Magyar "legek" az olimpiák történetéből
Az első magyar aranyérem 1896-ban született meg
Július 26. és augusztus 11. között Párizsban rendezik meg a XXXIII. nyári olimpiai játékokat. Az MTVA Sajtóarchívuma készített egy összeállítást az olimpiákon elért eddigi legnagyobb magyar sikerekről.
Az első magyar olimpiai aranyérem az első olimpián, 1896. április 11-én született Athénban: Hajós Alfréd a 100 méteres gyorsúszást, majd egy órával később az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében. Hajós visszavonulása után, építészmérnökként Lauber Dezsővel közös stadiontervével ezüstérmet nyert az 1924. évi olimpia művészeti versenyén, ahol az első díjat nem adták ki, így az újkori olimpiák történetében ő az egyetlen, aki a sport- és a művészeti versenyben is a legjobb volt.
A magyar sport első női olimpiai bajnoka a tőrvívó Elek Ilona, aki 1936-ban Berlinben győzött, öt nappal megelőzve a szintén aranyérmes magasugró Csák Ibolyát. Elek a második világháború okozta 12 éves kényszerszünet után az 1948-as londoni olimpián szintén aranyérmet, 1952-ben, immár 45 évesen Helsinkiben ezüstérmet szerzett.
A legeredményesebb magyar olimpikon hét aranyérmével a kardvívó Gerevich Aladár, aki 1932-től 1960-ig valamennyi játékon ott volt, és mindegyiken győzött (1948-ban Londonban egyéniben és csapatban is).
Első olimpiai bajnokságát 1932-ben Los Angelesben, a hetediket 1960-ban Rómában, ötvenévesen nyerte, a magyar sportolók közül ő vehetett át a legidősebben aranyérmet, és ő az egyetlen, aki ugyanabban a versenyszámban hat egymást követő olimpián állhatott a dobogó tetejére. Teljesítményének értékét növeli, hogy a második világháború miatt az ő életéből is kimaradt két olimpia. Kovács Pál kardvívó 1936 és 1960 között, Kárpáti Rudolf kardvívó pedig 1948 és 1960 között hat-hat olimpiai aranyérmet nyert öt, illetve négy olimpián.
A nők közül a kajakozó Kozák Danuta szerezte a legtöbb, hat aranyérmet: 2012-ben Londonban az 500 méteres kajak négyesben és egyesben is aranyérmet nyert, négy évvel később Rióban mindkét számban ismételt és az 500 méteres kajak kettesben is győzött, ezzel ő lett az első női kajakos az olimpiák történetében, aki egy seregszemlén belül triplázott, 2021-ben ismét nyert az 500 méteres kajak négyesben. A tornász Keleti Ágnesnek és az úszó Egerszegi Krisztinának öt-öt olimpiai bajnoki címe van, Egerszegi valamennyit egyéni számban szerezte, Keleti Ágnes 1952-ben Helsinkiben talajon, négy évvel később Melbourne-ben talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszer-csapat tagjaként győzött. Egerszegi Krisztina 1988-ban Szöulban (mindössze 14 évesen, a magyar sportolók közül a legfiatalabban), 1992-ben Barcelonában, 1996-ban Atlantában nyerte meg a 200 méteres hátúszást, ezzel az ausztrál Dawn Fraser után ő lett a második úszónő, aki három egymást követő ötkarikás játékokon ugyanazon a távon győzött; Barcelonában a 100 méteres hátúszásban és a 400 méteres vegyes úszásban is diadalmaskodott. A nők közül a legtöbb olimpián a tőrvívó Mohamed Aida vett részt, akinek 2021-ben Tokióban volt a hetedik olimpiája.
A sporttörténelem első háromszoros egyéni olimpiai bajnok férfi kardvívója a 34 éves Szilágyi Áron, aki 2012-ben Londonban, 2016-ban Rio de Janeiróban és 2021-ben Tokióban is diadalmaskodott.
Szekeres Pál az egyetlen sportoló, aki olimpián és paralimpián egyaránt érmet szerzett: 1988-ban Szöulban a férfi tőrcsapat tagjaként bronzérmes lett, majd miután 1991-ben súlyos balesetét követően kerekesszékbe kényszerült, öt paralimpián hat érmet nyert tőr- és kardvívásban, 1992-ben Barcelonában tőrben, 1996-ban Atlantában tőrben és kardban is aranyérmes lett. A legidősebb élő magyar olimpiai bajnok (és a világon is a legidősebb élő olimpiai bajnok) az 1921. január 9-én született Keleti Ágnes, a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok a 2000. február 20-án született Milák Kristóf, aki 2021-ben Tokióban a 200 méteres pillangóúszást nyerte meg.
Nyári és téli olimpián a nők közül csak Kürti Éva (2002: bob, 2004: atlétika) és Gyenesei Leila (2006: sí, 2008: öttusa) vett részt, a férfiaknál viszont többen is dupláztak: Déván István (1912: atlétika, 1924: sí), Szepes Béla (1924: sí, 1928: atlétika), Farkas Mátyás (1928: atlétika, 1936: jégkorong), Szamosi Ferenc, Háray Béla és Hircsák István (mindhárman 1936: jégkorong, 1936: gyeplabda), Gyulai Miklós (1994, 1998: bob, 2000: atlétika), Kürtösi Zsolt (1996, 2000: atlétika, 2006: bob), Horváth Gergely és Margl Tamás (mindketten 2004: atlétika, 2006: bob).
Magyar szempontból a legeredményesebb az 1952-es helsinki olimpia, ahonnan sportolóink 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel tértek haza, és a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a harmadik helyet szerezték meg. Az eddigi olimpiákon tizenegy esetben fordult elő, hogy magyar versenyző világcsúccsal szerzett aranyérmet, legutóbb a 2016-os riói olimpián sikerült ez Hosszú Katinkának a 400 méteres vegyesúszásban.
A századik magyar olimpiai aranyérmet 1972-ben a müncheni játékokon a birkózó Hegedűs Csaba, a 150-iket 2004-ben Athénban a női párbajtőrvívó Nagy Tímea szerezte meg. 2008-ban a férfi vízilabda-válogatott a sportág történetében rekordot beállítva sorozatban harmadszor győzött Pekingben (korábban csak a játék hőskorában a brit válogatott állhatott 1908-ban, 1912-ben és 1920-ban a dobogó legfelsőbb fokára).
Az eddigi legtöbb magyar olimpiai aranyérem vívásban (38) született, ezt követi az úszás (29) és a kajak-kenu (28). Az 1896-os athéni kezdet óta 304 magyar sportoló nyert aranyérmet nyári ötkarikás játékokon. A nyári olimpiák történetének eddigi utolsó, 182. magyar aranyérmét a Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra összetételű kajaknégyes (K-4 500 m) szerezte meg 2021-ben Tokióban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
