Szegedi Sporttörténelem: A tekesport története

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A mostani epizódban a szegedi teke sport történetével ismerkedünk meg.

Előzmények

A nagyobb beruházások mellett az 1945–1990 közötti időszakban számos kisebb-nagyobb sportot szolgáló pálya és csarnok épült, illetve korszerűsödött Szegeden.

Az Ifjúsági Vízitelep csónakháza, a kajak-kenu tanmedence a Dózsa György Általános Iskolában, a SZAK tekepálya, a DÉLÉP sportcsarnok, a SZEOL AK munkacsarnok és futófolyosó, a SZVSE torna- és súlyemelő terem, a tarjáni erdei tornapálya, vagy éppen a négypályás tekecsarnok a Kossuth Lajos sugárúton. Emellett korszerűsítették a SZVSE sporttelepet, a Hunyadi téri pályát és a Felső Tisza-parti stadiont, amelyet villanyvilágítással is felszereltek.

A kocsmai kuglitól a versenyszerű tekéig

A kocsmai kugliból, a versenyszerűen űzött tekesport az 1930-as évek végén alakult ki Szegeden.

A magyar tekesport, és vele együtt a szegedi a háború után rohamos fejlődésnek indult. Az egymás után alakuló aszfaltpályás teke szakosztályok, mint a Postás, Ruhagyár, SZVSE, SZAK, Kender, Építők sok-sok tehetséget neveltek.

A 60-as évek közepén két férfi és két női csapat képviselte Szegedet az első osztályban, és további két férfi csapat gurította a golyókat a második vonalban. Ekkor Szegeden 400 igazolt versenyzőt tartottak nyilván, a bajnokság különböző osztályaiban, például a SZAK 5 csapatot indított.

Az 1970-es és 1980-as az években a SZAK női, a DÉLÉP és a SZVSE férfi csapatai végeztek előkelő helyen a magyar bajnokságban. A Szegedi Postás kitűnősége, Vidács Györgyné 1984 és 1990 között párosban és csapatban összesen négy világbajnoki aranyat gurított össze.

Egyedülálló sport sikert könyvelhetett el Szeged, amikor 1988 októberében a Szegedi Építők női csapata Bolzanóban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, majd 1990-ben Ludwigshafenben a Világkupán is győzött a Sáfrány Mihályné, Krecsenszki Annamária, Bödőné Mracskó Annamária, Csonka Zsuzsa, Török Marianna és Vidács Györgyné összetételő csapat (edző: Kiss Gábor).

A Szegedi TE megalakulása

A Szegedi TE (Szegedi Tekézők Egyesülete) 1995-ben alakult, első elnöke és mind a mai napig Karsai Ferenc.

A csapat különleges úttal vágott neki szereplésének, hiszen egyből ugrott két osztályt, így a Szuperligában kezdte meg menetelését az újonc együttes.

Gyors út a bajnoki címig

Nem sok év kellett ahhoz, hogy dobogóra kerüljön a Szeged: 1997-ben a 3. helyet érte el a gárda, ami egy elég jó teljesítmény volt. Ezután nem álltak le az edzéssel, 1998-ban már a 2. helyre értek a szegediek, majd a 2000-es évek végére bajnokká avatták a Szegedet.

A csapat otthona

A Szegedi TE mérkőzéseit az újszegedi Teke & Bowlingcentrumban játssza.

A pálya 2005-ben épült az újszegedi Kisstadion területén, így közel van sok sportlétesítmény is. Az 1500 négyzetméterű arénát 2005 májusában kezdték el építeni, még azon év szeptemberében át is adták a korszerű létesítményt. 2006 januárjában az arénához 10 szobás motelt építettek.

2013-ban a pálya felújításon esett át, mivel nem felelt meg a nemzetközi szövetség feltételeinek. 2019-ben a motelhez 5 szobát építettek. Így lett a Szegedi Teke & Bowlingcentrum Magyarország legimpozánsabb tekepályája.

Igazi óriássá vált a klub

A Zengő Alföld Szegedi TE Szeged első számú tekecsapata, amely a Positive Adamsky Szuperligában szerepel. 

1995-ös alapítása óta 17 alkalommal avatták magyar bajnokká, 3 alkalommal világkupát, 4 alkalommal a Bajnokok Ligáját, illetve 2 alkalommal nyerték meg az Európa Kupát.

Nyitókép: Gyenes Kálmán