Hazai horgászvizeken: Csongrád-Csanád egy valódi paradicsom a horgászok számára

November 18-án, szombaton egy vadiúj cikksorozat indul el oldalunkon, amely Csongrád-Csanád vármegye horgászvizeivel, horgászaival, és minden ehhez kapcsolódó témával foglalkozik. A sorozat első részében a vármegye horgászati adottságai, kincsei kerülnek terítékre, hogy igazoljuk: joggal nevezik Csongrád-Csanád vármegyét horgászparadicsomnak.

Több mint háromezer hektár vízterület

A vármegyében több mint háromezer hektáros vízterületen gazdálkodik a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége (HECSMSZ), amelynek kiemelten fontos feladata a közel 19 ezer fős tagság horgászati igényeinek kiszolgálása, az égisze alá tartozó 36 megyei horgászegyesület összefogása és segítése. 

A 36 vármegyei egyesületből 27 gazdálkodik a hozzá tartozó vízen. A szövetség vizeivel együtt a megyében összesen ötven vízterület tartozik a különböző horgászszervezetek kezelésébe. Valamennyi vízbe, az előzetes halgazdálkodási terv alapján csakis őshonos halat, főként az akár 25–40 évig is elélő pontyot telepíthet a halgazdálkodó. 

A vármegyei szövetség igyekszik az utóbbi kategóriába tartozó halfajok, főként a törpeharcsa visszaszorításával. Ennek érdekében a HECSMSZ a holtágain minden évben gyéríti ezt az állományt.


Vadregényes természeti környezet

A HECSMSZ alá tartozó legnagyobb természetes vizek és folyószakaszok:

• Tisza
• Maros
• Hármas-Körös
• Atkai-holtág
• Gyálai-holtág
• Akolszögi-holtág
• Körtvélyesi-holtág
• Mártélyi-holtág

Az Alsó-Tisza csaknem száz kilométer hosszan szeli át a régiót. Csongrádnál a Hármas-Körös vizét fogadja, majd Szegednél a Maros vizével egyesülve hagyja el országunkat. Vízjárását a kiskörei duzzasztó és a becsei zsilip befolyásolja.

A folyók mentén kialakult ártéri vegetáció, a nagy kiterjedésű ligeterdők, ártéri gyepek, kubikok vadregényes természeti környezetet formálnak az alföldi kultúrtájban. 2021-től kezdve a megyei Tisza-szakaszba már háromnyaras pikkelyes pontyot és számos folyóvízi halfajt, például menyhalat, jászkeszeget telepít a szövetség. 

A legnagyobb, mentett oldali, állóvíz az algyői térséghez tartozó Atkai-holtág, amely rengeteg nagy testű példányt rejteget. A maga száz hektárt meghaladó területével és ötméteres átlagmélységével kitűnő élőhelyet nyújt a kapitális méretű pontyoknak, amuroknak és ragadozó halaknak. 

A Gyálai-holtág (illetve annak Sárgás-Görbe, Lisztes és Hordós szakasza) Szegedtől délnyugati irányban az országhatárig húzódik. A holtág szakaszai közül a csónakos horgászat csak a Lisztesen engedélyezett. A Tisza hullámtéri holtágai közül a legnagyobb kiterjedésűek a Hódmezővásárhelyhez közeliek: a Körtvélyesi-Holt-Tisza (69 hektár) és a Mártélyi-holtág (46 hektár).

A halgazdaság és a versenyzés kulcsfontosságú szereplői: a mesterséges vizek

A Csongrád-Csanádi halgazdálkodásban központi helyet foglalnak el a mesterségesen kialakított vízterületek is: a Maty-éri víztározó, az Algyői-főcsatorna (Fehér-tói csatorna) és a Székháti-csatorna (Salakos csatorna) egyaránt ebbe a kategóriába tartozik.

Amennyiben a Fehér-tói csatorna esetében esett szó a horgászat tilalmáról, nem lehet szó nélkül hagyni a halakra vonatkozó méretkorlátozásokat sem:

A szövetség kiemelt horgászvize a szegedi Maty-éri evezőspálya, amely a „lapátoló” olimpikonok mellett a horgászok országos és nemzetközi versenyeinek is kedvelt helyszíne. Elsősorban a tározó pontyállománya miatt vált híressé, másodsorban a pálya adottságaival (akár 160 fő is biztonságosan helyet tud foglalni) vívott ki világszerte elismerést. 

Van véleménye Önnek is témában? Várjuk levelét: velemenyszegedma@mediaworks.hu

Borítókép: Bence Szlovak