Több mint egy évszázadra nyúlik vissza a klub története. Ezzel a legrégebbi, folyamatosan működő szegedi egyesület az UTC.
A Szeged sporttörténelem cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét tárja az olvasók elé. A sorozat mostani része az Újszegedi Torna Club történelmét göngyölíti fel.
A ma Újszegedi Torna Clubként (UTC) ismert csapatot 1913-ban alapították, méghozzá a szőregi–újszegedi rózsakertészek szövetségéből-barátságából.
Az irodalom nem ad egyértelmű választ, hiszen más források szerint 1911-ben vagy 1919-ben alapíthatták a klubot.
A háború előtti UTC-korszak egyik emblematikus alakja Lakatos Ferenc volt, aki 14 éven át fedezetet játszott az újszegedi csapatban. Szintén külön ki kell emelni a negyvenszeres válogatott Korányi Lajos nevét, aki gyerekkorától ebben a klubban tanulta a labdarúgás alapjait.
A háborút politikai változások követték, ezek a szegedi sport területén is éreztették hatásukat. Az új korszellem és vezérelvek mentén a fiatalok iskolán kívüli katonai nevelésére az 1920-as évek közepétől leventeegyesületek alakultak Szeged-szerte, így az önálló csapatok és a városi sportklubok, köztük az Újszegedi Torna Club is létrehozta a saját szakosztályát. A leventeképzés során a fiatalok kötelező fegyelmezési gyakorlatokat, céllövészetet, atlétikát, labdarúgást, birkózást és ökölvívást végeztek.
A futball élete újjáalakult, az első hivatalos mérkőzésekre egészen 1945-ig kellett várni. Az első elsőosztályú bajnokságot 1945-ben újra csak a fővárosi csapatoknak rendezték meg, vidéken helyi tornákat és területi bajnokságokat szerveztek.
Az Újszegedi Torna Club 1949-től Újszegedi, pár hónappal később Szegedi Textiles néven szerepelt. A minőségi sport fejlesztése terén nagy eredményt jelentett a Szegedi Textiles Sport Egyesület megalakulása. Az új egyesület a Kender-, Len- és jutaipar, Szegedi Kenderfonó-gyár, Angol–Magyar Jutafonó, Egyenruhaipari NV, valamint a Rostakészítő és Termelői NV fúziójából jött létre. Az érdekelt vállalatok egyhangú helyeslése közepette mondták ki az egyesülést.
Az üzemek és vállalatok sportolói megértették, hogy a minőségi sport kialakulásához egy táborba kellett tömörülniük, mert csak így lehetett biztosítani a szegedi textiles dolgozók sportolási fejlődését.
Az új egyesület labdarúgó, valamint asztalitenisz első csapatai ősszel már az NB II-ben szerepeltek. Ezeken kívül biztosították az ökölvívás, atlétika, röplabda, teke és a sakk szakosztályok tömeg- és minőségi sportjainak kifejlesztését. Szeged sporttársadalma nagy érdeklődéssel tekintett az új sportegyesület működése elé - így fogalmazott a Délmagyarország 1949. augusztus 25-i kiadása.
Szegeden ismét megalakult az Újszegedi Torna Club, az újjáalakított együttest az Újszegedi Kendergyár támogatta. Emellett Újszeged társadalmára, főleg a gyümölcs- és virágkertészek anyagi juttatására is számíthatott a klub. A múltban sok híres labdarúgó kezdte el az UTC-ben pályafutását.
Remek példaként szolgálnak a Korányi-fivérek, ők is itt kezdtek el sportolni. Az Újszegedi Torna Club labdarúgó-csapata hosszú időn át az NB II-ben szerepelt, jórészt sajátnevelésű játékosokkal. A vezetők továbbra is a nevelőmunkát tűzték ki legfontosabb feladatuknak. Tervbe vették, hogy az ifjúsági labdarúgók részére játékostoborzókat tartanak.
Az 1970-ig a Temesvári körúton, a mai Városi Sportcsarnok helyén edző UTC a legnagyobb sikereit az ötvenes és hatvanas években aratta. 1944-ben a Csongrád megyei derbin a Hódmezővásárhelyi TVE ellen 6:0-ra diadalmaskodtak Csöke (3), Szokoli, Burkus és Antal öngóljával.
Az Újszegedi Torna Club Csongrád megye kétszeres elsőosztályú bajnoka volt: az 1957–1958-as és 1962–1963-as idényben is győzelmet aratott.
Az NB III-ban szereplő UTC az 1964-es Magyar Népköztársaság Kupa küzdelmeiben az Újpest, a Csepel és a Vasas Izzó együttesei elleni aratott sikereivel került a négyes döntőbe. Az Újpesti Dózsát és a Csepelt is legyőző újszegedi klubot végül a Budapest Honvéd csapata győzte le nagy csatában.
A városvezetés az 1970-es években úgy döntött, hogy fedett csarnokot épít az akkori sportpálya helyére ezért az egyesület a Kertész utcába költözött. Az új pálya a Kendergyár szomszédságában kapott helyett, amely hamar felfigyelt a futball utánpótlást nevelő, valamint kézilabda-, kosárlabda- és természetjáró kör szakosztályokkal rendelkező egyesületre. A Kendergyár az egyesület hivatalos támogatójává és névadójává vált.
A mindössze 30 sportolóval rendelkező egyesület élére 1991-ben Gidai Sándor került.
1991-ben kerestek meg engem, amikor érződött, hogy elbizonytalanodik az UTC helyzete, és a Szegedi Kendergyár közölte, hogy a további működtetést nem tudja vagy akarja vállalni. 1991-től folyamatos kapcsolatban álltam az egyesülettel, illetve azok vezetőivel
- olvashatók Gidai Sándor mondatai a klub honlapján. A szakember 2008-ban a Csongrád megye sportjáért járó emlékérmet is átvehette.
Miért csinálom? Ez olyan, mint a szerelem, nincs rá ésszerű magyarázat
- mondta korábban a klubelnök, akinek irányítása alatt először a megye II-ben játszottak pár évet, majd egy megszakítással két évig a megye elsőosztályban szerepelt az alakulat. Gidai Sándornak a nehéz anyagi körülmények ellenére is sikerült életben tartania a csapatot. Az egyosztályos klubból azóta négyszakosztályos egyesület lett.
A jelenleg működő négy szakosztály:
A csapat több mint egy évtizedet töltött el a megyei élvonalban, az újszegediek az előző szezon végén zuhantak vissza a másodosztályba.
Egy korábbi felvétel a Kertész utcai pályáról:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.