Nemzetgazdasági Minisztérium: a munkavállalókat is óvni kell a hőségben

Az Országos Tisztifőorvos által elrendelt legmagasabb fokozatú hőségriasztásra tekintettel a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya felhívja a munkáltatók figyelmét a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges megelőző intézkedésekre.

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai ájulást, napszúrást, hőkimerülést, hőgutát okozhatnak. A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka a szellemi éberség alacsonyabb szintjével, csökkenő mértékű elővigyázatossággal és fizikai teljesítőképességgel járhat együtt, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is. A Munkafelügyeleti Főosztály az idei év első hőhulláma kezdetén, 2015. június 11-én, a várható magas napi középhőmérséklettel járó kockázatokkal és a szükséges intézkedésekkel kapcsolatban figyelemfelhívó, tájékoztató anyagot tett közé honlapján, a „HÍRE K” menüpontban. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA, The European Agency for Safety and Health at Work), valamint az Amerikai Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Hivatal (The United States Occupational Safety and Health Administration) is tanácsokkal szolgál arra nézve, miként óvhatók meg a munkavállalók a hőség, illetve a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásaitól: - Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat – és kerüljék az a kávé, az alkohol, a magas koffein és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet, csökkentik folyadékmegtartó képességét. - Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol. Indokolt váltogatni a munkával töltött és a pihenési időszakokat, utóbbiakra hűvösebb környezetben kell sort keríteni. A legjobb az, ha rövidebb és gyakrabban változó munkavégzési és pihenőidő-szakok követik egymást. Javasolt úgy ütemezni a munkát, hogy a nagyobb fizikai megterheléssel járó fázisokra hűvösebb napszakokban kerüljön sor. - Ahol ez lehetséges, a szabadtéri munkaterületet sátorral, ponyvával kell árnyékolni. A fém-, üveg felületekről visszaverődő sugárzást a lehetőségekhez képest ki kell iktatni. - Szabadtéri munkavégzés esetén figyelni kell a munkavállalók cseréjére, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a kritikus napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. - Arra kell késztetni a dolgozókat, hogy könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést. - Meleg munkahelyi klíma esetén különösen fontos annak figyelembe vétele, hogy az egyéni védőeszközök (különösen a légzésvédő eszközök) használata különböző mértékben, egyénenként változó mértékben többletterhelést jelenthet viselője számára, ezért indokolt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának tanácsát is kikérni az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban. Azoknál a tevékenységeknél, ahol az egyéni védőeszközök használata szükséges, fokozott körültekintéssel kell eljárni, és szem előtt kell tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezet alkalmazkodóképességét, aktuális tűrőképességét és szükség esetén a munkavégzés szabályait is módosítani kell. - Az illékony veszélyes anyagokkal (pl. szerves oldószerek: aceton, toluol, xilol) végzett tevékenységnél a munkavédelmi-kémiai biztonsági szabályokat fokozottan be kell tartani, mivel a magas hőmérséklet fokozza egyes kémiai anyagok párolgását, melynek következtében a munkahelyi levegő veszélyes szennyeződése meglehetősen gyorsan kialakulhat, mely megfelelő védelem (műszaki- és/vagy egyéni védelem) hiányában a munkavállaló rosszullétét, vagy akár eszméletvesztését is okozhatja. A munkavállalók többlet-expozíciójának megelőzése érdekében intézkedéseket kell tenni (pl. az expozíció intenzitásának, időtartamának csökkentése, stb.). A veszélyes anyagot tartalmazó és a vonatkozó előírásoknak megfelelően felcímkézett, illetve jelöléssel ellátott tárolóedényt a használatot követően azonnal le kell zárni és az anyag (kémiai, fizikai stb.) tulajdonságainak megfelelő tárolásáról kell gondoskodni. Az oldószerrel átitatott anyagokat, hulladékokat zártan, elkülönítetten kell tárolni. - Fel kell készíteni az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit (kifejezetten kipirosodott és forró arc, szapora szívverés, fejfájás, hányinger, rosszullét, súlyosabb esetben ájulás, eszméletvesztés stb.). Gondoskodni kell arról, hogy valamennyi munkavállaló tudja, közülük ki az, akit szakszerűen felkészítettek arra, hogy szükség esetén megfelelő elsősegélyt nyújtson. A Fővárosi/Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztályai fokozott figyelmet fordítanak a munkavédelmi ellenőrzések során azon munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére, akik a kedvezőtlen klímakörnyezet miatt a szokásosnál is fokozottabb megterhelésnek és igénybevételnek lehetnek kitéve a munkahelyeken. A Munkafelügyeleti Főosztály által működtetett, ingyenesen hívható, telefonos Munkavédelmi Információs Szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók, munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára. Zöld szám: 06 80 204-292, hívható: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00, pénteken: 8.30-13.30- ig. E-mail: munkafelugy-info@ngm.gov.hu