Egy szegedi ingatlanért többet kell dolgozni, mint egy budapestiért

A lakáspiac helyzete nem csak közvetlenül érint minden egyes állampolgárt, hanem az összes gazdasági szereplőre hatással van. Mivel a terület nemzetgazdasági szinten is kiemelten fontos területnek számít, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) évente két alkalommal készít lakáspiaci jelentést. 

Az MNB jelentésében kiemeli, az infláció csökkenésével párhuzamosan már a reáljövedelmek is 7-8 százalékkal bővültek 2024 első félévében, ami pozitívan hatott a fogyasztói bizalomra és a lakásberuházási szándékra. Számításaik szerint a pedig a kereslet további élénkülése várható.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy az összes eladásra kínált ingatlant tekintve Szegeden drágultak legnagyobb mértékben az ingatlanok az elmúlt egy évben. Most azonban az MNB az ingatlanok medián árát vizsgálta meg a régióközpontokban, amihez társította, hogy a vármegyei átlagos jövedelmeket hány évig kell félrerakni egy 75 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához.

Noha a bérek az elmúlt egy évben jelentős mértékben nőttek Csongrád-Csanád vármegyében is, a szegedi ingatlanpiac értéknövekedésével nem tudták felvenni a versenyt. Míg 2023-ban 10,9 évnyi vármegyei átlagkeresetet kellett félretenni egy ingatlanra, idén már 11,3 évnyi jövedelmet.

Nominálisan nézve továbbra is a budapesti ingatlanok a legdrágábbak, azonban jóval konszolidáltabb volt az elmúlt évi emelkedés, mindössze 61 ezer forint négyzetméterenként. Esetükben ez 940 ezer forintos medián árat jelent, viszont míg a 2023-as árakat egy fővárosi fizetésből 11,8 év volt kitermelni, idén már csak 11,2 év.

Az MNB 20 évre visszamenőleg közzétette az értékeket, Szegeden 2004-ben 138 ezer volt az átlagos négyzetméterár, azonban ez az akkori keresetekhez mérten hasonló terhet jelentett. Akkor 10,4 évnyi fizetést kellett félre rakni egy szegedinek a saját ingatlanért. A legkedvezőbb év 2014 volt, akkor már mindössze 6,3 évnyi jövedelem elég volt. Szegeden a jövedelem mutató alapján a legdrágább év azonban nem a mostani, hanem a 2022-es volt – akkor valamivel több mint 12 évnyi kereset kellett egy ingatlanhoz.

Régióközpontok közül Debrecenben kell a legtöbbet, Miskolcon a legkevesebbet dolgozni

Miskolcon az elmúlt 20 évben az országos átlaghoz mérten nem drágultak jelentősen az ingatlanok, miközben a bérek felzárkóztak. 20 éve még 10,5 évet kellett dolgozni egy medián értékű ingatlanért, 2024-ben azonban elegendő mindössze 6,4 évet. Ez ráadásul az előző évhez is jelentős javulás, akkor 7,2 év volt. Miskolcon 364 ezer a medián négyzetméterár.

A lakásár/jövedelem mutató alapján már 20 éve is Debrecen volt a legdrágább, Budapestet is megelőzve, ez pedig jelenleg is így van, viszont javult a helyzetük. 2004-ben még 14,5 évet kellett dolgozni a cívisvárosban egy ingatlanért, most 12,4 évet. Debrecenben 740 ezer a medián négyzetméterár.