Sport

Szegedi Sporttörténelem: A kerékpársport története

Szegedi Sporttörténelem: A kerékpársport története

Csaknem egy évszázadra nyúlik vissza sportág szegedi történelme

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2024. október 26., szombat
Szegedi Sporttörténelem: A kerékpársport története

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A mostani epizódban a szegedi kerékpásport történetével ismerkedünk meg.

 

A kerékpársport kezdete Szegeden

A szegedi kerékpársport története 1926-ban kezdődött Szegeden, ekkor alakult meg a Szegedi Vasutas Sport Egyesület Kerékpár Szakosztály. Az évszázad első felében pezsgő sport- és ezen belül kerékpáros élet folyt az országban, ennek megfelelően Szeged városában is sok fiatal vett részt az egyesület munkájában.

 

A második világháború utáni újraindulás

A második világháború befejezése után nemcsak az ország társadalmi, politikai és gazdasági életében következett be döntő fordulat, hanem a sport területén is. A háború még magyar földön zajlott, amikor Szegeden 1944. december 8-án a Szabad Szakszervezetek székházában a város jelentősebb sportegyesületeinek vezetői már a szegedi sport mielőbbi újraindításáról tárgyaltak.

Bár az egyesületi névsor nem volt teljes, de a jelenlévő SZVSE, SZAK, Szegedi Korcsolyázó Egylet, Szegedi Evezős Klub, Szegedi Egyetemi Klub, Móravárosi TE, Magyar Kender UTC, Postás SE és a Labdarugó Kerület képviselői a sportélet mielőbbi elindítását szorgalmazták és megalapították a Szegedi Központi Sportbizottságot.

A sport az érvényesülés egyik legvonzóbb területe lett. Szegeden olyan későbbi siker sportágak honosodtak meg, mint a kézi-, kosár- és röplabda, a kajakkenu, az asztalitenisz, valamint a cselgáncs. A sportolók egészségének védelmére 1948 októberében létrehozták a Szegedi Sportorvosi Intézetet, amely 1952-től már végleges helyén az akkori Április 4. útján működött.

A 24 minőségi szakosztály 9 egyesülethez tartozott, az NB I-ben 9 férfi és 4 női, a másodosztályban pedig 17 férfi és 6 női csapat versenyzett. A sportágak zöme, mint az atlétika, a birkózás, a kajak-kenu és a férfi kézilabda fejlődött, de a torna, a kerékpár, a tenisz és a lövészet helyzete ekkor korántsem bizonyult megnyugtatónak. Később voltak sportágak, ahol ez jó irányba változott.

 

Az ötvenes években élte virágkorát a sportág

Az 1950–1960-as években a szegedi minőségi kerékpársportot az SZVSE és a Postás képviselte.

A Postás versenyzői közül különösen a nők tűntek ki: a repülőversenyző Tóth Erzsébet 1950 és 1952 között volt a műfaj országos bajnoka, míg Fülöp Ilona országúton (20 és 30 km), továbbá hegyen (1953) bizonyult a legjobbnak.

A vasutasok 1926-ban alapított szakosztályának versenyzői az 50-es évek elején az első, majd a második osztályban versenyeztek. Legkiemelkedőbb versenyzőjük Juszkó János 1960-ig kerekezett az SZVSE színeiben, és már mint a BVSC versenyzője vett részt az 1964-es tokiói olimpián.

A képen éppen takarásban látható, balról a harmadik Juszkó János. A kiváló szegedi sportoló 2018-ban hunyt el.

 

Egyetlen szakosztály maradt a megyében

Az SZVSE és a Postás jogutódaként 1980-ban megalakult a Szegedi Építők Spartacus szakosztálya. A 80-as években már ez a szakosztály képviselte egyedüliként a szegedi és a megyei kerékpársportot.

Legjobb versenyzőjük Szántó Lukács 1982-ben első szegedi kerékpárosként vett részt a legmagasabb szintű amatőrviadalon, az országúti Békeversenyen. A klub másik kiválósága Szabó Lajos a pályabajnokságon 4000 m-es üldöző versenyben nyert magyar bajnokságot.

Szabó Lajos a 25 éves kerékpáros pályafutása alatt számos kiemelkedő eredményt ért el. A szegedi kerékpáros volt az első magyar sárgatrikós. 2015-ben hunyt el.

 

A kerékpársport népszerűségét jellemzi, hogy évente rendeztek a Széchenyi tér körzetében háztömbkörüli versenyeket.

 

A Szegedi Kerékpáros Sport Club megalakulása

A Szegedi Spartacus Sportkörből 1991 tavaszán alakult a Szegedi Kerékpáros Sport Club. A klub az állami támogatások megszűntével és a városi források csökkenésével csak a lelkes szegedi kerekeseknek köszönhetően létezik még mind a mai napig.

Az egyesület mindig a nagyobb létszámú egyesületek közé tartozott. Férfiak, nők, gyerekek országúti és mountain bike szakosztályban számos versenyt nyertek vagy értek el előkelő helyezést minden korban.

A legismertebb versenyzők közé tartozik Fekete Lajos többszörös Magyar Bajnok és Magyarország örökös hegyi bajnoka volt. A szakmai munkát mindenkor tapasztalt edzők vezették, akiknek felkészültsége, elhivatottsága, a gyerekek iránti szeretete és törődése mindig eredményeket hozott a versenyeken.

Szeged egyetlen kerékpáros sportegyesületéről beszélünk, amely a Szekszárd-Kecskemét-Debrecen vonaltól délre pedig az egyetlen utánpótlással is foglalkozó egyesület. 

 

Egy közösséget formálnak

A klub kiemelt célja a gyerekek sporthoz szoktatása, egészséges életmódra nevelése, a tehetséges gyerekek „utánpótlás nevelése, versenyeztetése és felkészítése a felnőttkori sportéletre. A kerékpár sport csapatsport, ezért olyan közösséggé formálják őket, amelyben fontos a csapatszellem és a közösségi értékek. Ebben a csapatban fontos része van azoknak a gyerekeknek is, akik nem akarnak versenyezni, de keresik a kihívást és élvezik a közös biciklizést.

Erős a bázis Szegeden a fiatalként versenyszerűen sportolókból, többségük „saját nevelés”, akiknek az életében még mindig fontos helye van a kerékpározásnak, ezért hátteret és lehetőséget biztosítanak részükre a versenyzéshez master és senior korosztályban.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.