Fordulópont lehet az Alzheimer-kór gyógyításában egy új brit felfedezés

Fordulópont lehet az Alzheimer-kór gyógyításában egy új brit felfedezés, az első szer, amely sikeresen akadályozta meg az agyszövet pusztulását beteg egereknél. Az emberi gyógyszer kifejlesztése még éveket vehet igénybe.

A kutatók szerint az új szer alapján fejlesztendő tabletta az Alzheimer-kóron kívül a Parkinson-kórt és más idegi eredetű betegségeket is gyógyíthatja - ismertette a BBC hírszolgálata a Science Translational Medicine című szaklapban megjelent tanulmányt. A Leicesteri Egyetem kutatócsoportjának felfedezése megakadályozta, hogy prionbetegség következtében a kísérleti egerek egyetlen idegsejtje is elpusztuljon. A prionbetegségek - köztük a szivacsos agyvelőelfajulás, vagyis a Creutzfeldt-Jakob-szindróma - embereknél ritkák, ám tüneteik éppúgy a hibás fehérjék felhalmozódásának számlájára írhatók, mint az Alzheimer-kór esetében. A tudósok az agysejtek természetes védelmi mechanizmusára összpontosítottak. Ha egy vírus megtámad egy agysejtet, az kórokozó fehérjék képződésével jár. A sejt védekezésül szinte teljesen felfüggeszti fehérjetermelését, hogy megfékezze a vírus terjedését. Sok idegrendszeri betegség azonban hibás fehérjék képződésével jár, ami a sejtek ugyanilyen védekező reakcióját váltja ki, ám súlyosabb következményekkel. A hibás fehérjék felhalmozódnak, az agysejtek pedig így nem termelnek több saját fehérjét olyan sokáig, hogy végül "éhen halnak". Ha az agy egészének idegsejtjeiben ismétlődik ez a folyamat, az - a betegségtől függően - memóriaromlást, mozgászavart és halált is okozhat. A folyamat sokfajta idegrendszeri betegség esetében zajlik le, ezért ha biztonságosan meg tudják szakítani, akkor többféle kór is gyógyíthatóvá válhat. A kutatók olyan vegyületet használtak, amely megakadályozta, hogy a védekezési folyamat elinduljon, ezzel pedig megfékezték az idegsejtek károsodását. A kutatás során a prionbetegséggel fertőzött egereknél súlyos memória- és mozgászavarok alakultak ki, az állatok 12 héten belül elpusztultak. Azoknál a rágcsálóknál azonban, amelyeknek a gyomrába a kísérleti szert fecskendezték, az agyszövetek elhalásának semmilyen jele sem mutatkozott. Giovanna Mallucci, a kutatás vezetője úgy nyilatkozott, ez volt a legelső alkalom, hogy egy készítmény tökéletesen meg tudta előzni az idegsejtek károsodását. Elmondta, hogy a szer emberek esetében ugyan nem használható, ám a kiinduló pont megvan, a sejtpusztulást sikerült megakadályozni. A szer egyik mellékhatásaként az egerek fogyni kezdtek és enyhe cukorbetegség is fellépett náluk, azaz a hasnyálmirigyük működését is befolyásolta. Az emberi gyógyszer csak az agyban fejtheti ki hatását, tehát a további kutatásoknak ezt a mellékhatást is ki kell küszöbölniük.