Hazai horgászvizeken: kapitális pontyok, amurok és matuzsálem korú harcsák - ez vár ránk a vadregényes Tiszán

November 18-án, egy hete szombaton egy vadiúj cikksorozat indult el oldalunkon, amely Csongrád-Csanád vármegye horgászvizeivel, horgászaival, és minden ehhez kapcsolódó témával foglalkozik. A sorozat első részében a vármegye horgászati adottságai, kincsei kerültek terítékre. A sorozat második epizódjában a Tisza folyót és annak különböző hullámtéri, illetve mentett oldali holtágait mutatjuk be, amelyek a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének a fennhatósága alá tartoznak, mint szövetségi vizek.

A Duna leghosszabb mellékfolyója

Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyójáról beszélünk. Észak-Magyarország és az Alföld vízrajzának meghatározó eleme.

A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik Ukrajnában, Kárpátalján, Rahó közelében, majd érinti Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia területét. A csaknem 100 km-es folyó szakasz Csongrád-Csanád vármegyében a 159,6 folyamkilométertől 258 folyamkilométerig terjed.

Csongrád-Csanád vármegyében a folyó sólyahelyei, illetve nagyobb kikötői között szereplő városok:

• Szeged
• Algyő
• Szentes
• Mindszent
• Csongrád

Fogható és védett halfajokban rendkívül gazdag, kedvező vízállás esetén júliusban egyedülálló jelenség a Tisza „virágzása” a halak nagy örömére. Halállománya döntően a folyóvízi halakból tevődik össze, egy egy időszak azonban teljesen átrendezheti a halak előfordulását, gyakoriságát.

A balin, kősüllő, garda, márna, menyhal, ezüstkárász, busa és a különböző gébfajok is mind-mind előfordulnak vizében.

A Tisza egykoron a kecsegéről volt nevezetes, a különleges tokhal ismét fogható státuszba történő helyezését a HECSMSZ a rendszeres kecsege telepítésekkel igyekszik elősegíteni.

A folyó hossza valamikor 1419 km volt, fejlődése alatt rengeteg kanyar és mellékágat alakult ki, rendszeresek voltak az áradások. Elég csak a Nagy Szegedi Árvízre gondolni, amely 1879. március 12-én elöntötte a várost. Emberi drámák sokaságát és felbecsülhetetlen anyagi károkat okozva a város lakóinak: 60 ezer ember vált otthon nélkülivé, több, mint 150 szegedi a hullámsír áldozatává vált. 

Vízjárását a nagy kiterjedésű vízgyűjtő területén (157 000 km2) hullott és lefolyt csapadék mennyisége, mellékfolyói és a víztározók üzemrendje, alsó szakaszát döntően a kiskörei duzzasztó és a becsei zsilip befolyásolja.

A Tisza hullámtéri holtágai: szentély jelleg és előnevelő rész

Igazi vadvíz a Körtvélyesi Holt-Tisza, amely 69 hektárnyi területen terül el a Tisza bal partján. Halban és vízi madarakban rendkívül gazdag szentély jellegű holtág, amelynek hossza 4,7 km , átlagos vízmélysége 2,5 méter.

Nemes és egyéb, illetve békés és ragadozó halak egyaránt gyarapítják színes élővilágát. A ponty, csuka, harcsa, fogassüllő, balin, keszegfélék, ezüstkárász, törpeharcsa és busa fajok egyaránt horogra csalhatók.

A vízterületről horgász szemszögből Erdős Árpád, a Csongrád Megyei Tagszövetségi versenycsapat tagja beszélt egy korábbi HECSMSZ-nek adott interjúban.

A halfogás nem mindig lehetséges.

Évente változó a halösszetétel, hiszen ártéri holtágként az élő Tisza akár többször is elöntheti a területet. Az idei, 2023-as évben a karika keszeg a fő hal, elvétve kerül elő néhány dévér, idén a kárász annyira nem jellemző, de a telepítéseknek köszönhetően pontyot is lehet fogni. A rakós bot, a spiccbot, de a matchbot is jó választás lehet a vízterületre.

Az Akolszögi Holt-Tisza kisebb területet ölel fel, egészen pontosan 52 hektárnyi vízről beszélünk, szintén a Tisza bal partján folyik. Halállományában kirívó különbség nem figyelhető meg: nemes és egyéb, illetve békés és ragadozó halakban egyaránt bővelkedik. A ponty, csuka, harcsa, fogassüllő, balin, keszegfélék, ezüstkárász, törpeharcsa és busa fajok megtalálhatók.

A vízterület aszályos időszakban képes a felére zsugorodni, emiatt a sekély mederben és a széles mélyen fekvő ártéren felnőtt sásos füzesek a csukák és pontyok kedvelt ívóhelye a következő tavaszi árvíz idején. Az árvíz levonultával az itt található, az átlagnál szélesebb hullámtérnek köszönhetően rengeteg tiszai hal marad a holtágban. 

A Tisza mentett oldali holtágai: a kapitális példányok otthonai

A Gyálai Holt-Tisza Csongrád-Csanádban az egyik meghatározó mentett oldali holtága a Tiszának, amely 98 hektárt ölel magába. A Tisza bal partján, Szegedtől délre, Röszke keleti határában elterülő mentett oldali holtág, mely a folyószabályozások során, 1885-ben végzett Szeged alatti átvágás eredményeként született. A Tisza hossza ezzel 11 km-rel rövidült, a 7,7 km hosszú átvágás véglegesen elszakította Gyálát a rétjétől (a mai Gyálarét területétől), így létrehozva a folyó legnagyobb holtágát, a Gyálai Holt-Tiszát.

Három szakasszal rendelkezik:

• Lisztes
• Sárgás
• Görbe

Halfaunáját elsősorban a ponty, amur, kárász, keszegfélék, süllő, csuka, törpeharcsa és a harcsa jelenti más egyéb szokványos tiszai halfajok mellett. 66 kilogrammnyi compót telepített novemberben a vármegyei szövetség a folyó ezen holtágába, azon belül is a Lisztes szakaszon. Medre helyenként bedőlt nyárfákkal, alámosott partszakaszokkal nyújt menedéket a gyálai halfauna egyes kapitális példányainak.

A holtág partvonala összefüggő nádassal rendelkezik, környező területein mezőgazdálkodási művelés folyik, például a szegedi paprika termesztés.

Az Atkai Holt-Tisza 107 hektárnyi területén a pontyállomány kivételesnek mondható, évenként több kapitális méretű, 20 kilón felüli példányt fognak itt. Az Atkai-holtágnak jelentős a keszegállománya, ami leginkább bodorkából, dévérből, karikából és néha jászból tevődik össze ezüstkárász is fogható, amik ritkábban jönnek, de a horogra akadt példányok szép nagyok. 

A törpeharcsák túlszaporodása ellen folyamatosan küzd a vármegyei szövetség, idén is elkezdték már az idegenhonos faj gyérítő halászatát.

Átlagmélysége 5 méter körülire tehető, de persze vannak ennél sekélyebb és mélyebb szakaszok is. A holtág két ágra oszlik. A főág mintegy 7 km- es szakasza horgászható, és ennek északi végében található az úgynevezett védett, kíméleti terület. A másik ág az úgynevezett Kis-Tisza, gátakkal és zsilippel zárt terület, sekély, a parti állások nagyobb része elhanyagolt, sok a bedőlt fa, vízinövényekkel dúsan benőtt, igazi halbölcső. 

A folyó szeszélyes vízjárása nem befolyásolja a holtág vízszintjét. Távol fekszik a nagyobb településektől, ipari és mezőgazdasági üzemektől, ennek köszönhetően vízminősége mindig kitűnő, amit ékesen bizonyítanak a dúsan tenyésző pontycsemegének számító vándorkagyló telepek és az itt megtalálható édesvízi szivacs is.

A holtág patkószerű alakja, nagy vízfelülete és földrajzi fekvése kevés védelmet nyújt a szél ellen, így bármilyen szélirány esetén valahol megmozdul a víztükör és helyi áramlatok alakulnak ki. Komolyabb szél akár a holtág egész víztömegét is megmozgathatja.

Borítókép: HECSMSZ