(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
1831-ben ezen a napon alakult meg az Idegenlégió (Légion Étrangère), Lajos Fülöp francia király rendeletére.
A Francia Idegenlégió felállítását Lajos Fülöp francia király rendelte el, mivel az országban sok külföldi katona tartózkodott és az 1830. júliusi forradalom óta nem lehetett idegen önkénteseket a francia hadsereg állományába felvenni. Főleg bukott forradalmárok, bajkeverők és bűnözők jelentkeztek soraiba, így eleinte csak rossz hírnevet vívott ki magának az új alakulat. A civilek és a legionáriusok között kialakult temérdek konfliktus miatt a kormány úgy döntött, Algériába helyezi át a szervezet központját. E helyszín további 130 éven keresztül volt az egység otthona és a zord körülmények hamar rádöbbentették a katonákat a bajtársiasság és a fegyelem fontosságára. Napjainkban ténylegesen csak Franciaország és Spanyolország tart fenn idegenlégiót. Sikerét a hagyományos katonai szakértelmen kívül az „esprit de corps” -nak (csapatszellem) is köszönheti, mely segítségével a különböző országokból érkező és sokféle kultúrájú férfiakat egy családdá kovácsolja. 1930-ban, ezen a napon született Iharos Sándor (Budapest, 1930. március 10. – Budapest, 1996. január 24.) világcsúcstartó atléta.Pályafutása során 12 világcsúcsot állított fel közép- és hosszútávon, ebből hetet 14 hónap leforgása alatt 1955-ben és 1956-ban, amikor 1500 métertől 10 000 méterig minden távon a világ legjobb eredményével rendelkezett. Összesen 31 magyar bajnoki címet nyert. Szakemberek szerint minden idők legjobb magyar közép- és hosszútávfutója volt, akinek eredményességét a mai napig nem tudta atléta megközelíteni. A legendás atlétikaedző, Iglói Mihály, ismertebb nevén „Náci bácsi” legkiválóbb tanítványa és személyes kedvence is volt. Első világcsúcsát 1953-ban állította fel 4×1500 méteres váltóban és 1955-ben futotta első egyéni világcsúcsát. 1955-ben a magyarok közül máig egyedüliként, „a világ legjobb sportolója” cím birtokosának választották. Tétversenyen azonban elkerülte a szerencse. Két Európa-bajnokság során hatodik helynél előrébb nem végzett és az 1956. évi nyári olimpiai játékokra az október 23-án kitört forradalom miatt nem tudott kiutazni. 1985. március 10-én halt meg Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko (1911. szeptember 24. – 1985. március 10.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke.A cári Oroszország Bolsaja Tyesz nevű falujában született 1911-ben. 1930 és 1933 között katonai szolgálatot teljesített a szovjet-kínai határon, majd leszerelését követően a párt aktivistájaként tevékenykedett. Az 1948-as év fordulópontot jelentett Csernyenko életében, ekkor nevezték ki a Moldávia Kommunista Pártjának pártpropaganda osztályának vezetőjévé. Itt ismerkedett meg Leonyid Brezsnyevvel. 1956-ban Moszkvába hívták és Brezsnyev védőszárnya alatt jutott előre a ranglétrán, akinek 1982-ben bekövetkező halála után, Csernyenko alulmaradt a hatalmi harcban a Brezsnyev-ellenes erőkkel szemben, és helyette a KGB korábbi elnökét, Jurij Andropovot választották meg főtitkárnak. Andropov, alig 16 hónappal hivatalba lépése után meghalt, így lett Csernyenko az új főtitkár, bár egészségi állapotával kapcsolatban már akkor is merültek fel kételyek. Főtitkársága visszatérés volt a brezsnyevi idők szigorú politikájához, de rossz egészségi állapota nem tette számára lehetővé, hogy hatékony vezetői munkát végezzen. Hivatali ideje során elődjének szinte minden döntését megváltoztatta, véget vetett a nagyléptékű személycseréknek és leállította a korrupciós ügyekben indított vizsgálatokat is, nagyobb figyelmet fordított a közvélemény alakulására, ugyanakkor uralma idején a KGB fokozta a másként gondolkodók elnyomását. Egy szovjet főtitkár halála után utódja, szokás szerint, felnyitotta az elhunyt személyes páncélszekrényét, és áttekintette az ott tárolt tárgyakat. Amikor Gorbacsov kinyittatta a széfet, egy kis dossziéban személyes iratokat találtak, valamint több vastag köteg készpénzt. Még több pénzt találtak dolgozóasztalában. Soha nem derült ki, hogy mi volt Csernyenko célja a pénzzel.
