Szegedi Sporttörténelem: a birkózás története I. rész

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A birkózás szegedi történetét dolgozzuk fel.

A szegedi sportélet újraindulása

A második világháború befejezése után nemcsak az ország társadalmi, politikai és gazdasági életében következett be döntő fordulat, hanem a sport területén is. A háború még magyar földön zajlott, amikor Szegeden 1944. december 8-án a Szabad Szakszervezetek székházában a város jelentősebb sportegyesületeinek vezetői már a szegedi sport mielőbbi újraindításáról tárgyaltak.

Bár az egyesületi névsor nem volt teljes, de a jelenlévő SZVSE, SZAK, Szegedi Korcsolyázó Egylet, Szegedi Evezős Klub, Szegedi Egyetemi Klub, Móravárosi TE, Magyar Kender UTC, Postás SE és a Labdarugó Kerület képviselői a sportélet mielőbbi elindítását szorgalmazták és megalapították a Szegedi Központi Sportbizottságot.

Az 1960-as évek végére Szegeden a sportmozgalom bázisa kiszélesedett. A város minőségi sportját a sokrétűség és ezzel együtt a széttagoltság jellemezte. A 24 minőségi szakosztály kilenc egyesülethez tartozott, az NB I-ben kilenc férfi és négy női, a másodosztályban pedig 17 férfi és 6 női csapat versenyzett.

Az egyesületek közötti munkamegosztás és a profiltisztítás eredményeként más szakosztályokat foglalkoztatott a négy nagy szegedi sportegyesület: SZVSE (birkózás, atlétika), Volán (kézilabda, motorsport), DÉLÉP (röplabda, asztalitenisz), SZEOL AK (labdarúgás, vízilabda, cselgáncs), így a rendelkezésre álló anyagi eszközöket célirányosan lehetett felhasználni.

A birkózás kiemelt sportág Szegeden

A szegedi birkózó élet a háború után a Szegedi Munkás Testedző Egyesület Hétvezér utcai edzőtermében indult újra. Az 1945 utáni időszak első élvonalban szereplő szakosztálya a vasutasoké volt. A Kossuth Lajos sugárúti pálya tornatermében 1947-től Futó Géza 23 évig vezette a „karfiolfülű-ek” edzéseit.

Futó Géza kiváló szakmai és pedagógiai munkáját dicséri olyan birkózók felnevelése, mint Hőhn József, Keresztúri János, Gitai Zoltán, Villám György, Bárkányi Zoltán, Fodor Szilveszter, Csikós Ferenc, vagy a cselgáncsban is bajnokságot nyert Kovács Sándor. A Futó utáni korszakot több edző fémjelezte, ezek közül Benkő Gyula és Csikós Ferenc munkája emelkedett ki.