Szeged kevésbé szépségfüggő, mint Budapest

A diszkrimináció ezer formában felütheti a fejét. Egy krónikus bőrbetegség is elegendő ahhoz, hogy hátrányos megkülönböztetés érje az embert - derült ki egy friss felmérésből. Az esélyegyenlőség világnapja alkalmából készült kérdőívből világosan kirajzolódik: a fővárosiak sokkal távolságtartóbbak a betegekkel szemben, mint a vidéki nagy- vagy kisvárosokban élők. A Magyar Dermatológiai Társulat különleges felmérésének adatait, valamint a háttérben húzódó okokat egy kerekasztal-beszélgetésen elemezték szegedi bőrgyógyászszakemberek.

Nemcsak a bőrbetegséggel szembeni szélmalomharc terheli meg a pácienseket, hanem gyakran párkapcsolatuk rovására is megy a sokszor elkeseredésig tartó küzdelem. A Magyar Dermatológiai Társaság legfrissebb, 1200 fős reprezentatív felmérése bebizonyította: a munkahelyi teljesítmény rovására, sőt, akár az énkép torzulásához is vezethet egy kellemetlen bőrbetegség. A gyakori problémák csaknem 700 000 embert érintenek idehaza, ennek ellenére a társadalom nincs tisztában azzal, milyen folyamatok játszónak le a betegekben, vagy hogy amit éppen a villamoson látnak, fertőző betegség-e.

Érdekes képet mutat a felmérés abban a tekintetben, hogy a válaszadók 71 százaléka elfogadónak vallotta magát a bőrbetegségben szenvedőkkel szemben, azonban minden második ember viszolyog a fertőző betegségek láttán. A nyugtalanító látvány felülírja az empátiát, főleg a fővárosban, ahol a résztvevők kétharmadát zavarja, ha közvetlen környezetében valakin kiütéseket lát.

Kemény Lajos

, az SZTE-ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója a szerdai kerekasztal-beszélgetésen ezt úgy kommentálta: a budapesti túlzsúfolt tömegközlekedési eszközökön, ahol egyébként is sok időt foglalkoznak az emberek utastársaik megfigyelésével, pár per leforgása alatt eluralkodik rajtuk a félelem az ismeretlen bőrbetegség láttán. Érdekes azonban, hogy a pattanásos tünetekkel szemben elfogadóbbak, holott az is ugyan olyan betegség, mint például az ekcéma.

Altmayer Anita

, a Magyar Dermatológiai Társulat Pszichodermatológiai szekciójának elnöke úgy véli: a média sulykolja bele az emberekbe a tökéletes külső, kifogástalan megjelenés érzését, ami a nagyvárosokban hatványozottan érvényesül. Az ilyen lakókörnyezetre jellemző gyors, stresszes élet persze nem segít a bőrbetegségben szenvedőknek,

Havancsák Rózsa

pszichológus szerint ráadásul a szűnni nem akaró megfelelési kényszer és a felszínes ismerkedés komoly mentális problémákat okozhat az érintettekben. Minél kisebb a település, annál kevésbé keltenek megütközést a feltűnő kiütések - folytatódott a felmérés eredményeinek ismertetése. A budapestiek 58 százalékával előfordult már, hogy megbámult egy bőrbeteget, miközben vidéken csak minden második ember tette meg ugyanezt. Falun ez az arány még alacsonyabb.

Bata-Csörgő Zsuzsanna

, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke erről úgy vélekedett: mivel a falvakban élő emberek közeli kapcsolatban állnak egymással, nemcsak rácsodálkoznak egy-egy kiütéses esetre, hanem meg is merik kérdezni az illetőt, hogy miben szenved. A fővárosiak több mint egyharmada elhúzódik a tömegben a bőrbetegektől, a vidéki városokban csak a lakosság negyede cselekszik hasonló módon, 19 százalékul pedig meg is bánja, hogy így tett. Altmayer Anita arra is felhívta a figyelmet, a krónikus betegség a pszichében is megmutatkozik: a bőrbetegek 25-30 százaléka szenved depressziótól, szorong megjelenése miatt. Ezt az adatot Havancsák Rózsa is alátámasztotta, annyival kiegészítve, a pszichológusokkal szemben máig olyan sok előítélet fogalmazódik meg, hogya betegek még ilyen esetekben sem szívesen kérik ki segítségüket.

Kemény Lajos ráadásul tovább fokozta a rossz hírek sorát. A pszichés állapot, mint például a depresszió is okozhat vagy felerősíthet bőrproblémákat, míg egy ekcémás vagy csalánkiütéses páciens is könnyen eshet kedélyzavarba a kellemetlen tünetek és piros foltok miatt. Altmayer Anita erre egy példával reagált: a szegedi klinikán történt, hogy egyszerre négy érettségi küszöbén álló fiatalt is kezelniük kellett szűnni nem akaró bőrproblémákkal a stressz hatására. Hozzátette, gyakran előfordul, hogy családi konfliktusok "áldozatai" a kisgyermekek, akik azért produkálnak viszketéssel járó betegségeket, mert nem tudják feldolgozni az otthoni történéseket. A pszichológus elárulta, többször is találkoztak már olyan élethelyzettel, amikor a bőrbetegség vetett véget egy kezdődő vagy hosszú évek óta tartó kapcsolatnak. Bár az ilyen információt érdemes mindig fenntartással kezelni, ugyanis a páciensek sokszor erre vetítik ki az egyébként sem működő házasságuk, élettársi viszonyuk felbomlását. Azt azonban a kutatás is alátámasztotta, hogy tízből nyolc fővárosi érzi kellemetlenül magát, ha bőrbetegségben szenvedővel randevúzik, ez a vidéki megkérdezettek között tízből hat ember. Összességében elmondható, a válaszadók 40 százaléka vágyrombolónak tartja a betegségeket, a külsőségek pedig az állásinterjúkon sem vetnek jó fényt a pályázókra.