
A sportág több kiválósága Szegedről indult. Nagy múltra tekint vissza a birkózás.
A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A birkózás szegedi történetét folytatjuk.
A szegedi birkózó élet a háború után a Szegedi Munkás Testedző Egyesület Hétvezér utcai edzőtermében indult újra. Az 1945 utáni időszak első élvonalban szereplő szakosztálya a vasutasoké volt. A Kossuth Lajos sugárúti pálya tornatermében 1947-től Futó Géza 23 évig vezette a „karfiolfülű-ek” edzéseit.
Az igazi nevelő egyesület hírében álló vasutasok minden korosztályban és mindkét fogásnemben, a kötött és szabad fogásban is kiválóan szerepeltek, és többször indulhattak a nemzeti bajnokság legmagasabb osztályában.
Futó Géza kiváló szakmai és pedagógiai munkáját dicséri olyan birkózók felnevelése, mint Hőhn József, Keresztúri János, Gitai Zoltán, Villám György, Bárkányi Zoltán, Fodor Szilveszter, Csikós Ferenc, vagy a cselgáncsban is bajnokságot nyert Kovács Sándor. A Futó utáni korszakot több edző fémjelezte, ezek közül Benkő Gyula és Csikós Ferenc munkája emelkedett ki.
A sportág, természeténél fogva visszanyúlik az emberiség őskorába. A birkózás során a versenyzők eszköz nélkül, test-test elleni küzdelemben törekszenek arra, hogy az ellenfelet két vállra fektessék. Ezt tusnak nevezzük. Legalább 1 másodpercig kell mindkét vállnak a szőnyeget érinteni. Nagyobb értékű dobásokkal, fogásokkal, több pontot szerezve is lehet győzni.
1929-ben alakult meg a birkózók szekciója a vasutasoknál. Tehát immár egy 95 éves múltra tekint vissza a szakosztály.
Az anyagi gondok miatt 1976. februárjában a közgyűlés számot vetett a lehetőségekkel, így ettől kezdve csupán az atlétika, a birkózás, a labdarúgás és a tájékozódási futás maradt meg a szakosztályok közül.
A vasutasok mellett, bár szerényebb eredményekkel az egyetemi klub is fenntartott birkózó szakosztályt. Versenyzői közül kiemelkedett a világbajnoki ezüstérmes (1982) Péter István és az 1980-as moszkvai olimpiát megjárt Bodó Antal. Amikor 1983-ban a SZEOL megszüntette birkózó szakosztályát, versenyzőit átadta a vasutasoknak, így került vissza nevelő egyesületébe Péter István és Bodó Antal, valamint edzőjük Benkő Gyula. Az SZVSE 16 éves versenyzője Tóth János az 1990-es serdülő világbajnokságon aranyérmet nyert.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.