UV-sugárzás II.: Miért nő?

Hol erős az UV és miért? Ha regenerálódott az ózonpajzs, miért nő az UV-sugárzás? Tóth Zoltán levegőfizikussal, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársával ilyen és hasonló kérdésekről beszélgettünk.

Az OMSZ úgynevezett

UV-indexben

adja meg az UV-B-sugárzás értékét. Az egyes fokozatokhoz - a gyengétől az extrémig - bőrleégési időt is rendelnek, amely azt mutatja meg, hogy folyamatos napon tartózkodással, adott UV-intenzitás mellett ennyi idő alatt lehet leégni. Általában négy bőrtípusra is megadhatók ezek az értékek. A földi populációban ugyanis négy fő bőrtípust különböztet meg a biofizika: az ír-kelta, szeplős, fehérbőrű, vöröshajú típus, a második az északi, skandináv-német, kékszemű, szőkehajú emberek, árnyaltabb, még mindig viszonylag érzékeny bőrrel, a harmadik: átmeneti, európai barna hajú, Európa középvonalának a rassza, a négyes pedig a mediterrán: fekete hajú, barnás bőrű emberek.

Az UV-index tízes skálája az átlagember számára könnyebben érthető, mintha fizikai mértékegységekkel adnák meg a konkrét értékeket. Magyarországon a valaha volt legmagasabb érték a 15 éves mérési adatsorban 9.4-re rúgott. A 9 feletti mérések egyébként szinte elenyészően ritkák, a 15 év alatt 4-5-ször fordult elő - mondja

Tóth Zoltán

. A szakember azt is leszögezi: ezek közelítő, átlag, tájékoztató jellegű értékek, a leégés természetes egyénileg változik a bőrérzékenység, bőredzettség stb. függvényében. Az értékek is nagyobbak, de a média jobban fel is kapja őket - válaszol a levegőfizikus arra a kérdésemre, hogy mostanában növekszenek-e az UV-B-sugárzás értékei. Az viszont, hogy a média fokozatosan foglalkozik az UV-értékekkel, jelen esetben pozitív jelenség. Az UV-sugárzás azóta, amióta mérik, 1994 óta kicsit folytonosan növekszik. Ez azért meglepő, mert az ózon erősen elnyeli az UV-sugárzást, amely az ózonlyuk kialakulásakor került reflektorfénybe. A lyuk azóta megszűnt, és az ózonréteg is regenerálódni látszik - magyarázza Tóth Zoltán. Hozzáteszi: Jó vigyázni, ugyanakkor nagyon kiugró érték a korábbi évekhez viszonyítva nincs. Valóban növekszik az UV-sugárzás, az ország különböző területeitől függően 4-5% per tízéves növekvő trend tapasztalható. A 7.5-ös riasztási UV-értéket meghaladó napok száma is elég nagy volt az elmúlt két évben. A folytonos növekedésnek az az oka, hogy tisztul a légkör: annak sugárzásátbocsátó képessége a kilencvenes évek első fele-közepéig csökkent - tehát szennyeződött -, majd utána elkezdett tisztulni a légkör, és vele a sugárzásátbocsátó képesség nőtt. Hiába regenerálódik tehát az ózonréteg, a javulását kompenzálja a légköri átbocsátás - magyarázza a szakember. Ennek nem lenne olyan nagy nyilvánossága, ha a média nem figyelne erre jobban - aminek az is az oka, hogy alakult egy biofizikusokkal, bőrgyógyászokkal, szemészekkel történő szakmai összefogás, melyben a társadalomegészség szociológus Antal László 2005-ben felhívta arra a figyelmet, hogy a lakosság nincs eléggé tájékoztatva az UV-sugárzás veszélyeiről.

Elvileg az ország déli területei UV-sugárzás szempontjából veszélyeztetettebbek - mondja Tóth Zoltán. Ha a napsugárzás klimatikus hosszútávú eloszlását vesszük, akkor valóban Dél-Békés, Dél-Csongrád, másként szólva a Kecskemét-Szarvas vonal, illetve Pécs és Dél-Baranya, Baja - itt mérik a legmagasabb sugárzási értékeket. Átlagos besugárzásban pedig a Szeged-Kecskemét vonal vezet. Ezt a statisztikák némileg felemásan igazolják: míg a napsugárzás okozta szembántalmak valóban magasak ezen a területen, a bőrbetegségek nem feltétlenül követik kiugróan ezt a vonalat. Az is igaz ugyanakkor, hogy mivel azonban kis ország vagyunk, nem annyira számottevőek az országos különbségek - összegez a szakember.