Május 14-i Névfordulónkban a hazai artézi kútfúrás talán kevéssé ismert úttörőjének születése mellett megemlékezünk a Varsói Szerződés létrejöttéről és a Skylab űrállomás felbocsátásáról.
1821-ben ezen a napon született Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) bányamérnök, az MTA tagja, a hazai artézi kutak fúrásának kialakítója és elterjesztője. A család papi és tanári pályára szánta, de érdeklődését követve Selmecbányára ment tanulmányait folytatni, ahol 1842-ben bányászati és erdészeti tanulmányait kitüntetéssel fejezte be. Ezután Bécsben helyezkedett el, kezdetben a magyarországi bányák felügyeletét is ellátó császári és királyi központi bányaigazgatóságon. Itt összeállította Ausztria és Magyarország bányászatának statisztikai adatait az 1842 évet megelőző 25 esztendőről. A 48-as eseményekben betöltött szerepéért börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulását követően Pestre költözött és nyilvános bányászati ügynökként önálló vállalkozásba kezdett. 1861-ben kezdett el foglalkozni a források és földalatti vizek viszonyaival, jellemzőikkel, felkutatásával. 1867-ben a margitszigeti kutak megépítésével bizonyította kutatási elméletét. Itt az egyik fúrása 119,5 méter mélyre jutott le és a kút 1500 m³ vizet adott naponta, magas kén, szénsav, kalcium és magnézium tartalommal. Pesten a Városligetben kívánt hőforrást létesíteni, aminek sikerében sok szakember még 1877-ben is kételkedett. A mélyfúrásos kút a mai Hősök tere közelében lett kiképezve. Zsigmondy bízott tanulmányaiban és vizsgálataiban, és 1878-ben a 970,0 méter mély kút fúrását sikeresen befejezte. A lefúrt kútból feltörő hévíz a magas gáztartalom miatt forrni látszott, a magas oldott ásványtartalom miatt a szabadba kerülő víz mésztufa jellegű lerakódásokat, kiválásokat eredményezett. Ez a kút akkor Európában a legmélyebb fúrások közé tartozott. A munkákat sikeresen befejezve a kút naponta 1200 m³ 73,8 fokos vizet szolgáltatott. Ebből a vízből később a Széchenyi fürdőt látták el forró gyógyvízzel. Az 1870-es évek végén fellendült vállalkozása irányítását átadta unokaöccsének, aki a vállalkozás működését az Alföldre helyezte át, amellyel fellendítette az alföldi települések jó minőségű artézi vizekkel való ellátását. 1955. május 14-én Varsóban, Lengyelországban alapították meg a Varsói Szerződést, a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezetét a Szovjetunió javaslatára, amely a szervezeten belül csaknem az összes hatalmat birtokolta. A Varsói Szerződés megalakítása az NSZK újrafelfegyverzése és a Nyugat-európai Unió megalakulása ellenlépéseként jött létre. A Szovjetunió csapatainak a partnerország területén történő állomásoztatásával igyekezett ellensúlyozni a NATO-t, és szorosabban magához vonni a közép- és kelet-európai államokat. A „barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést” a későbbiekben kétoldalú szerződésekkel egészítették ki, melynek értelmében a tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy szovjet csapatok állomásozzanak a területükön. Védelmet, támaszt kínált a kisebb államoknak, a Szovjetunió számára pedig biztonsági övezetet jelentett nyugati határán. A Szovjetunió befolyása a Szerződés legerősebb hatalmaként meghatározó volt. A marxista-leninista felfogás igazságos és jogtalan háborút különböztetett meg. A Brezsnyev-doktrína legszélsőségesebb alkalmazása a katonai szövetség bevetése volt. Amikor Magyarország 1956-ban a forradalom idején felmondta tagságát, lépését fegyveres szovjet intervencióval akadályozták meg. Csehszlovákiában a szocializmus lazítását célzó törekvéseket 1968 augusztusában a Varsói Szerződés csapatainak bevonulása csírájában fojtotta el. 1991. február 25-én a szervezet budapesti ülésén aláírták a szerződés katonai szervezetének megszűnéséről szóló dokumentumot. 1991. április 1-jén hivatalosan megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete. 1973. május 14-én indult Cape Canaveralból a Skylab, az Apollo-program továbbfejlesztésével megépült első amerikai űrállomás –, az addig pályára állított legnagyobb űreszköz. Az 1973–1974-es időszakban az űrállomáson három fős személyzet dolgozott. Minden személyzet új repülési időtartamrekordot állított fel. Az űrhajósok 10 űrsétát hajtottak végre, melyeknek összidőtartama 41 óra 56 perc volt. A tudományos program keretében 180 ezer felvétel készült a Napról, 46 000 a Földről. Még további repüléseket terveztek az űrállomásra az akkor még fejlesztés alatt lévő Space Shuttle űrrepülőgépekkel, de a fokozódó naptevékenység hatására a felső légkör egyre sűrűbb lett, az űrállomás pedig a nagy fékeződés miatt 1979. július 11-én visszatért a légkörbe és elégett. Maradványai az Indiai-óceánba, illetve Nyugat-Ausztrália lakatlan területeire hullottak. A Skylab 34 981 Föld körüli keringést hajtott végre. Az űrállomást a kutatási program végrehajtásához mintegy 270 különböző műszerrel, berendezéssel látták el. A diákok számára kiírt pályázatra, melynek témái az űrállomáson végrehajtandó tudományos kísérletek voltak, összesen 3400 javaslat érkezett, melyből 25-öt fogadtak el és végeztek el az űrállomáson. Az orvosi, biológiai kísérleti program keretében azt vizsgálták, hogy a tartós súlytalanság állapota milyen hatást gyakorol az emberi és állati szervezetekre, a sejtekre és az anyagcsere-folyamatokra. Az űrhajósok fizikai állapotának és reakcióinak megóvása céljából különböző tornaszereket és edzőberendezéseket vittek fel az állomás fedélzetére, egészségük folyamatos figyelésére pedig orvosi mérőműszereket telepítettek.
