Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Bulvár

Napi történelem: Lángok a Reichstagban

Napi történelem: Lángok a Reichstagban

2010. február 27., szombat
Napi történelem: Lángok a Reichstagban

A SZEGEDma.hu újabb rovattal jelentkezik: neves emberek, jeles események évfordulóit szemlézzük, nagy emberek híres tetteiről emlékezünk meg. (N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.

272-ben, ezen a napon született Gaius Flavius Valerius Aurelius Constantinus, más néven I. Constantinus vagy Nagy Konstantin (272. február 27. –337. május 22.), római császár

Európában ma leginkább a 313-ban kiadott milánói ediktumról (amely a Római Birodalomban elsőként tette törvényessé a keresztény vallást) és a 325-ben tartott első nikaiai zsinatról ismert; mindkettő fontos lépést jelentett a kereszténység elterjedésében. Őt tartják az első keresztény császárnak, bár hite felől kétségek merülnek fel, mivel állítólag csak halálos ágyán vette fel a kereszténységet.

Konstantin

Naissus (ma Niš, Szerbia) városában született. Az ifjú Konstantin

Diocletianus

császár nikomédiai udvarában szolgált, miután apját 293-ban kinevezték a Diocletianus által létrehozott tetrarchia egyik caesarjának. Konstantin kezdetben a birodalom nyugati részét, azaz Britanniát, Galliát, a germán provinciákat és Hispaniát tartotta uralma alatt. Ennélfogva ő rendelkezett a birodalom egyik legnagyobb hadseregével is. Egyes források szerint csak politikai okok miatt engedélyezte elsőként a keresztény vallás gyakorlását (religio licita – engedélyezett vallás). Bár csak a halálos ágyán keresztelték meg, egyes források szerint már korábban áttért a keresztény hitre – a legenda szerint egy jelnek köszönhetően: a Milvius-hídi csata előtt, 312. október 28-án, mikor katonáival menetelt, egy kereszt jelent meg előtte a Napban, e szavakkal : „E jelben győzni fogsz!” (In hoc signo vinces). Az ediktum után a keresztények előtt új lehetőségek nyíltak meg, versenghettek a pogány rómaiakkal a cursus honorumban a magas kormányzati pozíciókért, és a társadalom is jobban befogadta őket. Új templomokat szentelhettek fel, a keresztény püspökök pedig nyilvánosan állást foglaltak, ahogy más vallások képviselői nem merték volna.

1933. február 27-én Berlinben felgyújtják a Reichstagot, a német Birodalmi Gyűlés épületét A Reichstagot egy Marinus van der Lubbe nevű holland férfi gyújtotta fel, aki kommunistának vallotta magát. A férfi láthatólag zavart volt, amikor rátaláltak, és meztelenül mozgott a Reichstagban. A tűz iszonyúan gyorsan, megfékezhetetlenül terjedt szét az ülésteremben, a gyönyörű épület teljesen kiégett. A felelősséget nagyon hamar a kommunistákra vetítették, kizárva őket a későbbi választásokból. A tűzvészt kihasználva Hitler lesújtott rájuk, és elérte, hogy parlament nélkül kormányozhasson. A mandátumaikat megsemmisítette, a párt tagjait koncentrációs táborokba vitette. Ezt követően megszavaztatta a felhatalmazási törvényt. A hadsereget nem az alkotmányra, hanem saját személyére eskette fel. Megsemmisítette a demokráciát, diktatúrát vezetett be. Valójában sokakban már akkor felvetődött, hogy a tűzvész kizárólag a náci párt érdekét szolgálta. 1989. február 27-én hunyt el Konrad Zacharias Lorenz (Bécs, 1903. november 7. – Bécs, 1989. február 27.) az ún. klasszikus összehasonlító magatartáskutatás egyik úttörője, a modern etológia egyik megalapítója Kutatásainak területét saját maga 1949-ig „állatpszichológiának” hívta, és a német nyelvterületeken őt tekintik e terület alapító atyjának. A nyári ludak Konrad Lorenz legismertebb kutatási témái közé tartoznak. Lorenzre manapság mint a viselkedésbiológia egyik megalapozójára és legfontosabb háború előtti képviselőjére tekintenek. Az összehasonlító magatartáskutatás elnevezés arra utal, hogy ez a kutatási mód az állatok magatartási formáit éppen úgy örökletesnek tekinti, mint az összehasonlító anatómia az állatok testfelépítését. Lorenz kevesebb kísérletet végzett, viszont annál több figyelmet szentelt az állatok természetes környezetben való megfigyelésének és a viselkedésük leírásának. Sok, az állatok viselkedéséről szóló magyarázat, ami Konrad Lorenztől származik, ma már nem állja ki a tudományos kritikák próbáit, és az ösztönelméletét sem használják már a magatartáskutatók munkahipotézisként.
Névforduló

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo