Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Bulvár

Földrengést észleltek szombaton Magyarországon (FRISSÍTVE)

Földrengést észleltek szombaton Magyarországon (FRISSÍTVE)

2011. január 29., szombat
Földrengést észleltek szombaton Magyarországon (FRISSÍTVE)
18 óra 41 perc 38 másodperckor kb. 4,3-as földrengés rázta meg a az ország észak-nyugati részét. A földmozgás hipocentruma, azaz mélysége a felszín alatt nagyjából 5 km-re volt, 53 km-re Győrtől és 54 km-re Budapesttől.Tóth László szeizmológus, a Földrengéstani Intézet munkatársa portálunknak telefonon elmondta, hogy egyelőre ők sem tudnak még többet, az adatok elemzése folyik. Károkról nem érkeztek hírek, azonban a földmozgást Budapest területén, a budai hegyekben, Pilisvörösváron, Tatán, Móron és Nyergesújfaluban is érezték. Frissítve: Három budapesti panelépületben is kisebb károk keletkeztek a szombat esti földrengésben: a III. kerületben kettő, a XI. kerületben pedig egy tízemeletes épületből jeleztek falrepedéseket. Komárom-Esztergom megyében több településen ugyancsak falrepedéseket jelentettek a tűzoltóknak. Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-vel közölte, hogy a budapesti helyszínekre már úton vannak a statikusok, a tűzoltók pedig megérkeztek a helyszínre. Lakossági intézkedésre eddig nem került sor, nagyobb károkról nem érkezett jelentés. Felhívták a figyelmet arra, hogy az embereknek nem kell elhagyniuk a házaikat.

Nem tipikusak hazánkban a rengések

Magyarországon nagy rengés ritkán keletkezik. A rengések döntő többségét csak a közeli (magyarországi és vele szomszédos országokban üzemelő) állomások képesek regisztrálni. Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak. Ezek során a nem megfelelően tervezett épületekben tartózkodók élete veszélybe kerülhet. Azonban egy földrengés következtében létrejövő sérülés valószínűsége elhanyagolható a mindennapi élet egyéb veszélyforrásaihoz képest. A XIX. század közepétől napjainkig terjedő időszak rengéseinek gyakorisága alapján az ország területén gyakorlatilag évente négy-öt 2,5-3,0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengésre 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6,0 magnitúdójú földrengésre 40-50 éves intervallumban kell számítani. Földrengés bárhol és bármikor előfordulhat, azonban a következő településeknek és azok környékének lakói érezhetik leggyakrabban: Berhida, Dunaharaszti, Eger, Kecskemét, Komárom, Várpalota.

Régi nagy földrengések

Az 1810-ben Mór környékén bekövetkezett, súlyos épületkárokat és emberéletet is követelő földrengés okainak tanulmányozására a Királyi Helytartótanács Kitaibel, Tomtsányi és Fabrici pesti egyetemi tanárokat küldte. Két elképzelést ismertettek, az egyik szerint a felszín alatti szenek begyulladtak, és az üregekben gőz képződött, amelynek nyomása hirtelen szétfeszítette a felette levő rétegeket. A másik elképzelés szerint felszín alatti elektromos kisülések hozták létre a rengéseket. Műszeres megfigyeléseik nem voltak, nem tudták, hogy a rengések akár 10-20 kilométeres vagy annál is nagyobb mélységben keletkeznek. Nem találtak elegendő bizonyítékot egyik elmélet mellett sem. Nem meglepő tehát, hogy tanulmányuk mottójául Seneca egyik idézetét választották: „Utódaink talán csodálkozni fognak, hogy mi ilyen egyszerű dolgokat nem tudunk.” Azóta majdnem kétszáz év telt el, a földrengéstudomány ugyan sokat fejlődött, de még ma is aktuálisnak érezzük az idézetet.

Magyarországi rengéstörténet

A földrengések fészekmélysége néhány kilométertől 600-700 kilométerig terjedhet, de a rengések döntő többsége legfeljebb 30 kilométer mélységben keletkezik. Szerencsére Magyarországon ritkábban keletkeznek rengések, és erősségük – az eddigi tapasztalatok szerint – nem haladta meg a IX. fokos intenzitást. Az első földrengést 456-ban Savaria (Szombathely) környezetében jegyezték fel. A krónikák szerint a rengés elpusztította a várost. Sajnos a következő, több mint 1000 év földrengéstörténetéről keveset tudunk. A magyarországi földrengéskutatást nagymértékben előmozdította az 1763-as komáromi földrengés. A rengés következtében 63-an meghaltak, 102-en megsebesültek, összedőlt 7 templom, 279 lakóház teljesen és 353 részben összedőlt. A komáromi hipocentrum nagyobb aktivitását megőrizte, és 1857-ig átlagosan 20 évenként egy-egy nagyobb épületkárokat okozó rengést generált. Valószínűleg ennek a földrengéssorozatnak hatására írta meg Grosszinger jezsuita pap az első magyar földrengés-katalógust. Szerencsére a forrás elcsendesedett, és csak kisebb rengések jelzik a felszín alatti erők munkálkodását. Az 1810-ben Mór környékén végbement rengés során súlyos épületkárok keletkeztek, elsősorban Móron és Isztiméren, itt a rengés erőssége elérte a VIII. fokot. Két nagyon erős rengés keletkezett 1829-ben és 1834-ben Érmelléken (Románia). Az 1834-es rengés Kassán, Egerben és Békéscsabán is okozott épületkárokat. A magyarországi megfigyelések azt mutatják, hogy általában a főrengés után csak kisebb utórengések következnek, de éppen ez a két érmelléki, közel azonos erősségű rengés mutatja, hogy a kérdésre nem tudunk megnyugtató választ adni annak ellenére, hogy szeretnénk a lakosságot megnyugtatni. A XX. században a kecskeméti, az egri, a dunaharaszti és a berhidai források aktivizálódtak elsősorban. Szerencsére ezek a rengések súlyos épületkárokat okoztak ugyan, de emberéletet nem követeltek. A jelenlegi előrejelzési módszerek lényege, hogy figyelik a feszültségfelhalmozódást kísérő folyamatokat. Tömegek átrendeződését, mozgását az esetek egy részében geodéziai és gravitációs mérésekkel ki lehet mutatni. A felszín alatti mozgások különböző mélységben lévő víztartó rétegeket megnyithatnak, elzárhatnak, a talajvíz mélysége, a kutak vízhozama megváltozhat. Az állatok szokatlan viselkedése is figyelmeztethet a nagy rengés közeledtére.

Az alapvető magatartási szabályok földrengéskor

- Hagyja el az épületet! A liftet ne használja! - Védje a fejét, arcát, szemét és szükség esetén a szabad bőrfelületét is! Nedves ruhával védekezhet a gázok és a füst ellen! - Ne késlekedjen az állatok vagy fontos értékeid mentésével, mert az életébe kerülhet! - Az út közepén, és ne a járdán haladjon! - Ha nem tudja elhagyni az épületet, zárja el a gázt, oltsa ki a nyílt lángot! Próbáljon az ablakból jelzést adni, hogy ki tudják menteni! Kapcsolja be a rádiót, TV-t, figyeljen a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informálja a szomszédokat is! - Ha tűz keletkezik, próbálja azonnal eloltani, lokalizálni! - Védje magát az esetleg lehulló tárgyak ellen! Keressen menedéket az épület szilárd belső helyiségeiben, akár egy erős asztal alatt, kerülje a dőlésveszélyes tárgyak közelségét.

Összeállította: Illés Tibor


View Larger Map
földrengés Magyarországon földrengés

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo