Afrikai madárritkaságok érkeztek a vadasparkba
Tavaly rendkívül ritka afrikai ragadozó madarakat fogadott be a vadaspark természetvédelmi mentőközpontja, miután a természetvédelmi hatóság elkobozta őket. Közülük három faj képviselője maradt Szegeden, a többi más hazai állatkertbe került. Bár még nem a végleges helyükön, de tavasztól láthatók a zoológiai ritkaságok: a füles és fehérhátú keselyűk, valamint a koronás sasok.
Az európai részleg 2010-ben épült nagyröpdéjében helyezték el őket, azért, hogy a viszonylag kisebb forgalmú, nyugodt erdei környezetben szokják meg egymást és az emberek közelségét. A Szegedi Vadaspark nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a természetes földrajzi elterjedésük szerint alakítsa ki állatbemutatóit, így az afrikai madarak is csak ideiglenesen maradnak „Európában”. A lehető leghamarabb, a tervek szerint a nyár folyamán felépül az új afrikai ragadozó madár röpde, és a hozzá tartozó ház, amely végleges lakhelyéül szolgálhat a madárritkaságok számára. A három faj egyike sem gyakori az európai állatkertekben, sőt, a füles keselyű és a koronás sas kifejezetten ritka. Az utóbbiból a tíz egyedet sem éri el az európai állomány létszáma, de majdnem ekkora kuriózum a füles keselyű is. A koronás sasok afrikai majomevő sasként is ismertek, hiszen gyakran vadásznak főemlősökre is, elsősorban cerkófokra, így hasonló a szerepet tölt be élőhelyén, mint a dél-amerikai hárpia. Az afrikai sasok közül ez a faj rendelkezik a legveszélyesebb fegyverzettel. Roppant erős lábaival és éles karmaival képes a majmok mellett szirti borzot és kisebb termetű antilopokat is elejteni. A fura kinézetű füles keselyű, amely a fején lévő, fülre emlékeztető bőrredőkről kapta a nevét, szintén nagyágyú az afrikai madarak körében. Az egyik legnagyobb keselyűfaj, a dög körüli csetepatékban rendre ők kerülnek ki győztesen. Szemben a többi szárnyas riválisával, a füles keselyük képesek a keményebb falatokkal is megbirkózni, ebben egyedül csak a hiénák múlják felül. A harmadik faj, a fehérhátú keselyű a „klasszikus” szárnyas dögevő alakot mutatja: rövid tollú fej és nyakrész, a nyak tövében hosszabb tollú gallérral.
