problémájára.
A tájékoztatás hiányosságai és az együttműködés kudarca
A helyzetet tovább rontotta a hiányos és koordinálatlan tájékoztatás. Az utasok és a sajtó is panaszkodott, hogy az önkormányzati SZKT és az állami Volánbusz közötti kommunikáció nem volt zökkenőmentes, ami információhiányt eredményezett. A város hivatalos csatornái nem nyújtottak elegendő részletet a módosításokról, ami a Bánomkert sor lakóit is nehéz helyzetbe hozta, hiszen hirtelen kellett alkalmazkodniuk a megnövekedett forgalomhoz.
A felújítás ideje alatt, a terelés forgalmi káoszt és balesetveszélyes helyzeteket eredményezett Alsóvároson:
Tanulságok a jövőre nézve
A Bánomkert sor esete jól példázza, hogy egy nagyobb volumenű felújítás során nem csupán a főbb útvonalakra kell figyelmet fordítani, hanem a terelőutak forgalmának és az ott élő emberek életminőségének biztosítására is.
A szűk utcák, az elöregedett buszok és a koordinálatlan kommunikáció együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelynek a káros hatásai nem csupán a közlekedésre, hanem a környezetre és a lakosok mindennapjaira is kiterjedtek.
Remélhetőleg a jövőben a városvezetés jobban kommunikál a közlekedési vállalatok felé, hogy összehangolják a munkájukat, és az eleve alkalmatlannak tűnő utcákat megóvják attól, az esethez hasonló "mellékutcás-főutas" forgatókönyv alakuljon.





