Bulvár

Már Juliska is „möggyütt” Sándor mellé + VIDEÓ, FOTÓK

Már Juliska is „möggyütt” Sándor mellé + VIDEÓ, FOTÓK

2012. április 10., kedd
Már Juliska is „möggyütt” Sándor mellé + VIDEÓ, FOTÓK

Újra együtt az alsóvárosi gólyapár

Több mint egy évtizede fészkel Rózsa Sándor és párja, Juliska a szegedi-alsóvárosi Vadkerti tér vasoszlopán. Idén először Sándor szemrevételezte a nászfészket, majd rá egy hétre, húsvét előtt megérkezett hites felesége, Juliska is.

Még március végén

tette meg Rózsa Sándor az első tiszteletköröket

, és azonmód a környék tocsogóinak, és rágcsálókban gazdag mezeinek felderítésébe kezdett. A tavalyi zord tél túl sok kárt nem tett a nászfészekben, így már csak Juliska hiányzott a gólyaboldogsághoz. A húsvéti szelek végre meghozták a ház asszonyát is, így teljessé vált a család. Az avatatlan szem sok különbséget nem vél felfedezni a magasban tollukat tisztító, hosszú csőrű madarakon, azonban közelebb merészkedve már látható a különbség. Míg a testesebb Sándor fejét odaadón dugja a karcsúbb Juliska begyéhez, addig párja az afrikai kiküldetésről hazavezető a hosszú út alatt rendezetlenné vált tollruháját rendezgeti. Hamarosan kezdődhet a gólyanász a vasoszlopon!

A gyerekek tavaly rendben kirepültek

A tavalyi költési szezonban a pár négy utódot bízott a szelek szárnyára, köszönhetően a környékbeli bőséges élelemforrásoknak. Idén kissé hamar kopogtatott a fészek ajtaján Sándor, és az alsóvárosi lápok is szárazabban várják most őket, de a környék rágcsálói jobb, ha új otthon után néznek, hiszen egy remekbeszabott gólyanászt követően a pár ismét a tojások kiköltésével, és a felcseperedő fiókák végtelen etetésével lesz elfoglalva. Ez pedig sokaknak – így az egereknek, pockoknak, csíkoknak, gyíkoknak és békáknak – minden bizonnyal nem lesz majd ínyére.

A fehér gólya

A fehér gólya szinte egész Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, így a magyar alföldön mindenhol előfordul. A közel egy méteres madár tekintélyes, több mint másfél méteres szárnyfesztávolsággal büszkélkedik, súlya pedig kettő-négy kiló közötti lehet. Legjellemzőbben emberi környezetben fészkel. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építi fészkét, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választja meg. A megközelítőleg egy méteres átmérőjű fészket ágakból építik és szénával, szalmával, tollakkal bélelik. A fészkeket évente kitatarozzák újabb ágakkal, így egy-egy régebbi építésű fészek tömege elérheti a több száz kilogrammot is. A nedves réteken, tarlókon keresgél nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztja az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat, sőt, volt rá példa, hogy kisnyulat is vittek a fiókáknak táplálékként. A gólyák három-öt éves korukban érik el ivarérettségüket. A párok egy költési időszakra állnak össze, s a hím választja a tojót. A fészekalj 4-6 tojásból áll, és a szülők május elejétől felváltva kotlanak. A fészekalj pusztulása esetén esetleg újabb fészekaljat raknak, ekkor a kotlási időszak is odébb tolódik. A 29-30. napon kelnek ki a fiókák, amelyekre a szülők eleinte felváltva ügyelnek, miközben a másik élelmet, vizet hord. A fiatal gólyák a kilencedik hét környékén hagyják el a fészket. http://www.youtube.com/watch?v=A-o4pDBoPkI Augusztus közepén már csapatokba verődnek, de csak szeptember közepén indulnak el vándorútjukra. A nyugat-európai állomány Gibraltár a kelet-európai populáció Boszporusz felé indulnak el. A Földközi-tengert e két tengerszoros valamelyikén szelik át. A Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg hazánkban, ahol fokozottan védett fajként tölti a tavasztól-őszig tartó időszakot.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.