(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
1794-ben ezen a napon született Józef Zachariasz Bem (magyarosan Bem József) (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel és magyar honvéd altábornagy.
Cseh eredetű lengyel nemesi családba született. Tanulmányait Krakkóban, majd 1809-től a varsói Tüzér és Műszaki Iskolában folytatta. Az 1848. október 6-i forradalom Bécsben érte, a város eleste után Magyarországra szökött, majd jelentkezett szolgálattételre Kossuth Lajosnál. Bem altábornagy határozott intézkedéseivel rövid idő alatt újrarendezte a szétzilált, Erdélyből szinte teljesen kiszorult erdélyi hadsereget. Erdély elvesztése után Aradon találkozott Kossuthtal, aki a magyar csapatok főparancsnokává nevezte ki, azonban Temesvárnál csapatait Haynau teljesen szétverte. A szabadságharc bukása után Bem József Törökországba menekült és áttért az iszlámra. Több tiszttársával együtt a mai Szíria területén fekvő Aleppóba internálták. 1850. december 10-én e mondattal lehelte ki a lelkét halálos ágyán: „Lengyelország, én már nem szabadítalak fel…” Bem maradványait 1929-ben szállították Lengyelországba és helyezték el egy tarnówi mauzóleumban, hamvait azonban vallási okokból nem lehetett „a keresztény lengyel földben” elhantolni. Hat gigantikus oszlop emeli magasba a kőszarkofágot, benne Bem földi maradványaival. 1879. március 14-én született Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.Családja zsidó volt, de Albert szülei nem követték a hagyományokat. Ötéves korában apja megismertette az iránytűvel. Einstein később ezt a tapasztalatát tartotta a legmeglepőbbnek: ekkor értette meg, hogy valami az „üres” térben is hat a tűre. Lassú felfogásúnak tekintették, talán dyslexia, félénkség, vagy az átlagtól jelentősen eltérő agyfelépítése miatt. Később a relativitáselméletet ennek a lassúságnak a javára írja, mivel többet töprengett a tér és idő problémáján, mint a legtöbb gyerek. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”. A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává. Álmában halt meg egy princetoni kórházban 1955. április 18-án, megoldatlanul hagyva az általános gravitációelméletet. Hamvait mindenféle ceremónia nélkül, ahogy ő szerette volna, ismeretlen helyen szórták szét. Az agyát egy, a halottszemlét végző patológus megvizsgálta, de nem talált semmi érdemlegeset. 1999-ben egy részletesebb vizsgálat kimutatta, hogy a parietal operculum regiója hiányzik, és ennek ellensúlyozására belső parietális lebenye 15%-kal szélesebb a szokásosnál. A belső parietális régió felelős a matematikai gondolkodásért és a térlátásért. 1932. március 14-én halt meg George Eastman (Waterville, 1854. július 12. – 1932. március 14.) amerikai feltaláló. Ő találta fel a 35 milliméteres, perforált celluloidszalagot, amellyel lehetővé tette a filmgyártás megindulását.Eastman élete maga volt az amerikai álom: szegény kifutófiúból küzdötte fel magát milliárdos üzletemberré, az általa alapított cég pedig még ma is világmárka. Leginkább az izgatta, hogyan tudná egyszerűsíteni a fotótechnikát és a képek előhívását. Három éven át kísérletezett, míg sikerült a megoldásra rábukkannia: az akkoriban elterjedt nehéz és sérülékeny üveglemezek kiváltására egy új, zselés alapú hordozóanyagot talált, és arra is rájött, hogy nagy mennyiségben lehet képeket csinálni, ha azokat filmtekercsre viszik fel. A feltaláló hamar szabadalmat jelentett be találmányaira, és úgy döntött, saját vállalkozásba kezd, Kodak néven. A korabeli masinákhoz képest aprónak és könnyűnek tűnő kézi kameráiba száz felvételre elegendő nyersanyagot tettek, a tulajdonosnak pedig csak a zárat kellett felhúzni, exponálni. A betelt filmet a géppel együtt el kellett a küldeni a Kodaknak, amely postafordultával visszaküldte a gépet és a kidolgozott képeket. Eastmannek a reklámokhoz és a menedzseléshez is jó érzéke volt, ő volt az első, aki teljes állásban foglalkoztatott hirdetési szakembereket. Európában hatalmas feltűnést keltett a londoni Trafalgar téren 1897-ben megjelent elektromos (!) hirdetés, amely az azóta már híressé vált Kodak Lányt ábrázolta. Vagyonából nagy összegeket fordított jótékony célokra. Idős korára súlyos betegség támadta meg, összeszűkült a gerinccsatornája és fokozatosan lebénultak az idegei. Nem tudta elviselni a mozgásképtelenség gondolatát, ezért 78 éves korában önkezével vetett véget életének. Búcsúlevelében mindössze ennyit írt: „Elvégeztem a munkám, minek várni?”
