Szegedi Sporttörténelem: A kerékpársport története

Csaknem egy évszázadra nyúlik vissza sportág szegedi történelme

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A mostani epizódban a szegedi kerékpásport történetével ismerkedünk meg.
A kerékpársport kezdete Szegeden
A szegedi kerékpársport története 1926-ban kezdődött Szegeden, ekkor alakult meg a Szegedi Vasutas Sport Egyesület Kerékpár Szakosztály. Az évszázad első felében pezsgő sport- és ezen belül kerékpáros élet folyt az országban, ennek megfelelően Szeged városában is sok fiatal vett részt az egyesület munkájában.
A második világháború utáni újraindulás
A második világháború befejezése után nemcsak az ország társadalmi, politikai és gazdasági életében következett be döntő fordulat, hanem a sport területén is. A háború még magyar földön zajlott, amikor Szegeden 1944. december 8-án a Szabad Szakszervezetek székházában a város jelentősebb sportegyesületeinek vezetői már a szegedi sport mielőbbi újraindításáról tárgyaltak.
Bár az egyesületi névsor nem volt teljes, de a jelenlévő SZVSE, SZAK, Szegedi Korcsolyázó Egylet, Szegedi Evezős Klub, Szegedi Egyetemi Klub, Móravárosi TE, Magyar Kender UTC, Postás SE és a Labdarugó Kerület képviselői a sportélet mielőbbi elindítását szorgalmazták és megalapították a Szegedi Központi Sportbizottságot.
A sport az érvényesülés egyik legvonzóbb területe lett. Szegeden olyan későbbi siker sportágak honosodtak meg, mint a kézi-, kosár- és röplabda, a kajakkenu, az asztalitenisz, valamint a cselgáncs. A sportolók egészségének védelmére 1948 októberében létrehozták a Szegedi Sportorvosi Intézetet, amely 1952-től már végleges helyén az akkori Április 4. útján működött.
A 24 minőségi szakosztály 9 egyesülethez tartozott, az NB I-ben 9 férfi és 4 női, a másodosztályban pedig 17 férfi és 6 női csapat versenyzett. A sportágak zöme, mint az atlétika, a birkózás, a kajak-kenu és a férfi kézilabda fejlődött, de a torna, a kerékpár, a tenisz és a lövészet helyzete ekkor korántsem bizonyult megnyugtatónak. Később voltak sportágak, ahol ez jó irányba változott.
Az ötvenes években élte virágkorát a sportág
Az 1950–1960-as években a szegedi minőségi kerékpársportot az SZVSE és a Postás képviselte.
A Postás versenyzői közül különösen a nők tűntek ki: a repülőversenyző Tóth Erzsébet 1950 és 1952 között volt a műfaj országos bajnoka, míg Fülöp Ilona országúton (20 és 30 km), továbbá hegyen (1953) bizonyult a legjobbnak.
A vasutasok 1926-ban alapított szakosztályának versenyzői az 50-es évek elején az első, majd a második osztályban versenyeztek. Legkiemelkedőbb versenyzőjük Juszkó János 1960-ig kerekezett az SZVSE színeiben, és már mint a BVSC versenyzője vett részt az 1964-es tokiói olimpián.

Egyetlen szakosztály maradt a megyében
Az SZVSE és a Postás jogutódaként 1980-ban megalakult a Szegedi Építők Spartacus szakosztálya. A 80-as években már ez a szakosztály képviselte egyedüliként a szegedi és a megyei kerékpársportot.
Legjobb versenyzőjük Szántó Lukács 1982-ben első szegedi kerékpárosként vett részt a legmagasabb szintű amatőrviadalon, az országúti Békeversenyen. A klub másik kiválósága Szabó Lajos a pályabajnokságon 4000 m-es üldöző versenyben nyert magyar bajnokságot.

A kerékpársport népszerűségét jellemzi, hogy évente rendeztek a Széchenyi tér körzetében háztömbkörüli versenyeket.
A Szegedi Kerékpáros Sport Club megalakulása
A Szegedi Spartacus Sportkörből 1991 tavaszán alakult a Szegedi Kerékpáros Sport Club. A klub az állami támogatások megszűntével és a városi források csökkenésével csak a lelkes szegedi kerekeseknek köszönhetően létezik még mind a mai napig.
Az egyesület mindig a nagyobb létszámú egyesületek közé tartozott. Férfiak, nők, gyerekek országúti és mountain bike szakosztályban számos versenyt nyertek vagy értek el előkelő helyezést minden korban.
A legismertebb versenyzők közé tartozik Fekete Lajos többszörös Magyar Bajnok és Magyarország örökös hegyi bajnoka volt. A szakmai munkát mindenkor tapasztalt edzők vezették, akiknek felkészültsége, elhivatottsága, a gyerekek iránti szeretete és törődése mindig eredményeket hozott a versenyeken.
Szeged egyetlen kerékpáros sportegyesületéről beszélünk, amely a Szekszárd-Kecskemét-Debrecen vonaltól délre pedig az egyetlen utánpótlással is foglalkozó egyesület.
Egy közösséget formálnak
A klub kiemelt célja a gyerekek sporthoz szoktatása, egészséges életmódra nevelése, a tehetséges gyerekek „utánpótlás nevelése, versenyeztetése és felkészítése a felnőttkori sportéletre. A kerékpár sport csapatsport, ezért olyan közösséggé formálják őket, amelyben fontos a csapatszellem és a közösségi értékek. Ebben a csapatban fontos része van azoknak a gyerekeknek is, akik nem akarnak versenyezni, de keresik a kihívást és élvezik a közös biciklizést.
Erős a bázis Szegeden a fiatalként versenyszerűen sportolókból, többségük „saját nevelés”, akiknek az életében még mindig fontos helye van a kerékpározásnak, ezért hátteret és lehetőséget biztosítanak részükre a versenyzéshez master és senior korosztályban.
