Hamarosan kezdődik a nagy őszi lehalászás a Fehér-tavon
2009. október 2., péntek
A nagy őszi lehalászás előtt hetente hatvan mázsa halat emelnek ki a Szeged környéki Fehér-tóból. A Szegedfish Kft. évente, 1800 tonna halat termel. Nincs még egy olyan cég az országban, amelynél egész évben folyamatosan halásznak. A háromnyaras szegedi tükrös pontyok európai hírűek. A nyár végén hetente három alkalommal tart lehalászást a Szegedfish Kft. Fehér-tói halgazdaságában. A brigád túl korán nem kezdi a munkát, fél nyolc, mire a hatalmas háló a nagy háromszögbe ereszkedik. Néhány hete ide szöktették a halakat a nagy tóból, mert innen könnyebb a lehalászás. Évek óta így megy ez, látszik, szakavatott kezek eresztik, húzzák és irányítják a háló mozgását a vízben. Az egyik partról indul a csónak, amelyben elhelyezték a szárnyhálót, amivel bekerítik a halakat. Nem kapkodva, tíz perc alatt áthúzzák a hálót az egyik oldalról a másikra, ahol már a csapat egyik fele, hatan várják a vastag kötelet, amit ki a vállára tesz, mások csak úgy megnyalábolnak. A két parton elindul a menet a szivattyú felé, miközben Róbert a csónakból igazgatja a hálót. Mindkét oldalról utasítások hangzanak el, szakszavak ezek, halászok módjára – mindenki ért mindent, még a halak is. Érzik a vesztüket. „Átlagban két kiló harminc dekások a háromnyaras pontyok” – mondja a parton Sallai Jenő halászati telepvezető, miközben adja az utasításokat, ki hogyan haladjon. Nem akarom elhinni, amikor megjegyzi, a háromszögben legalább kétszáz mázsa hal fickándozik. Többek között arra kíváncsi a telepvezető, hogy jól saccolt-e, másrészt hatvan mázsa halat ki kell venni, ennyi a megrendelés illetve valamennyit előkészítenek a kis háromszögbe, ahonnan később már csak merítő kosárral szedik ki a kellő mennyiséget.
A menet egyre közeledik a végcél felé, miközben Sallai Jenő büszkén mondja, hogy Magyarországon a Szegedfish Kft. az egyetlen cég, ahol egész évben folyamatos a halászás. A szegedi tükrös pontyot az egész kontinensen ismerik és keresik. Az éves haltermelés 1800 tonna. Az értékesített hal mintegy 30-40 százalékát az európai országokba szállítják. A társaság több évtizedes kutatómunkája eredményeként az itt tenyésztett ponty zsírszegény és kiváló ízű. Az első évben néhány hektáros kisebb tavakban nevelik az ivadékot. A tenyész-, sport- és étkezési halak tenyésztése külön program szerint zajlik. A két- és háromnyaras halak etetése kizárólag teljes értékű takarmánybúzával és kukoricával történik. A jól megtermett halak bizony menekülnének, de a háló útjukat állja. A munkások meg csak húzzák a hálót, a kör egyre szűkül. „Jó lesz már emberek, szegény halak mindjárt megfulladnak” – parancsol megálljt az ügybuzgó menetnek Sallai Jenő. „Tűzzük ki a hálót, készítsék a szivattyút és a csúszdát” - kéri a halászokat a telepvezető, aki ránézésre megmondja, hogy 150 mázsa hal lubickol a hálóban. Mindenki tudja a feladatát, néhány percen belül leeresztik az a vákuumszivattyút, ami egyszerűen felszippantja a vízből a halakat és a pontyokat a parti csúszdába továbbítja. A termetes halak innen a felvonóba kerülnek, majd a válogatóasztalon kötnek ki. Emberi kéz itt nyúl először a halakhoz. A méreten aluliakat visszadobják a vízbe, vagy, ha más fajta került „horogra”, akkor azt elkülönítik. A válogatóból hatalmas szakajtóba huppannak a tükrös pontyok. Egy ilyen kosárba húsz halat terelnek. Néhány lépés és két ember már mérlegeli is az árut, ami aztán az elszállításra váró, vízzel telt konténerbe kerül. A szivattyúzástól a mérlegelésig egy ponty nem több, mint egy perc alatt jut el. Így nem csoda, ha szűk két óra alatt befejeződik a lehalászás. De ez a szeptember végi munka csak a bemelegítés volt, hiszen október 19-én kezdődik a mindennapos nagy lehalászás, amely december elejéig is eltart.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.