Szegedi Sporttörténelem: A röplabda története I. rész (+videó)
1995-ben az első labdajátékban szerzett bajnoki aranyát ünnepelte Szeged városa
A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A sorozat következői részei a szegedi röplabdázás történetét dolgozzák fel.
A röplabda meghonosodása és elterjedése
A labdajátékok közül a röplabdát Szegeden a háború előtt is ismerték, de versenyszerű sportként csak 1945 után terjedt el. A kisméretű pályát, a kevés felszerelést és játékost igénylő játék hamar népszerű lett. Az üzemek, iskolák bajnokságai már a háború utáni első évben beindultak. Az 1949-es idényben már a szabadtéren 60, a teremben pedig 23 csapat küzdött a városi bajnokság különböző osztályaiban.
Az 1948-as londoni, majd az 1952-es helsinki olimpia átütő magyar sikerei ösztönző hatást gyakoroltak a magyar fiatalságra és a magyar sport fejlődésére. Szegeden olyan későbbi siker sportágak honosodtak meg, mint a kézi-, kosár- és röplabda, a kajakkenu, az asztalitenisz, valamint a cselgáncs.
Az egyesületek közötti munkamegosztás és a profiltisztítás eredményeként más szakosztályokat foglalkoztatott a négy nagy szegedi sportegyesület: SZVSE (birkózás, atlétika), Volán (kézilabda, motorsport), DÉLÉP (röplabda, asztalitenisz), SZEOL AK (labdarúgás, vízilabda, cselgáncs), így a rendelkezésre álló anyagi eszközöket célirányosan használták fel.
A szegedi minőségi sport első számú utánpótlását a város iskolái biztosították. Az úttörő olimpiákon, a középfokú tanintézetek, vagy az egyetemek, főiskolák bajnokságain feltűnt tehetségek sportolói pályafutásukat legtöbbször szegedi egyesületekben folytatták.
A Radnóti Miklós Gimnázium kosárlabdázói, tornászai, atlétái, női röplabdásai a középiskolás bajnokságok kiemelkedő szereplői voltak. A Rózsa Ferenc és a Tömörkény István Gimnáziumban, a vasútforgalmi, gépipari, építőipari technikumokban, később szakközépiskolákban ugyancsak eredményes és élénk sportélet folyt. A főiskolák, egyetemek sportjának színvonalát az ott tanuló élsportolók biztosították.
Az ország első sportiskoláját 1957-ben Szegeden alapította meg fél tucat lelkes testnevelő tanár. Először három szakosztály, a kosár, a torna és az atlétika kezdte meg munkáját, majd 1960-ban ezt követte a röplabda, a cselgáncs és a vívó szakosztály.
A hiányzó szegedi infrastruktúra
A háború utáni Szeged sportlétesítményekben az ország legszegényebb városa volt. Az új sportágakkal bővülő igényeket már sem az újszegedi uszoda (SZUE) sem a teremsportok zömének otthont adó Rókusi Tornacsarnok nem tudta kielégíteni. A város sportélete gyorsabban nőtt, mint ahogy a létesítmények száma. Az iskolák tornatermei elavultak, néhányuknál (Ságvári Gimnázium, Építőipari Technikum) hiányzott a tornaterem.
A sportág első sikerei Szegeden
Az első sikeres női szakosztály a Szegedi Kenderé volt, 1960-tól tíz idényen keresztül játszottak Ribizsár Gyula tanítványai az NB I-ben. A röplabda másik szegedi fellegvárában a Spartacusnál szintén a női csapat szerepelt sikeresen. Szakosztályuk, hála Hegedűs Ferenc edzőnek, kisebb megszakításokkal 1962-től a 80-as évek végéig az első osztályban szerepelt.
A 80-as évek második felében már Építők-Spartacus néven játszottak. Ebben az időszakban a szegedi női röplabda utánpótlását a Ducsai Géza vezette Radnóti gimnázium országos középiskolás bajnokságot is nyert leánycsapata jelentette.
A férfi röpisek elsőosztályú szereplésére egészen a 80-as évek elejéig kellett várni. A DÉLÉP SC férfi csapatát 1979-ben vette át az elsőosztályú játékos múltú Nyári Sándor. Három év múlva az NB Il-es bajnokság megnyerése és sikeres osztályozó után a legmagasabb osztályba jutott a szakosztály, ahol stabil résztvevőnek bizonyult. Utánpótlás nevelésük hatékonyságát bizonyította, hogy 1990-ben négy szegedi tagja volt a magyar férfi ifjúsági válogatottnak.
Első labdajátékban szerzett bajnoki aranyát ünnepelte 1995. június 9-én Szeged városa: a Medikémia férfi röplabdacsapata a döntő ötödik meccsén, ötjátszmás csatában győzte le 3:2-re a Csepel-Kordax gárdáját, méghozzá háromezer drukker előtt.
Nyitókép: A Medikémia Szeged 1995-ös bajnokcsapata Álló sor balról: Dr Csiszér Előd (csapatorvos), Petheő Gábor, Jurij Melnyicsuk, Csíkos Gábor, Nyári Sándor (vezetőedző), Polgár Gábor, Somodi István, Oleg Belik, Nusser Elemér (másodedző) Guggolnak: Rácz László, Torma Péter, Urfi Csaba, Schildkraut Krisztián, Kása Róbert, Rácz László (a képről hiányzik: Jónás László gyúró)
Cikksorozatunk következő része innen folytatja a szegedi röplabda történetének felgöngyölítését. Természetesen részletesen megemlékezünk majd a bajnokcsapatról és Nyári Sándor munkásságáról is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
