Sport

Szegedi Sporttörténelem: A vívás története II. rész

Szegedi Sporttörténelem: A vívás története II. rész

Több évtizedes múltra tekint vissza a szegedi vívóélet

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
9 órája
Szegedi Sporttörténelem: A vívás története II. rész

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A Szegedi Vívó Klub történetét folytatjuk.

 

Ahogy az előző részben összefoglaltuk: hazánkban a legsikeresebb sportágak egyike a vívás. Az olimpiák történetében a legtöbb aranyérmet ebben sportágban szerezték a sportolóink. Szegeden is több évtizedes hagyománya van a vívó sportnak, amit egy héttel ezelőtt a Márki-érától kezdve, a Postás sikeres évein át, a SZEAC, majd SZEOL néven működő egyetemi vívószakosztályon keresztül mutattunk be.

Szegeden 1945 után öt katonavívómester dolgozott, akik mindannyian Borsody-tanítványok voltak:

  • Márki Ferenc
  • Tárkány-Szűcs Ferenc
  • Bánkuti Sándor
  • Belovai Péter
  • Kökéndy Károly

 

Az egyetemi vívószakosztály SZEAC, majd SZEOL néven futott

Az egyetemi vívószakosztály SZEAC néven dr. Pálffy Gyula szakosztályvezető és Kökéndy Károly edző irányítása mellett az ötvenes évek óta működött.

 1960 és 1977 között volt igen eredményes.

A vidéki egyetemeket magába foglaló, négy fegyvernemre (női tőr, férfi tőr, párbajtőr, kard) kiterjedő Steinmetz kupát háromszor nyerte el a csapat, majd a kupa utódját az Universitas kupában is győzedelmeskedett.

Legnagyobb sikere a vidék valamennyi szakosztályát sorompóba állító Bánfay Benő, szintén négy fegyvernemes kupa megnyerése volt. Emellett a Csongrád megye és a Délmagyarország egyéni és csapatbajnokságokon számos sikert aratott.

Az egyesület a nevét 1964-ben SZEOL-ra változtatta.

A SZEOL 1965. évi Universiade kupa győztes csapata. (Felső sor: Sándor Tamás, Benedek György, Kökéndy Károly (edző), Pálffy Gyula (szakosztályvezető), László Ferenc, Kapitány István; Alsó sor: Forgách Margit, Balázs István, Janáky Márta)

 

A Postás megszűnése

Ahogy tehát korábban is írtuk, nem csak egy vívóklub működött a '70-80-90-es években, hiszen a most említett SZEAC/SZEOL mellet a Postás volt a szegedi vívás élenjárója.

Ahhoz, hogy ezekbe az évtizedekbe betekintést nyerhessünk, kiváló segítség a Szegeder 2022-es cikke, ami részletesen beszámolt a vívóéletről a Napfény városában. A lapnak az 1970-es szegedi vívóéletről Várnay Ernő (a Szegedi Tudományegyetem Vívóklub egyesületi elnöke) mesélt.

Várnay Ernő 1971-ben, tanulmányai miatt került Szegedre és kezdett el vívni a SZEOL vívószakosztályában. Az edzéseket az egyetemi klub a Bölcsészettudományi kar Ady téri tornatermében tartotta, ami jelenleg Café Radnóti néven, kávézóként üzemel.

A Postás 2001 környékén megszűnt, méghozzá azért, mert a rendszerváltás után a Posta nem vállalta tovább a szakosztály támogatását.

Márki Ferenc, Tárkány-Szűcs Ferenc és Bánkuti Sándor honvéd vívómesterek, a Szegedi Postás SE egykori legendás vívóoktatói tiszteletére 2021. július 15-én emléktáblát helyezett el Szeged MJV Önkormányzata, a Magyar Szablyavívó Iskola, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány és a Kelet-Magyarországi Postás Sport Egyesület, a volt Szegedi Postaigazgatóság Tisza Lajos krt. 45. sz. alatti épületének falán. Az igazgatóság régi épülete adott helyet egykoron a Postás Vívószakosztály edzéseinek.

Fotó: Jezsuita Levéltár / Fortepan

 

Megalakult a Szegedi Vívó egyesület

A Szegedi Vívó Egyesület 2004 nyarán alakult meg, mint non-profit szervezet. Az egyesület a több mint ötven éves sportmúlttal rendelkező Szegedi Postás Sportkör Vívószakosztályának sportszakmai hagyományainak megőrzésével és továbbvitelével kívánta megalapozni a szegedi vívóélet újbóli fellendülését.

A rövid távú céljukként azt fogalmazták meg, hogy az utánpótlás bázist megtartsák és fejlesszék. Hosszú távon szerettek volna létrehozni és fenntartani egy olyan utánpótlásbázist, amely később, egy országos szintű klub alapját teremti meg. Az egyesület távolabbi céljaként szerepelt a szegedi rekreációs és szabadidős vívás kialakítása.

Az egyesületnek ekkor 50 fős tagsága volt, amelyből 40 fő utánpótláskorú sportoló. A klubban akkor 3 edző segítette a munkát.

 

Együttműködés az egyetemmel

2007 májusában a Szegedi Vívó Egyesület együttműködési szerződést írt alá a Szegedi Tudományegyetem akkori rektorával, Prof. Dr. Szabó Gáborral. A megállapodástól a vívás, mint egyetemi sport megerősödését, az egyesület társadalmi elismertségének gyarapodását, anyagi lehetőségeink bővülését várták. 

A klub a Szegedi Tudományegyetem Vívó Klub nevet vette fel.

2012 szeptemberétől a klub új helyen folytatta a munkát, a szegedi Squash Klub által biztosított teremben tizenkét beépített pást várta az akkor körülbelül 70 tagot, ahol immár még minőségibb munkát tudtak végezni a három edzővel.

2015 szeptemberében újabb költözésen ment át az egyesület: új helyen, a Szent Imre Szakkollégium tornatermében folytatta a klub az edzésmunkát, ahol nyolc beépített pásttal, és nagyságrendekkel több teremidővel gazdálkodhattak.

Az egyesület és a vívóklub együttműködése a mai napig fenn áll.

 

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.