Nehéz kérdések, karakán válaszok a magyar válogatott sokkoló veresége után

Drámai küzdelemben, egyetlen góllal, 31-30-ra kapott ki a magyar férfi-kézilabdaválogatott a horvát–dán–norvég közös rendezésű világbajnokság zágrábi negyeddöntőjében Horvátországtól. A lefújás után a sokkoló vereség okait kerestük. Juhász István szakmai igazgató mellett Bánhidi Bence és Bartucz László is elmondta a véleményét.

A magyar női kézilabda-válogatott történetében két olyan mérkőzés van, amit a kétezres évek elején játszottak, de a mai napig emlegetnek a szurkolók. Az egyik, a 2000-ben, Sidneyben az utolsó negyedórában elveszített olimpiai döntő a dánok ellen, a másik három évvel később, a 2003-as világbajnoki döntő, amit a franciák ellen az utolsó percekben, majd a hosszabbításban bukott el a magyar válogatott, Zágrábban. Bár a horvátok elleni világbajnoki negyeddöntőt egy másik csarnokban játszotta férfikézilabda-válogatottunk, a horvát főváros egészen biztos nem férkőzik be a magyar kézilabda-szurkolók szívébe. A 31-30-a vereség hasonló nyomokat hagy, mint a lányok eredménye.

Szakmai alapom: kockázat nélkül nehéz győzni

A magyar válogatott a mérkőzés első és utolsó öt percét kivéve irányította a játékot, ráadásul érett, bátor játékkal tette mindezt. Néha talán túlságosan bátor játékkal. Emberelőnyös helyzetben Chema Rodríguez szövetségi kapitány a hét az öt elleni, két beállós játékot választotta, aminek az eredete a tavalyi Európa-bajnokságig nyúlik vissza, amikor többször sikeres taktikai húzásnak bizonyult.

– fogalmazott a lefújás után lapunk kérdésére Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója.

A mindig karakán szakember kiemelte, hogy az 55. percig dominált a magyar válogatott, a tervezett játék, a taktika működött. A mérkőzés utolsó szakaszában azonban valami megszakadt.

– Kétszer játszottam itt válogatott edzőként, mindig azon imádkoztam, hogy vége legyen a mérkőzésnek. Ezek a srácok most azért imádkoztak és azért dolgoztak a pályán, hogy megnyerjék ezt a mérkőzést, és tényleg percek választottak el bennünket ettől. 

– mondta a szakember.

Lesz-e még hasonló esélye a magyar válogatottnak?

A mérkőzés után a játékosok letaglózva érkeztek az interjú zónába. Jegyezzük meg, még ebben a sokkoló pillanatban is első szóra megálltak, és ha olykor a szavalat keresve is, de próbálták elmondani, mit éreznek.

– Nehéz bármit mondani, ott volt a kezünkben minden, négy góllal vezettünk. Ott hirtelen véget akartunk vetni ennek a meccsnek, belevittük magunkat gyors lövésekbe, de a helyzetek tényleg megvoltak. Kihagytuk őket. Mennünk kell tovább, le kell vonni a tanulságot, de nem tudom, hogy leszünk-e még ilyen közel az elődöntőhöz – értékelt Bánhidi Bence.

Nem ezért jöttünk...

A mostanival együtt az utóbbi három férfikézilabda-világbajnokságon csupán négy olyan válogatott van, amelyik minden esetben ott volt a legjobb nyolc között: a francia, a dán, az egyiptomi mellett a magyar. Az elődöntő küszöbét a mieink sajnos idén sem tudták átlépni.

– Nem ezért jöttünk ide, és szerintem a csapatunk ennél többet érdemel, minthogy nyolcadik helyen zárjon. Másrészt meg kell becsülni ezt az eredményt, mert 

– jelentette ki a meccsen több parádés védést is bemutató Bartucz László.

A magyar férfi kézilabda-válogatott a 8. helyen fejezte be a horvát-dán-norvég közös rendezésű világbajnokságot. A torna másik, horvátországi ágáról Franciaország jutott be a csütörtöki, zágrábi elődöntőbe, miután szintén „egylabdás” meccsen 34-33-ra nyert Egyiptom ellen.