Bánhidi Bence az elmúlt másfél év viszontagságairól beszélt

Hosszabb interjú készült Bánhidi Bencével a sérüléséről és a jövőről.

– Emlékszem, 2021. december 14-én esküdtünk meg a feleségemmel, másnap pedig megkaptam a harmadik oltásomat, és a következő héten, a válogatott edzőtáborban olyan fájdalom keletkezett a derekamban, ami terhelésre felerősödött. Pedig régóta nem volt gondom vele, legutóbb tizennyolc éves koromban, de akkor rendbe jött. A hazai Európa-bajnokságra készültünk, de emiatt javarészt csak gyógytornáztam, nem tudtam részt venni a csapattal a munkában, csak a hollandok elleni első meccs előtt edzettem először. Egészen a második félidő elejéig rendben ment minden, amikor viszont egy teljesen ártalmatlan szituációban aláfordult a bokám – egy elzárásnál rosszul léptem. Nyilván nem tett jót az sem, hogy három nappal később játszottam Izland ellen. Mikor visszatértem Szegedre, elkezdtem a rehabilitációt, de éreztem, a derekam nem az igazi. Mégis pályára léptem, mert vitt a szívem, segíteni akartam a csapatnak, és kapitányként kötelességemnek éreztem, hogy ott legyek minden mérkőzésen.

Hogyan jött ki a gödörből?

– Leültem a klubvezetőkkel és az edzőkkel, elmondtam nekik, hogy ezt így nem bírom tovább csinálni. Nehéz, de őszinte beszélgetés volt, a segítségüket kértem, és meg is kaptam. Juan Carlos Pastor egyből felhívott Barcelonában egy orvost, akihez kiutaztam vizsgálatra. Kaptam négy hét pihenőt a bajnoki döntőig, hátha addig rendbe jövök. Barcelonában azt mondták, nem kell megműteni, és megmutattak öt-hat gyakorlatot, amit az elkövetkező három-négy hétben rendesen el is végeztem, ám ettől sem javult az állapotom, miközben vészesen közeledett a hazai finálé. Úgy éreztem, csak megyek az események után, közben egyre türelmetlenebb voltam, mert szerettem volna már játszani.

A mai napon a csapat elindult Szlovéniába. Rogla lesz az edzőtábor helyszíne, ahol egészen augusztus 11-ig készülnek.

A Nemzeti Sport teljes interjúja ITT olvasható.