Egy zsák, hat nap, hét maraton – hamarosan indul Barta Tamás nagy kihívása

Hamarosan elutazik a világ egyik legkeményebb maratonversenyére Barta Tamás: a szegedi fiatalembertől már a perui verseny teljesítéséhez is emberfelettire lesz szükség.

Idén először a perui Atacama-sivatagban rendezik meg a Marathon des Sablest, amely egy idegenlégiós ötletéből alakult ki, aki egy héten keresztül, egy teletömött hátizsákkal tett meg 400 kilométert a sivatagban. Nappal 45, míg éjjel 0 fok - ezzel kell megküzdeniük a résztvevőknek az embertelen táv mellett, hiszen hat napon keresztül minden nap egy maratont, azaz 42 és fél kilométert tesznek meg a futók, egy napon pedig dupla távot kell teljesíteni. Ezt a szervezők vízzel és sátorral segítik, viszont ezen kívül minden mást a versenyzőknek saját maguknak kell biztosítaniuk, a szükséges eszközöket pedig egyetlen nagy hátizsákban, végig magukkal kell hordaniuk. Ezt mindössze három magyar teljesítette eddig, a november 26-án, 1000 fővel rajtoló maratonon Tamás egyedüli magyarként vesz részt. Az induláshoz természetesen szükségesek különböző orvosi vizsgálatok és védőoltások, ezek nélkül nem engednek elindulni senkit. Az egészségi állapotra különösen ügyelnek, minden nap ellenőrzik a résztvevőket, és probléma esetén nem is engedik tovább versenyezni. Mint arra Tamás kitért, az indulók 20-30%-a nem szokta teljesíteni a távot, e mellett pedig tíz óra áll rendelkezésükre a napi 42 kilométer teljesítésére. A szabályok megszegéséért viszont büntetés jár: így amennyiben például nem az előírt útvonalon halad valaki, vagy a megengedettnél több vizet visz magával, azért is időbüntetést kap. "Tíz kilométerenként van egy ellenőrző pont, ez alatt meg kell, igyak mintegy másfél liter vizet. Ha erre nem tudok rátölteni, akkor bajban leszek a következő pontnál. Nyáron a hőségriadóban a töltésen és azon túli területeken futottam. A sivatag nagy része köves talajú, ezt kell begyakorolnom, olyan cipőben is megyek, ami erre alkalmas, mintsem egy sima talajú futásra. Szaunában is edzettem, persze ez nem olyan, mint a sivatag, de nem olyan, mintha a hidegben futnék" – válaszolta arra a kérdésünkre, miképp lehet felkészülni egy sivatagi versenyre Szegeden. A rajt előtti időszakban egy ismerősénél alszik majd a kertben, és csak azokat az ételeket fogja enni, amit Peruban is – ez lesz tulajdonképpen a felkészülés főpróbája.

A sivatagban nincs munka

Barta Tamás motivációját többek között az adja, hogy saját vállalkozása miatt öt éve nem volt szabadságon, és bár mehetett volna egy tengerpartra is, de a sivatagban garantáltan nem érik utol a munkahelyi teendők. A futás szeretete nélkül persze nem menne a dolog, így a korábban teljesített fél- és teljes maratonok után egy újabb kihívás számára a verseny teljesítése, másrészt pedig az angol nyelvet is gyakorolhatja. "Sokan mondták, hogy erre többet kellene készülni, de általában olyan vagyok, hogy beleugrom a dolgok közepébe. Sosem voltam még Dél-Amerikában sem. Közel 10-12 kilós lesz a táskám, ebben nincs benne a víz. Minden napra vinnünk kell kétezer kalóriányi ételt, viszont egy maraton ötezer kalóriát vesz igénybe" – tette hozzá.

Riasztópisztoly, vénás pumpa kígyómarás esetére, és egy szőlőcukornak álcázott törlőkendő, ami víz hatására megnagyobbodik: ezek biztos vele lesznek minden nap. A táskának, amely tulajdonképpen társa lesz a verseny során, kötelező elemei is vannak, Tamás 8-10 korábbi versenyző tapasztalatait szedte össze, így például azt, hogy nem érdemes vinni több szett ruhát, mert úgy sincs lehetőség arra, hogy kimossák azt, valamint jól jön egy felfújható párna, hiszen a köveken nehezen lehetne aludni. "Jól jöhet egy napelemes töltő, mert szükségünk lesz a zenelejátszóra. Kell egy papucs is, mert ha levesszük a futócipőt, akkor nem lehet megmaradni zokniban, ebből próbáltam listát összeállítani. Minden gramm számít, azt is néztem, hogy hány kalória van egy grammban. Az ételeket is kiszedik a csomagolásból, és bezacskózzák, mert ezzel is súlyt lehet spórolni, és beférhet valami olyan, amire nagy szükség lesz” – részletezte a hátizsák összeállítását. Tamás azt gondolta, hogy lesz néhány dolog, amit egészen egyszerűen el tud intézni, mint például a szükséges védőoltások, azonban pont ez volt az egyik legnehezebb: heteket kellett várni az oltóanyagra, és volt olyan orvos, amelyik nem is akarta beadni neki az injekciót. Az utazás előtt már felvette a tífusz, a sárgaláz, a hepatitisz B oltásokat. „Azt gondoltam, hogy egy olyan felfújható, összecsukható polifómot nem tudok szerezni, ami távol tart a kavicsoktól, azonban bementem az egyik szegedi áruházba, és van. A tetanuszt nehezebb megszerezni” Számolása alapján nagyjából ötezer euróba, azaz mintegy másfél millió forintjába fog kerülni számára ez a verseny. Közel 200 céget keresett meg támogatásért folyamodva, azonban anyagi segítség egyiktől sem kapott, öt cég különböző szolgáltatásokat ajánlott fel. Ugyan van pénzdíj a versenyen, az első helyezett három-, a második két-, míg a harmadik ezer eurót nyer, de Tamás megjegyezte, nyolc éve csak helyiek nyerik a maratont, így a csoda kategóriájával érne fel a győzelme.

Fotó: Husz Szabolcs