Nem áll érdekünkben csatlakozni a stabilitási paktumhoz
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez juttatott közleménye szerint Magyarországnak nem áll érdekében csatlakozni az Európai Unió stabilitási paktumához. A szaktárca fő problémája a társasági adó mértékének egységesítése lenne. A vonakodó tagországok a későbbiekben még csatlakozhatnak a paktumhoz – írja a Magyar Nemzet Online.
A közlemény szerint Magyarország egyetért a paktumban lefektetett módszerekkel és célokkal, lépései megegyeznek az EU elképzeléseivel, sőt a Széll Kálmán-terv ennél még ambiciózusabb intézkedéseket tartalmaz úgy, hogy közben megtartja adórendszere függetlenségét is. A versenyképesség növelése, a foglalkoztatottság emelése, a közpénzügyek fenntarthatóságának javítása és a pénzügyi stabilitás megerősítése mind olyan cél, amely egybeesik a magyar érdekekkel. A stabilitási paktum egyik sarkalatos pontja azonban, hogy az egyezményt aláíró országok a társasági adó mértékét harmonizálják, azaz egyeztetik.
Negatív hatása lenne
A közleményhez elemzést csatolt az NGM, amely szerint összességében, a 2007–2009. adóévek adataiból becsléssel megállapítható átlagos társaságiadóalap-növekedés a konszolidáció nélküli harmonizáció (CCTB) esetében körülbelül 30 százalék lenne. Az adóalapok összevonása (CCCTB) esetén várhatóan kevesebb adóalap jutna Magyarországra. Probléma lehet továbbá, hogy a helyi iparűzési adó is társasági adóként értelmezhető, és az erre kiterjedő harmonizáció tovább szűkítené az ország mozgásterét. A harmonizáció összességében negatív hatással lenne a beruházások szintjére, a foglalkoztatottságra, a GDP-re, a K+F arányára, a vállalkozói attitűdre – áll az NGM közleményében. A szaktárca hivatkozik az Európai Bizottság hatástanulmányára, amely szerint Magyarország esetében a harmonizáció 0,14-0,92 százalékos GDP-csökkenést eredményezne.
A magunk útján
A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza: a március elején bemutatott Széll Kálmán-terv egytől egyig tartalmazza azokat a lépéseket, amelyek megteremtik Magyarország pénzügyi, gazdasági stabilitását. A társasági adórendszer harmonizációja azonban ellenkezik a hazai érdekekkel, amik elsősorban az üzleti vállalkozások számára a legkedvezőbb befektetési célponttá kívánja tenni az országot. Magyarország sikeresen érvényesítette elképzelését, az EU tagállamok immár önkéntesen fogadhatják el a paktumot. Ez azt is jelenti, hogy ha egy tagállam most úgy dönt, a versenyképességi paktumhoz egyelőre nem csatlakozik, akkor azt később bármikor megteheti. (Forrás:
)
