Bulvár

Életfogytiglanra ítélték a csongrádi gyilkost

Életfogytiglanra ítélték a csongrádi gyilkost

2015. október 14., szerda
Életfogytiglanra ítélték a csongrádi gyilkost
biro_birosag_jogasz_ugyved

A fellebbezéseket alaptalannak találta, így a bűnösség megállapítása és a a kiszabott büntetés tekintetében is helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné Komlóssy Éva vezette büntetőtanácsa az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt Cs. András és társai ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon kimondott ítéletét.

Változott az I. rendű vádlott bűncselekményének minősítése, mivel az ítélőtábla egy újabb minősítő körülményt is megállapított: a vádlott az élet elleni cselekményét a jogerős ítélet szerint nyereségvágyból, aljas indokból, és idős kora miatt védekezésre csak korlátozottan képes személy sérelmére követte el. A táblabíróság a II. rendű vádlott rablás bűntette kísérleteként értékelt cselekményének minősítéséből a társtettesség megállapítását mellőzte.

A vádlottak jogerős büntetése a következő lett:

I. rendű vádlott: életfogytig tartó szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás úgy, hogy a vádlott a büntetéséből legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételesen szabadságra. - II. rendű vádlott: 5 év fegyház és 5 év közügyektől eltiltás. - III. rendű vádlott: 4 év börtön és 4 év közügyektől eltiltás. Az ítélet indoklásakor elhangzott: az I. rendű vádlott büntetése inkább enyhe, mint eltúlzott, de mivel ügyészi fellebbezés nem volt az ügyben, az ítélőtábla csak e tény megállapítására szorítkozhatott. A II. és a III. rendű vádlottak esetében az I. fokon kiszabott büntetés arányos, a további enyhítés szóba sem jöhetett. A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

A bűncselekményekről

Cs. András

I. rendű vádlott a bűncselekmény elkövetésének idején – 2010 augusztusában – házastársi kapcsolatban élt

Cs. Andrásné

III. rendű vádlottal, míg a II. rendű vádlottal napi rendszerességgel tartott kapcsolatot, és a II. rendű vádlottat a III. rendű vádlott is jól ismerte. Az I. és a III. rendű vádlott néhai

B. Lászlóné

(a tett elkövetésekor 88 éves) sértett családi köréből olyan információhoz jutott, hogy a sértett lakóházában nagyobb összegű készpénzt és ékszereket tart. Azt is megtudták a vádlottak, hogy az asszony egyedül él. Ezek alapján elhatározták, hogy a sértett értékeit egy éjszaka az otthon tartózkodó asszonytól – akár erőszak alkalmazásával – eltulajdonítják. Az I. és a III. rendű vádlott azt is eldöntötte, hogy, hogy a cselekmény elkövetésébe bevonja a II. rendű vádlottat. A fenti megállapodásnak megfelelősen 2010. augusztus 9-én éjjel az I. és a III. rendű vádlott kocsival elment a II. rendű vádlott tartózkodási helyére. Az I. rendű vádlott kihívta a II. rendű vádlottat, majd az autóban pontosan nem megállapítható minőségű ás mennyiségű tudatbefolyásoló szert adott be intravénásan a II. rendű vádlottnak. Ezt követően az I. rendű vádlott közölte a II. rendű vádlottal, hogy egy közeli házba fognak bemenni, ahol pénzt és ékszert kell keresni. Ekkor nem volt szó arról, hogy a bűncselekmény sértettje otthon lesz-e, illetve vele szemben erőszakot fognak alkalmazni. Ezután a vádlottak egy zsákutcához mentek, ott leparkoltak, az I. és a II. rendű vádlott felvette az I. és a III. rendű vádlott által már előkészített váltóruhát, majd gyalog mentek a sértett csongrádi házához. Augusztus 5-én reggel 5 óra körüli időben érkeztek meg a sértett ingatlanához, az I. és a II. rendű vádlott a kerítésen átmászva jutott be az udvarra. Ott az I. rendű vádlott a villanyórához lépett és az áramot kikapcsolta. Így akarta elérni, hogy a sértett a házból kijöjjön és a ház ajtaját kinyissa. Rövid idő múlva az idős asszony ki is nyitotta az ajtót, az I. rendű vádlott belépett a házba, egyúttal a sértettet az előszobában a földre lökte, majd behívta a II. rendű vádlottat. Ekkor az I. rendű vádlott a földön fekvő sértetten térdelt, és utasította a II. rendű vádlottat, hogy keressen pénzt és ékszert a lakásban. A II. rendű vádlott meg is kezdte a kutatást, de nem járt sikerrel, ezért visszatért az előtérbe. Ott meglátta, hogy az I. rendű vádlott a sértett földre szorításán kívül a sértett kezeit is megkötözte és legalább egy alkalommal meg is ütötte az asszonyt. A II. rendű vádlott ekkor azt mondta az I. rendű vádlottnak, hogy „Cs., ne bántsd!”, majd hátrahagyva a társát kiszaladt a házból, a Tisza-partra ment, az elkövetéshez használt ruhát a folyóba dobta, majd hazatért. Az I. rendű vádlott a II. rendű vádlott kijelentését követően felismerte, hogy személyazonossága a korábban alkalmazott álcázás ellenére ismerté vált a sértett számára. Ezért elhatározta, hogy a sértettet megöli, és megfojtotta az áldozatát, majd értékek után kutatott a házban, azonban ez nem járt eredménnyel. Ezt követően visszatért az autóhoz, ahol a felesége várt rá. Az I. és a II. rendű vádlott a cselekményt megelőzően az ismeretségük során – pontosan nem megállapítható alkalommal – kábítószert fogyasztott. Amikor a rendőrség 2010. augusztus 13-án a vádlottakat előállította, mindkettőjüktől vizeletmintát vettek, és kiderült, hogy a cselekmény elkövetése előtt is fogyasztottak kábítószert.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.