Épülnek a hódvárak
Néhány napja írtuk, hogy hatalmas munkában vannak a hódok a Tisza-Maros torkolatánál. Mint azt újabb olvasói fotóinkon is látható a rágcsálók továbbra is dolgoznak a Szeged környéki folyók partjain. A hód ilyenkor gátakat emel a folyók partjain, annak érdekében, hogy biztosítsa a számára szükséges vízmélységet és kotorékának bejáratát víz alatt tartsa. Üregeinek, várainak akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszere a vízből nyílik. A fotókat küldő olvasónk Tamás megjegyezte, hogy reméli az állatkák nem kerülnek szembe senkivel, hogy a véderdőben fákat "rágtak" ki.
Egy időre teljesen eltűntek a Tisza környékéről a Hódok
Korábban Magyarországon sem volt ritka az európai vagy eurázsiai névvel is emlegetett közönséges hód, vadászata azonban jelentősen megritkította az állományt, a folyók szabályozásával pedig természetes életterük szűkült le jelentősen. A 19. században a kontinens egészében drasztikusan lecsökkent a számuk, hazánk folyópartjairól pedig közel száz évig teljesen eltűntek. Osztrák segítséggel, a Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Nature, röviden WWF) kezdeményezésére 1996-ban megindulhatott a rágcsálófaj visszatelepítése a Duna ausztriai szakaszán, majd Európa egyik legnagyobb ártéri erdőségében, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen is elindították a Hód-visszatelepítési programot. A Tisza alsó szakaszán 2006 őszén, a visszatelepítési program egyik utolsó hazai állomásaként nyolc hódot engedtek szabadon a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.