Bulvár

Már Juliska is „möggyütt” Sándor mellé + VIDEÓ, FOTÓK

Már Juliska is „möggyütt” Sándor mellé + VIDEÓ, FOTÓK

2012. április 10., kedd
Már Juliska is „möggyütt” Sándor mellé + VIDEÓ, FOTÓK

Újra együtt az alsóvárosi gólyapár

Több mint egy évtizede fészkel Rózsa Sándor és párja, Juliska a szegedi-alsóvárosi Vadkerti tér vasoszlopán. Idén először Sándor szemrevételezte a nászfészket, majd rá egy hétre, húsvét előtt megérkezett hites felesége, Juliska is.

Még március végén

tette meg Rózsa Sándor az első tiszteletköröket

, és azonmód a környék tocsogóinak, és rágcsálókban gazdag mezeinek felderítésébe kezdett. A tavalyi zord tél túl sok kárt nem tett a nászfészekben, így már csak Juliska hiányzott a gólyaboldogsághoz. A húsvéti szelek végre meghozták a ház asszonyát is, így teljessé vált a család. Az avatatlan szem sok különbséget nem vél felfedezni a magasban tollukat tisztító, hosszú csőrű madarakon, azonban közelebb merészkedve már látható a különbség. Míg a testesebb Sándor fejét odaadón dugja a karcsúbb Juliska begyéhez, addig párja az afrikai kiküldetésről hazavezető a hosszú út alatt rendezetlenné vált tollruháját rendezgeti. Hamarosan kezdődhet a gólyanász a vasoszlopon!

A gyerekek tavaly rendben kirepültek

A tavalyi költési szezonban a pár négy utódot bízott a szelek szárnyára, köszönhetően a környékbeli bőséges élelemforrásoknak. Idén kissé hamar kopogtatott a fészek ajtaján Sándor, és az alsóvárosi lápok is szárazabban várják most őket, de a környék rágcsálói jobb, ha új otthon után néznek, hiszen egy remekbeszabott gólyanászt követően a pár ismét a tojások kiköltésével, és a felcseperedő fiókák végtelen etetésével lesz elfoglalva. Ez pedig sokaknak – így az egereknek, pockoknak, csíkoknak, gyíkoknak és békáknak – minden bizonnyal nem lesz majd ínyére.

A fehér gólya

A fehér gólya szinte egész Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, így a magyar alföldön mindenhol előfordul. A közel egy méteres madár tekintélyes, több mint másfél méteres szárnyfesztávolsággal büszkélkedik, súlya pedig kettő-négy kiló közötti lehet. Legjellemzőbben emberi környezetben fészkel. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építi fészkét, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választja meg. A megközelítőleg egy méteres átmérőjű fészket ágakból építik és szénával, szalmával, tollakkal bélelik. A fészkeket évente kitatarozzák újabb ágakkal, így egy-egy régebbi építésű fészek tömege elérheti a több száz kilogrammot is. A nedves réteken, tarlókon keresgél nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztja az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat, sőt, volt rá példa, hogy kisnyulat is vittek a fiókáknak táplálékként. A gólyák három-öt éves korukban érik el ivarérettségüket. A párok egy költési időszakra állnak össze, s a hím választja a tojót. A fészekalj 4-6 tojásból áll, és a szülők május elejétől felváltva kotlanak. A fészekalj pusztulása esetén esetleg újabb fészekaljat raknak, ekkor a kotlási időszak is odébb tolódik. A 29-30. napon kelnek ki a fiókák, amelyekre a szülők eleinte felváltva ügyelnek, miközben a másik élelmet, vizet hord. A fiatal gólyák a kilencedik hét környékén hagyják el a fészket. http://www.youtube.com/watch?v=A-o4pDBoPkI Augusztus közepén már csapatokba verődnek, de csak szeptember közepén indulnak el vándorútjukra. A nyugat-európai állomány Gibraltár a kelet-európai populáció Boszporusz felé indulnak el. A Földközi-tengert e két tengerszoros valamelyikén szelik át. A Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg hazánkban, ahol fokozottan védett fajként tölti a tavasztól-őszig tartó időszakot.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.