Szegedi hírességek: a zenepedagógia és a gyermekopera mestere + videó

Azon túl, hogy hazánk a Napfény városa csurig tele van látnivalókkal, igen sok közismert személy szülőhelyeként is jegyzik Szegedet. A város történetét ráadásul nagy emberek felsorolhatatlanul hosszú lajstroma díszíti, akik múltjuk egy darabját örökre Szegeden hagyták.

Békefi Antal (Bakonyoszlop, 1926. május 19. – Szombathely, 1982. szeptember 27.) zeneszerző, zeneíró, karnagy, kántor és pedagógus volt, aki jelentős hatást gyakorolt a magyar zenei életre, különösen a gyermekoperák és a zeneoktatás területén.

Élete és pályafutása

Békefi Antal középiskolai énektanári és egyházkarnagyi oklevelét a budapesti Zeneakadémián szerezte 1947 és 1949 között. Ezt követően szülőfalujában, Bakonyoszlopon kántortanítóként dolgozott 1950-ig. 1950-től 1959-ig Zircen általános iskolai ének-zenetanárként és karnagyként tevékenykedett. Közben 1955 és 1957 között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában zeneszerzést tanult.

1959-től haláláig a szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanított, ahol tanszékvezető tanárként formálta a jövő zenepedagógusait. Békefi Antal a Kóta országos elnökségének és a Tanárképző Főiskolák Országos Bizottságának is tagja volt. Karmesterként fellépett Ausztriában és Csehszlovákiában is, ahol népszerűsítette a magyar zenét.

Békefi Antal nemcsak pedagógusként, hanem zeneszerzőként is maradandót alkotott. Számos néprajzi, zenetörténeti és népzenei tárgyú cikke jelent meg, emellett dalokat és kórusműveket is komponált, amelyek a magyar zenei kultúra gazdagítását szolgálták.

Gyermekoperái

Békefi Antal gyermekoperái különösen népszerűek voltak, és hozzájárultak a fiatalok zenei neveléséhez. Művei közé tartozik:

• A kis aranykígyó (bemutató: 1951)
• A feneketlen tó (bemutató: 1959)
• A csodafű (bemutató: 1960)
• A tábori kukta (bemutató: 1966)
• A tarka kiscsibe (bemutató: 1967)

Ezek a művek nemcsak szórakoztatóak, hanem pedagógiai szempontból is értékesek, hiszen a gyerekek számára érthető és élvezhető formában közvetítik a zene szeretetét.

Emlékezete

Békefi Antal a szombathelyi Jáki úti temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Nevét Zircen és Bakonyszentkirályon általános iskola viseli, ezzel is megörökítve munkásságát és hatását a zeneoktatásban.

Művei, mint például a Bakonyi népdalok (1977), A bakonyi szegényember dalai (1966), és Vasi népdalok (1976) továbbra is népszerűek, és hozzájárulnak a magyar zenei hagyományok megőrzéséhez.

Békefi Antal öröksége a zene és a pedagógia területén ma is él, inspirálva a jövő generációit a zene szeretetére és gyakorlására.