Juhász Miklós
címzetes egyetemi tanár elmondta az MTI-nek, hogy a szegedi főtéren az 1930-as évektől pompázó fák a liliomfafélék (Magnoliaceae) családjába tartoznak, amely a legősibb kétszikű zárvatermő családok egyikének számít. Neve
Pierre Magnol
(1638-1715) dél-francia botanikus emlékét őrzi. A ma élő Magnolia nemzetséghez tartozó fajok és azok fajtái Észak-Amerikából, illetve Kelet-Ázsiából származnak. Az ázsiai és amerikai csoport tulajdonságaiban jelentősen eltér egymástól. Az Észak-Amerikában honos fajokra az erőteljes növekedés, nagy termet és a tavirózsákra emlékeztető virág jellemző. Képviselőik a lombozat kifejlődése után hozzák virágaikat. Leveleik nagyok, 20-30 centiméteresek is lehetnek. "A mi klímákon fagyérzékenységük és páraigényük miatt nem érzik jól magukat" - közölte a botanikus. A Kelet-Ázsiából származó fajok gyengébb növekedésűek, viszont a fagyzugos, késő tavaszi fagyoknak kitett területektől eltekintve jól áttelelnek. Általában nagyobb cserje vagy kisebb fa méretűek, és jellemző rájuk a széles, terebélyes forma. A nemzetség ezen képviselői Magyarországon üde talajú erdők alsóbb koronaszintjében élnek vadon. Általában lombfakadás előtt hozzák nagy színes virágaikat. Kertészeti változatai is elterjedtek, a Szeged főterén látható rózsás liliomfa is ezek közé tartozik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.