Sport

Hazai horgászvizeken: Csongrád-Csanád egy valódi paradicsom a horgászok számára

Hazai horgászvizeken: Csongrád-Csanád egy valódi paradicsom a horgászok számára

Természetes folyók, holtágak, csatornák és a Maty-ér színesíti a palettát

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2023. november 18., szombat
Hazai horgászvizeken: Csongrád-Csanád egy valódi paradicsom a horgászok számára

November 18-án, szombaton egy vadiúj cikksorozat indul el oldalunkon, amely Csongrád-Csanád vármegye horgászvizeivel, horgászaival, és minden ehhez kapcsolódó témával foglalkozik. A sorozat első részében a vármegye horgászati adottságai, kincsei kerülnek terítékre, hogy igazoljuk: joggal nevezik Csongrád-Csanád vármegyét horgászparadicsomnak.

 

A szegedi Maty-ér, amely a horgászat és a kajak-kenu központi vízterülete. (Fotó: Bence Szlovak)

 

Itt található a Szegedi Olimpiai Központ, amely 2021-ben ünnepelte 40. születésnapját.

 

Több mint háromezer hektár vízterület

A vármegyében több mint háromezer hektáros vízterületen gazdálkodik a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége (HECSMSZ), amelynek kiemelten fontos feladata a közel 19 ezer fős tagság horgászati igényeinek kiszolgálása, az égisze alá tartozó 36 megyei horgászegyesület összefogása és segítése. 

Mindezek mellett a természetvédelem: a vizek természetes ökológiájának állapotmegóvása és az őshonos halállomány oltalmának biztosítása.

A 36 vármegyei egyesületből 27 gazdálkodik a hozzá tartozó vízen. A szövetség vizeivel együtt a megyében összesen ötven vízterület tartozik a különböző horgászszervezetek kezelésébe. Valamennyi vízbe, az előzetes halgazdálkodási terv alapján csakis őshonos halat, főként az akár 25–40 évig is elélő pontyot telepíthet a halgazdálkodó. 

Őshonos halfajtáink: ponty, szürke harcsa, balin, süllő, keszegfélék. Ezek ma Magyarországon csakis horgászbottal foghatók. Idegenhonos halak halászhatók, de csakis ökológiai célú halászatra szóló engedéllyel. 

A vármegyei szövetség igyekszik az utóbbi kategóriába tartozó halfajok, főként a törpeharcsa visszaszorításával. Ennek érdekében a HECSMSZ a holtágain minden évben gyéríti ezt az állományt.


A törpeharcsa amennyiben túlságosan elszaporodik, akkor az ikra és az ivadékfogyasztása miatt a természetes vizekben, valamint a tógazdaságokban is kárt tud okozni. (Fotó: HECSMSZ)

 

Vadregényes természeti környezet

A HECSMSZ alá tartozó legnagyobb természetes vizek és folyószakaszok:

  • Tisza
  • Maros
  • Hármas-Körös
  • Atkai-holtág
  • Gyálai-holtág
  • Akolszögi-holtág
  • Körtvélyesi-holtág
  • Mártélyi-holtág

A felsorolás utolsó öt tagja mentett és hullámtéri tiszai holtágak.

Az Alsó-Tisza csaknem száz kilométer hosszan szeli át a régiót. Csongrádnál a Hármas-Körös vizét fogadja, majd Szegednél a Maros vizével egyesülve hagyja el országunkat. Vízjárását a kiskörei duzzasztó és a becsei zsilip befolyásolja.

Fogható és védett halfajokban rendkívül gazdag, ezenkívül nyaranta egyedülálló természeti jelenség a tiszavirágok rajzása. 

A folyók mentén kialakult ártéri vegetáció, a nagy kiterjedésű ligeterdők, ártéri gyepek, kubikok vadregényes természeti környezetet formálnak az alföldi kultúrtájban. 2021-től kezdve a megyei Tisza-szakaszba már háromnyaras pikkelyes pontyot és számos folyóvízi halfajt, például menyhalat, jászkeszeget telepít a szövetség. 

A HECSMSZ kiemelt célja a Tisza kecsege-állományának javítása.

A kecsege életkorától függően 5000-100 000 darab szürkésfehér színű ikrát rak le. (Fotó: HECSMSZ)

 

A legnagyobb, mentett oldali, állóvíz az algyői térséghez tartozó Atkai-holtág, amely rengeteg nagy testű példányt rejteget. A maga száz hektárt meghaladó területével és ötméteres átlagmélységével kitűnő élőhelyet nyújt a kapitális méretű pontyoknak, amuroknak és ragadozó halaknak. 

A Gyálai-holtág (illetve annak Sárgás-Görbe, Lisztes és Hordós szakasza) Szegedtől délnyugati irányban az országhatárig húzódik. A holtág szakaszai közül a csónakos horgászat csak a Lisztesen engedélyezett. A Tisza hullámtéri holtágai közül a legnagyobb kiterjedésűek a Hódmezővásárhelyhez közeliek: a Körtvélyesi-Holt-Tisza (69 hektár) és a Mártélyi-holtág (46 hektár).

 

A halgazdaság és a versenyzés kulcsfontosságú szereplői: a mesterséges vizek

A Csongrád-Csanádi halgazdálkodásban központi helyet foglalnak el a mesterségesen kialakított vízterületek is: a Maty-éri víztározó, az Algyői-főcsatorna (Fehér-tói csatorna) és a Székháti-csatorna (Salakos csatorna) egyaránt ebbe a kategóriába tartozik.

Fotó: HECSMSZ.hu
Az Algyői-főcsatorna (Fehér-tói csatorna) több pontján is tilos a horgászat. (Fotó: HECSMSZ)

 

48,6 hektár: ennyi területet biztosít a három mesterségesen kialakított vízfelület a HECSMSZ halgazdálkodása számára.

Amennyiben a Fehér-tói csatorna esetében esett szó a horgászat tilalmáról, nem lehet szó nélkül hagyni a halakra vonatkozó méretkorlátozásokat sem:

Az Atkai- és a Gyálai-holtágon, illetve a Maty-éri víztározón méretkorlátozással védik a pontyokat, amurokat. Az előbbi hat kilogramm, az utóbbi tíz kilogramm feletti egyedeit vissza kell engedni a vízbe. A szövetség vizein helyi halvédelmi szabály, hogy a ponty 35 cm-es, a fogas süllő 40 cm-es alsó mérethatártól fogható ki.


A szövetség kiemelt horgászvize a szegedi Maty-éri evezőspálya, amely a „lapátoló” olimpikonok mellett a horgászok országos és nemzetközi versenyeinek is kedvelt helyszíne. Elsősorban a tározó pontyállománya miatt vált híressé, másodsorban a pálya adottságaival (akár 160 fő is biztonságosan helyet tud foglalni) vívott ki világszerte elismerést. 

Évente számos alkalommal rendeznek itt országos egyéni és csapatbajnokságot, finomszerelékes horgász-világbajnokságot. 

A szegedi oldalon 2022-től több mint 75 horgászhely szolgálja ki a sporthorgászok igényeit. 

Van véleménye Önnek is témában? Várjuk levelét: velemenyszegedma@mediaworks.hu

Borítókép: Bence Szlovak

 

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.