Felkészülnek az ELI-re: nem csak fény, megvilágosodás!
Konferenciával kezdődött meg a szegedi lézerközponthoz kapcsolódó ágazati felkészítést segítő projekt, mely az oktatás és a vállalkozások körében mutatja be az ELI adta lehetőségeket.
Maróti Péter
projektvezető a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, a hazai szinten példa nélküli, világviszonylatban is ritka K+F-nagyberuházás, az ELI-ALPS kutatóintézet miatt indokolt egy olyan konzorcium megalkotása, mely összefogja a hazai lézeres kutatásokban és fejlesztésekben részt vevő szervezeteket. A Szegedi Tudományegyetem vezette konzorcium 1 milliárd 50 millió forint, 100 százalékban vissza nem térítendő támogatást nyert az Európai Uniótól az ágazati felkészítés projektre, mely 2015. április 14-ig tart. Ennek kapcsán megalakul a Lézertechnikai Platform, amely a felsőoktatás, a hazai lézeres ágazatban működő cégek, kutatóintézetek, valamint az ELI-ALPS között biztosítja majd a folyamatos konzultációt. A platformban részt vevő felsőoktatási intézmények a megfelelő színvonalú és összehangolt képzés biztosítására megalkotják a Lézerek és Alkalmazásai Oktatási Klasztert, ennek szándéknyilatkozatát a sajtótájékoztató végén írták alá. A projektet a Szegedi Tudományegyetem vezetésével a Pécsi Tudományegyetem, az MTA debreceni Atommagkutató Intézete, valamint a Kecskeméti Főiskola alkotta konzorcium hajtja végre. Az együttműködő szakmai partnerek között szerepel az ELI-Hu Nonprofit Kft. mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Debreceni Egyetem, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint további hazai mikro- és kisvállalkozások - sorolta a projektvezető. A projektben 71 fő vesz részt, 8 partnerintézmény, és az oktatási vonalon több mint 50 kurzust szeretnének elindítani - ide értve az e-learninget is. Továbbá legalább 8 vállalkozást, 15 külföldi hallgatót és 10 vendégoktatót szeretnének bevonni a programba.
Osvay Károly
, a projekt szakmai vezetője úgy fogalmazott, a projekt célja a nemzetközi tudományos nagyberendezés hazai hátterének és beágyazottságának biztosítása. Ehhez humán erőforrás-fejlesztésre van szükség, vagyis az ELI-HU számára munkaerőképzésre: ennek része a HELIOS-projekt folytatásaként az oktatásban egyetemi, főiskolai kurzusok, tréningek, nyári iskolák tartása, nemzetközi hálózat kiépítése. Másik terület az ágazati együttműködések kialakítása.
Lehrner Lóránt
, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, nagy szükség van a hazai intézményekkel együttműködésben megvalósuló szakemberképzésre. A program kiemelt szakmai célja az ELI-ALPS-hoz köthető, lézereken alapuló kutatási módszerek és fényforrások megismertetése a hazai élő- és élettelen természettudományi területeken dolgozó kutatókkal.
Szabó Gábor
akadémikus, lézerfizikus, az SZTE rektora hozzátette, nem csak a Szegeden megépülő ELI környékén, hanem egész Európában szakemberhiány lesz a lézerfizikusokból. A szegedi ELI kínálja a legszélesebb alkalmazási területet, azaz elsősorban nem is a lézeres szakembereknek épül - ők a működtetésben és a fejlesztésben vesznek majd részt -, hanem a társtudományok kutatóinak. A Szegedi Tudományegyetemnek éppen ebben lesz kiemelt szerepe, hogy a háttértudás biztosításával megteremtse a hidat az ELI-hez. A rektor azt is hozzáfűzte, ha szlogent kellene találni a lézerközponthoz, az úgy szólna: Szegeden nem csak fényt, de megvilágosodást is kap! Szabó Gábor kitért a magyar vállalkozások projektbe való bekapcsolására is. Hangsúlyozta, megmutatják, mit kell csinálni a vállalkozásoknak, mire van szükségük az ELI-ben, az ő dolguk pedig, hogy a "hogyant" hozzátegyék. Fontos, hogy a magyar vállalkozások helyzetbe legyenek hozva, és ehhez minden segítséget meg is fognak kapni - szögezte le a rektor. Ugyanakkor hozzátette: az ELI olyan minőségbiztosítási rendszerrel dolgozik, amelyben nincs tolerancia. A beszállítóknak tehát a CERN-hez hasonló elvárásoknak kell megfelelniük, gyenge minőségű alkatrészekkel nem működhet az ELI.
