Bulvár

Gólya-nász Alsóvároson + VIDEÓ, FOTÓK

Gólya-nász Alsóvároson + VIDEÓ, FOTÓK

2011. április 4., hétfő
Gólya-nász Alsóvároson + VIDEÓ, FOTÓK

Rózsa Sándor és Juliska „möggyütt” Alsóvárosra

Nem egész egy hete „gyüttek mög” alsóvárosi fészkükre a közel egy évtizede itt fészkelő gólyák. Míg Sándor élete párja a családi fészket igazgatta, addig Ilonka a fészket próbálgatta. Miután rendbe rakták nászruhájukat, azon mód neki is kezdtek a fiókagyártásnak. A siker szinte biztosnak látszik, mivel az eseményt örömteli kelepeléssel fejezték be. Sándor és Juliska sajnos tavaly nem örvendezhetett sokáig fiókáiknak, mert a szokatlan esős és hideg tavasz során a kikelt apróságok sorra potyogtak ki a szétázott fészekből. Ugyan lelkes madárvédők megpróbálták visszatenni őket, azonban az esést és a hideget már nem élték túl. Ezt követően a szomorú gólyaszülők tavaly már nem is tértek vissza a fészekbe. Idén azonban a jó idő hamar a Vadkerti téren „berendezett” összkomfortos fészekbe csábította a párocskát. A tél csapásai alatt kissé megroggyant fészket pár nap alatt megjavították, és felderítették a környék tavacskáit, susnyásait, ahol a békák rémülten buktak a víz alá, ahol elgondolkodtak az elkövetkezendő, számukra igen nehéz éven. Sándort és Juliskát azonban a környékbeli lakók örömmel köszöntötték, hiszen a hűséges gólyák annak ellenére visszatértek a vas villanyoszlopra rakott fészekhez, hogy tavaly cudarul elbánt velük az anyatermészet. Mindenképpen figyelemreméltó a városi környezetben a pár, hiszen ezzel is jelzik, a nagyvárosi nyüzsgés, zaj és por ellenére a természet igen közel van hozzánk.

A fehér gólya

A fehér gólya szinte egész Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, így a magyar alföldön mindenhol előfordul. A közel egy méteres madár tekintélyes, több mint másfél méteres szárfesztávolsággal büszkélkedik, súlya pedig kettő-négy kiló közötti lehet. Legjellemzőbben emberi környezetben fészkel. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építi fészkét, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választja meg. A megközelítőleg egy méteres átmérőjű fészket ágakból építik és szénával, szalmával, tollakkal bélelik. A fészkeket évente kitatarozzák újabb ágakkal, így egy-egy régebbi építésű fészek tömege elérheti a több száz kilogrammot is. A nedves réteken, tarlókon keresgél nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztja az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat, sőt, volt rá példa, hogy kisnyulat is vittek a fiókáknak táplálékként. A gólyák három-öt éves korukban érik el ivarérettségüket. A párok egy költési időszakra állnak össze, s a hím választja a tojót. A fészekalj 4-6 tojásból áll, és a szülők május elejétől felváltva kotlanak. A fészekalj pusztulása esetén esetleg újabb fészekaljat raknak, ekkor a kotlási időszak is odébb tolódik. A 29-30. napon kelnek ki a fiókák, amelyekre a szülők eleinte felváltva ügyelnek, miközben a másik élelmet, vizet hord. A fiatal gólyák a kilencedik hét környékén hagyják el a fészket. Augusztus közepén már csapatokba verődnek, de csak szeptember közepén indulnak el vándorútjukra. A nyugat-európai állomány Gibraltár a kelet-európai populáció Boszporusz felé indulnak el. A Földközi-tengert e két tengerszoros valamelyikén szelik át. A Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg hazánkban, ahol fokozottan védett fajként tölti a tavasztól-őszig tartó időszakot.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.