Sonka, torma, piros tojás - Csokinyuszi a kalapból

Az egyházi év két nagy ünnepköre a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör, amelyek közül ez utóbbi - a farsang utolsó vasárnapja előtti vasárnappal kezdődik és a pünkösd utáni szombattal ér véget - a régebbi. Húsvétkor ünnepli a keresztény egyház Krisztus feltámadását, s ekkor fejeződik be a 40 napig tartó nagyböjt is. A böjti napok nagypéntekkel, nagyszombattal zárulnak, húsvéttal megszűnik a hústól való tartózkodás hosszú periódusa.

Nagypéntek

Jézus kereszthalálára emlékezve a böjt és a gyász napja, amikor régebben fekete ruhában mentek nemcsak az asszonyok, hanem a lányok is a templomba. „Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, valami naiv, de annál bensőségesebb átéléssel ünnepli a nép idősebbje. Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják, illetőleg nem húzzák fel. Úgy járnak-kelnek, mintha halott volna a háznál" - írja

Bálint Sándor

. (Tüzet a keresztény középkor óta nagypénteken hajnalban csak azért gyújtottak, hogy emlékezzenek arra, amikor Jézust Pilátus színe elé vezették, a katonák tüzet gyújtottak és amellett melegedtek.)

Hiedelmek, varázscselekmények

Mivel nem ég a tűz, kenyeret sem szoktak sütni ezen a napon, csupán akkorát dagasztanak, mint egy libatojás. Ezt - ahol a szokás még él - megszárítják, s csak akkor veszik elő, ha valaki vízbe fullad. Úgy tudják, hogy a középen kifúrt, mélyedésbe tett égő szentelt gyertyával megtalálhatják a szerencsétlent, ott ugyanis, ahol a holttestet keresni kell, vízbe fordul a gyertya. (Erről már

Bornemissza Péternél

is olvashatunk.) A nagypénteki varázscselekmények kora hajnalban elkezdődnek. Az egészségvarázslás témakörébe tartozik a fürdés, mosakodás a patakban, a folyók vizében, amelyekből az állatokat sem hagyják ki, mert az a hiedelem él, hogy aki ennek aláveti magát, lemossa a bajt magáról és nem lesz beteg. Napkelte előtt kell az asszonyoknak meztelenül körülszaladniuk a házat, szimbolikusan meghúzva a mágikus kört, hogy ami azon belül van, megvédjék minden ártalomtól, többek között a rovaroktól, a rágcsálóktól is. A portakerülésnek csak úgy van eredménye, ha közben azt kiáltják: „Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!"

Nagyszombat

Húsvét vigíliáján délután a harangok megszólaltatásával kezdődik az ünnep. A liturgikus cselekmények közé tartozik a tűzszentelés, amelynek nálunk már a kora középkorban nagy jelentősége volt. (A 12. század végén írt Pray-kódex is megemlékezik róla.) Számos hiedelem fűződik hozzá: tudni vélik, hogy védelmet nyújt a rossz idő, a szerencsétlenség, a tűzvész ellen. Az e naphoz fűződő szertartáshoz tartozik a vízszentelés is, amikor ugyanolyan mágikus szert „produkálnak", mint vízkeresztkor. A szenteltvíz pedig - mint tudjuk - nagyon sok mindenre jó. Nagyszombaton van a nagy sütés-főzés: készül a kelt kalács, a sonka, a torma, festik, írják a gyermekeknek a piros tojást, de délutánra mindent be kell fejezni, mert a körmeneten gyereknek, felnőttnek ott a helye.

Húsvét

A húsvéti szertartásokhoz tartozik az étel, a sonka, a kenyér, a húsvéti bárány megszentelése, a 12. század óta pedig a tojásszentelés. (A szentelt tojásból enni kell legalább egy falatnyit, hogyha valaki eltéved, hazagondol azokra, akikkel a tojást osztotta meg, s visszatalál, a szentelt tojás héja meg orvosságként használatos.) Régi szokás - annak ellenére, hogy különböző határozatokkal tiltották - a húsvéti határkerülés is, amiről Bálint Sándor ír részletesen. Egy 1665-ös feljegyzés szerint „az mi romano-chatholica religionkban régi, bévött szokás az volt (...), hogy minden húsvét napján határt kerülénk, azaz processiot járánk." A szertartás során a békéért, a bő, termő esztendőért imádkoztak, azért, hogy a tavaszi vetéseket megvédjék a fagy, a jégverés, a gonosz ellen. A Jézus-(Krisztus)keresés, a hajnali keresztjárás szertartásának népi változatai is egészen a XX. századig fennmaradtak, csakúgy, mint az a mágikus cselekedet, hogy a húsvéti ételmorzsával meghintik a gabonaföldeket, így óvják meg a kártékony madaraktól.

A húsvét el sem képzelhető köszöntők, locsolkodók, sonka, torma, piros tojás nélkül. Hogy újabb kori „szentelményként" a csoki nyuszi is belekerült a kalapba, annak talán a gyerekeink örülnek a legjobban.