Megszületett Balu, a bőgőmajomkölyök a vadasparkban

Július 20-án estefelé örömmel vették észre a Szegedi Vadaspark gondozói, hogy egy bőgőmajom látta meg a napvilágot az arák röpdéje melletti kifutóban.

Azonban aggodalomra is volt okuk, hiszen nem anyján, a még tapasztalatlan Willow-n, hanem fekete színű apján, Alokon kapaszkodott a világos színű kicsi, s úgy tűnt, bár apja szívesen átadná anyjának, az nem fogadja el szoptatni a kölyköt. Másnap ezért az a döntés született a vadasparkban, hogy a ritka majomfaj kicsinye érdekében közbeavatkoznak, és próbát teszünk a felnevelésére. "Miután olyan fajról van szó, amely speciális táplálékigényű (lombevő), és hazai tapasztalat még nem volt - az állatkerti terminussal élve – a kézben való nevelésre (sőt, jelenleg máshol nem is él bőgőmajom Magyarországon), az éhes és kiszáradt kölyök életben maradása sokáig kétséges volt. Bár voltak kritikus napok, végül elmondhatjuk, hogy a legnehezebb heteken túl vagyunk, és egyre inkább bízhatunk abban, hogy sikerrel felcseperedik a Balu névre keresztelt kis hím. Pótmamává vált gondozója tapasztalata és odaadása, az állatkert szakmai háttere, más állatkertek szakembereinek hasznos tanácsai mind hozzájárultak a sikerhez, hogy most már a sajtó képviselőinek be tudjuk mutatni a kis bőgőmajmot" - közölte

Veprik Róbert

igazgató.

Balut kezdetben óránként kellett etetni, beleértve az éjszakákat is, jelenleg már kétóránként cumizik. Laktózmentes bébitápszert kap, miután kiderült, hogy az eredetileg kapott tápszerre érzékeny. A természetben az anyák egy évig nevelik kölykeiket. A kézben való nevelés nagy veszélye, főleg, ha olyan intelligens, csapatban élő állatokról van szó, mint a főemlősök, hogy a fiatal állat nem szocializálódik megfelelően. "Ezért fontos, hogy majd megfelelően hozzászoktassuk a fajtársaihoz, hogy később egy csapat tagjává válhasson, akár Szegeden, akár egy másik állatkertben. A hímeknél erre nagyobb az esély, mint a nőstényeknél. Például Balu apját, Alokot szintén kézben nevelték fel szülőállatkertjében, Hollandiában, és jelen esetben amennyire tudta, gondját viselte a kicsinyének az első napon" - közölte az igazgató. A fekete bőgőmajmot a Szegedi Vadaspark nemzetközi törzskönyvi program keretében tartja. A világon jelenleg körülbelül 250 egyedét tartják állatkertben. A Dél- és Közép-Amerikában élő bőgőmajmok, mint nevük is mutatja, az egyik leghangosabb majomfélék, énekük akár 5 kilométerre is elhallatszik az esőerdőben. A Vadasparkban is sokszor zendítenek rá, ilyenkor versenyt hangoskodnak a szintén nagyon zajos arákkal, illetve esetenként a közelben élő gibbonokkal. A fekete színű hímek jóval nagyobbak, mint a világosbarna színű nőstények. A pókmajmokhoz hasonlóan fogófarokkal rendelkeznek, amelyet egyfajta ötödik végtagként használnak. A bőgőmajom kicsit a látogatók jelenleg természetszerűleg nem láthatják, csak a kifutóban élő szülőket.