Változatos évtizedek következtek. Voltak szép és kevésbé szép évek a szegedi vízipóló életében.
A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunkban a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményei, sportsikerei és Szeged legpatinásabb sportklubjai kerülnek terítékre. A sorozat következő részei a szegedi vízilabda, a Szegedi Vízilabda Egylet történetét göngyölíti fel.
Az előző epizód bemutatta a huszadik század eseményeinek nagy részét, a 70-es évektől vesszük fel újra a fonalat.
Egy botrányba fulladt hazai mérkőzés után a pályaválasztói jogától egy évre megfosztott Dózsa úgy esett ki az első osztályból, hogy 20 évig csak az újságok sportrovatából ismerhették a szegediek a magyar póló elitet. Bár a SZEAC néven versenyző pólósok stabil OB II-es csapatot alkottak, elsőosztályú csapata Szegednek újra, csak 1973-ban lett.
Egyedülálló teljesítményként értékelhető, hogy 1980 novemberében a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjét játszotta a szegedi csapat, és a második helyen végzett.
A 80-as évek sikeres elsőosztályú szereplésében fontos szerep jutott az edző Pozsgay Zsoltnak. Az 1980-81-es szezonban a középmezőny csapata volt a Szegedi EOL AK, amely a kilencedik helyen végzett.
Ezen a néven az 1984/85-ös évadig szerepelt a szegedi együttes.
A Szeged teljesítménye nagyon visszaesett a következő szezonra, egészen az utolsó előtti helyig zuhantak vissza a szegedi pólósok, mindössze négy győzelmet aratva az egész szezon alatt. A következő két évben sikerült a középmezőnybe visszakapaszkodni, ezt mutatta legalábbis egy kilencedik és egy tizedik pozíció.
Az 1984-es magyar férfi vízilabda-bajnokság a hetvennyolcadik bajnokság volt. A bajnokságban tizennégy csapat indult el, a csapatok két csoportban két kört játszottak, majd a két csoport helyezettjei keresztbejátszással döntöttek a végső helyezésekről. A bajnokságot tavasszal játszották le, utána áttértek az őszi-tavaszi rendszerre.
A Tisza-parti gárda a csoportja hatodik helyén zárt, a Hódmezővásárhelyi VSE-t megelőzve. A névváltás előtti utolsó szezon mégegy utolsó előtti helyet hozott.
Szegedi EOL AK elnevezés az új szponzor belépésével Szegedi EOL-DÉLÉP SE-re változott. Új név, azonban az elmúlt évek alapján megszokott pozíció. A Szeged 1986-ban csak a Szentesnél és a Kecskemétnél bizonyult jobbnak a magyar elsőosztályban.
Mindössze egy szezon erejéig indult ilyen formában a szegedi együttes, amely a következő évadot már Szeged SC néven futotta. Tette mindezt nem is akárhogyan: ötödik helyen, jelentős előnnyel a mezőny további része előtt. Mindössze öt pontra a második pozíciótól.
1986-ban mindössze tíz éves korában már igazol játékos lett Szegeden egy bizonyos Fodor Rajmund, aki egészen 1996-ig volt a Tisza-partiak meghatározó embere, amíg a Ferencvároshoz nem igazolt. Pályafutását kétszeres olimpiai és európa-, és egyszeres világbajnokként zárta.
A következő esztendő sem okozott csalódást a szegedi vízipóló-fanatikusoknak: egy hátrébb, a hatodik helyen futott be a Szeged SC, ismét közel még a második helyhez is. Kettő pont levonása miatt ismét eggyel lentebbi helyet kaparintott meg a Szeged az a 1988/89-es évadban.
1988-ban hatalmas sikert értek el a fiatal szegedi férfi vízilabdázók: megnyerték a Komjádi-kupát. A csapat tagjai: Molnár Péter, Zsarkó István, Csapó István, Lihotzky Károly, Juhász Gábor, Szedmák Péter, Kárász László, Bolya László, Dongó László, Szabó Zoltán, Molnár Tamás, Török Tibor, Prisztai Zoltán, Orosz Balázs, Miller Zsolt, Megyeri Attila. Edzők: Pozsgai Zsolt, dr. Kiss Lajos.
Külön érdemes kiemelni Molnár Tamást (becenevén Papesz), aki 1998-ig erősítette a Szegedet, mielőtt még az UTE-hoz szerződött. Pályafutása során három olimpiai, két európa-bajnoki és egy világbajnoki aranyérmet szerzett a magyar válogatott tagjaként. Jelenleg a szegedi klub ügyvezető igazgatója.
Az 1989–1990-es magyar férfi vízilabda-bajnokság a nyolcvannegyedik kiírás volt. A bajnokságban tizenkét csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Az alapszakasz után az 1-4. helyezettek play-off rendszerben játszottak a bajnoki címért. Ettől az évtől 2003-ig a 3. helyért már nem játszottak, hanem a jobb alapszakaszbeli helyezés döntött.
Meccseinek felét megnyerve elcsípte a dobogó harmadik fokát a Szeged SC, amely kettő ponttal zárt a Vasas mögött. A bajnok a Ferencváros lett.
Az új évtized egy kisebb visszaeséssel kezdődött a szegedi vízipóló életében, a hatodik helyen zárt az együttes. A zuhanás nem ért véget itt: egy évvel később már csak a kilencedik helyen találták magukat a szegediek a szezon végén. Ezt 1993-ban egy kisebb visszakapaszkodás követte, egy ötödik hely képében. Ez volt az utolsó szezon, amikor Szeged SC néven futott a gárda.
Ugyanis 1993-ban megkapta a ma is ismert nevét a csapat: Szegedi Vízilabda Egyesület néven szerepelt a gárda néhány éven keresztül.
Új nevén az első szezonjában a hatodik helyen végzett a csapat. Ezt követte mégegy hatodik, majd egy ötödik hely.
Egy szezonra szólt a Heliomed-Szegedi VE elnevezés, 1996-97-ben az OB I. ötödik legjobb együttese volt a szegedi. A következő hat szezonban pedig már a Tabán Trafik-Szegedi VE nevet viselte a pólócsapat, amely ezekben az években közel sem a legszebb időszakát élte. Ötödik majd tizedik hely, utóbbi miatt
1999-2000-ben sajnálatos módon az OB l/b-t is megjárta a Szeged.
Ebben az évben a felnőtt csapat bizonytalan helyzete miatt védve az utánpótlást, kivált, és új egyesületet alapítva (Lihótzky Károly vezetésével) folytatták a munkát. A mai napig a két klub közös munkája együttműködési szerződés formájában történik. A Szegedi Vízipóló Suli a Szegedi VE hivatalos utánpótlásbázisa. A szegedi utánpótlásképzés hozzáértését igazolja, az a közel egy tucat játékos, akik a korosztályos világversenyekre eljutott és onnan éremmel térhetett haza.
Ilyenek voltak (a teljesség igénye nélkül ) például: Szabó Zoltán, Török Tibor, Mód Péter, Fodor Rajmund, Dr. Molnár Tamás, Kiss Csaba, Varga Árpád
A sorozat következő része innen folytatódik majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.