Idén év végén lejár a társasági adókedvezmény európai uniós engedélye: a magyar kormány nemrég az öt esztendő óta érvényben lévő rendszer meghosszabbítását kérte az EU-tól, hogy további fejlesztéseket és segítséget nyújtson ez által a hazai látványsportágaknak. A TAO I. tapasztalatairól kérdeztünk megyei politikust, marketingszakembert és sportvezetőt is.
2011 júliusa óta a társasági adóból levonható összeggel támogathatják a vállalkozásokat a látványsportágakat, az így befolyó támogatási pénzt utánpótlás-nevelésre, beruházásokra, felújításokra, személyi kiadásokra, illetve képzéssel kapcsolatos feladatokra fordíthatják a szakszövetségek, valamint a sportszervezetek. Ennek köszönhetően az ország minden pontján fejlesztéseket hajthattak végre a sportklubok, amelyek finanszírozása lényegesen olcsóbb volt számukra, hiszen a költségek nagy része a TAO-támogatásoknak köszönhetően biztosítottá vált. A rendszer első szakasza idén év végén lejár, így egyelőre nem tudni, hogy lesz-e folytatás - ehhez az Európai Unió jóváhagyása is szükséges, ezt
kérte megnemrégiben a magyar kormány az uniótól.
Mint azt portálunknak
Balla Attila
kommunikációs és marketingszakember elmondta, a magyar klubok és a honi sport életében nagyon fontos dolog a TAO, ami nélkül ilyen formájában nem tudna működni és épülni a magyar klubok rendszere, ideértve az infrastrukturális hátteret is. Hozzátette, a kiemelt sportágak TAO-felhasználása várhatóan 2016-17-re eléri a 300 milliárd forintos összeget. Ha egy kicsit közgazdaságilag is tekintünk a TAO intézményére, akkor nyilvánvaló a kormányzat és a sportágazat célja, hogy a magyar sportnak önálló bevételei legyenek, ehhez pedig elengedhetetlenek a létesítményfejlesztések. „Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a TAO nehezíti a gazdasági alapon működő sportszponzorációt. Nagyon komoly kihívásnak tartom ezt a magyar sportágazat részére, hogy megtaláljuk és megtanuljuk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehetne azt véghezvinni, beépíteni az egyesületek és a szövetségek működésébe, ha TAO nélkül piaci alapon kellene finanszírozni egyéni vagy csapat sportágakat” – figyelmeztetett a rendszer árnyoldalaira Balla Attila.
A szakember fontosnak tartotta megjegyezni azt, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2004. évi sporttörvény komoly módosítását. A január elsejétől életbe lépő rendelkezés értelmében a legkomolyabb változás, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság, valamint a sportért felelős államtitkárság jogköreinek megváltoznak – ez a TAO szempontjából egyben fontos változás is lehet. A törvény szól arról is, hogy az államtitkárságnak ki kell dolgoznia egy programot a sportpiac fejlődésének érdekében, aminek gyakorlati szintre kell átültetnie azt, hogy a sportágak mint termékek, hogyan lesznek eladhatóak. Ennek kapcsán hasonlóan fontos feladat, hogy hogyan lehet úgy hasznosítani a marketing-, média- és szponzori jogokat, hogy ebből a minőségi sport legyen a legnagyobb haszonélvező. „Január elsejétől kizárólag négy köztestület működik majd, az egyik a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), a Nemzeti Versenysport Szövetség, ami a nem olimpiai sportágak köztestülete lesz, működni fog a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Nemzeti Diák és Szabadidősport Szövetség, közöttük oszlanak meg a sportszakmai feladatok. Azt nem tudjuk, hogy mi lesz öt év múlva, így fel kell készülni arra is, ha lejár a TAO II. A Nemzeti Sportinformációs Rendszer jövőre várhatóan élesedni fog, ez komoly oda-vissza adatáramlást tesz majd lehetővé az államtitkárság, az irányító szervezetek és a klubok között, amit vissza lehet majd vezetni a lépcső legaljára, azaz az utánpótlásra, és kellő szakmaisággal hasznosítani az elemzéseket, adatokat.
– fogalmazott Balla Attila. Felhívta rá arra, amit több szakpolitikus is hangsúlyozott a rendszer folytatását illetően: az ágazatban dolgozó szakemberek, edzők minőségét és mennyiségét is növelni kellene annak érdekében, hogy ki tudják szolgálni ezt a koncepciót. A TAO adta lehetőségek kihasználásával kapcsolatosan Szeged helyzetére vonatkozólag Balla Attila elmondta: a Tisza-parti város nagy hátrányban van azzal, hogy 2001-re datálódik a sportkoncepciója, a TAO-rendszerrel kapcsolatosan pedig nincs egy szinkronban lévő stratégia, annak ellenére, hogy 2013 óta működik a kiemelt sportágfejlesztési program, amihez illeszkedően a megyei jogú városok kialakították azokat a szinergiákat, aminek segítségével, valamint a helyi sajátosságoknak megfelelően követni tudják a sportágfejlesztési programot.
Az országos összevetést illetően, a 2014. év végi összesítés szerint a mintegy másfél-két milliárd forintos TAO-felhasználással Csongrád megye a középmezőnyben helyezkedik el. A ranglistából egyébiránt két megye, Pest és Fejér emelkedik ki, akik négymilliárd fölötti TAO-felhasználással rendelkeznek.
„Maga a TAO-rendszer alapvetően visszavetette a gazdasági alapon működő sportszponzorációt, nem feltétlenes érdeke már a cégeknek, hogy ilyen szinten odaálljanak a sport mellé” – állapította meg Balla Attila annak kapcsán, hogy a TAO milyen hatással volt az ágazat gazdasági támogatottságára, tekintve, hogy Magyarországon nincs túl sok olyan vállalat, amelyik teljes szélességgel támogatná a hazai sportot. „Az elsődleges feladat mindig a kluboknál adódik, olyan stratégiát kell kialakítaniuk maguk számára, aminek segítségével egy saját brandet építhetnek, saját marketingkoncepcióban tudnak gondolkozni, így ki tudják alakítani a TAO melletti lehetőségeiket. Ennek segítségével piacképesek tudnak maradni, ha eljutunk oda, hogy már nem lesz TAO. Ki kell alakítani egy fajta menedzserszemléletet, amely a létesítmények gazdálkodása, illetve a klub vagy egyéni versenyzőik 'eladhatóságát' tartja szem előtt. Ezzel lehet megszólítani ilyen jellegű nagyvállalatokat, melyek teljes mértékben piaci alapon közelítik meg a sport kérdését, ezt a klubok és a szövetségek közös feladatának gondolom” – válaszolta Balla Attila. Arra a felvetésre, hogy ez az ötéves periódus, amivel számolhatnak az egyesületek, mire elég, úgy válaszolt, önmagában ha ezt a 300 milliárdot tekintjük, akkor az öt év hosszú időnek mondható, amiben komoly lehetőségek rejlenek, ha a korábban taglalt koncepciók megszületnek. Sok kész program esetében is van mód a csatlakozásra, ezek komoly fejlődést mutatnak, amire sok jó példa van az országban, de úgy gondolja, folyamatosan résen kell lenni, gondolni kell arra a lehetőségre is, hogy mi lesz akkor, ha nincs következő öt év. „Ez idő alatt fel lehet építeni stadionokat, csarnokokat, uszodákat és különböző létesítményeket profi módon, európai szinten, el lehet kezdeni olyan jellegű munkát az utánpótlással, ami középtávra ható folyamat, de ha valaki a TAO I-ben ezt már jó stratégia mentén elkezdte, akkor már látja ennek az eredményét. Ha ezt a koncepciót lehet továbbvinni, akkor ez középtávon komoly sikereket hozhat, ha pedig valaki csak most tud belépni, akkor szakmai kötelessége, hogy legalább ebben az öt évben gondolkozzon, és így alakítson ki egy stratégiát. A TAO egy jó törekvés, jó döntést hoztak meg 2011-ben, az elmúlt öt év tapasztalatait mindenképp hasznosítani kell annak érdekében, hogy fejleszteni lehessen a rendszer segítségével a folytatásban is” – zárta Balla Attila.
Az elmúlt öt évről, amióta létezik a TAO-s támogatási rendszer,
Nógrádi Tibor,
a Fidesz szegedi elnöke úgy fogalmazott, a magyar kormány stratégiai iparága a sport, ami a rendszerváltás óta egyetlen egy kormány szempontrendszerében sem volt ilyen előkelő helyen, nem kapott ilyen kitüntetett figyelmet. „Több szempontból is igen hasznosak az oktatásba és a sportba fektetett források egy nemzet számára, hiszen egyértelműen a jövőbe való befektetést szolgálják. A tömegsport vagy szabadidősport a lehető legszélesebb rétegeket érinti, csábítja mozgásra, ami nemcsak fontos egészségmegőrző szereppel bír (hosszú távon ez által csökkenti az egészségügyre fordítandó kiadásokat is), hanem ami legalább ilyen jelentős: összekovácsolja a helyi közösségeket. Aligha kell ecsetelni, hogy a nemzetgazdaság milyen sokat profitálhat mindebből” - fogalmazott. Nógrádi Tibor hozzátette, a TAO-s finanszírozás révén dinamikus fejlődést ért el a magyar sport. Az élsport eredményei mindenki számára ismertek, önmagukért beszélnek. Rendkívül biztató, hogy az élsport sikerei és a TAO-s források beáramlása révén kiszélesedett az az amatőr sportolói bázis is, mely az élsport merítési lehetőségeit növeli, és a jövő nagyszerű eredményeit ígéri számos sportág vonatkozásában. „A Magyar Labdarúgó-szövetség Csongrád megyei igazgatójaként nagyon büszke vagyok arra a bővülésre, melyet 2010 óta elértünk. Jelen pillanatban több mint hétezer ember érintett a Csongrád megyei labdarúgásban. A TAO-pénzek a sportág fejlesztését, az ő sportolási lehetőségeik szélesítését szolgálják, azaz a tömegbázis és az utánpótlás megerősítését, az infrastruktúra színvonalasabbá tételét. Örömömre szolgál, hogy Csongrád megye a lakosságszámra vetített pályaépítéseket tekintve országosan első helyezést ért el ebben az időszakban. Azt kell mondjam, a fejlesztési ügyet sajnos MSZP-s pártpolitikusként megközelítő szegedi polgármester kivételével nem volt olyan helyi vezető, aki ne szeretett volna részesülni ezekből a beruházásokból, és ne tett volna meg mindent azok befogadásáért, segítéséért. Ennek révén számos kis-, illetve nagyméretű füves, műfüves pálya létesült a megyében, és bővültek, modernebbé váltak a sportlétesítmények, és stabilizálódhattak az értékes szakmai műhelyeink. Az újonnan átadok pályák nagy része a gyerekek labdarúgását szolgálja, úgy Mórahalmon, Csongrádon, Algyőn, Sándorfalván, mint Nagylakon, és sorolhatnám még a településeket” – nyilatkozta Nógrádi Tibor.
Horváth Zoltán
, a Hódmezővásárhelyi FC elnöke elmondta, 2011-ben, mikor a kormány bevezette a jelenlegi TAO-s sportfinanszírozási rendszert, akkor nem csak a Hódmezővásárhelyi FC, hanem az összes érintett sportág sportegyesülete vezetésének szívéről óriási kő esett le. A legtöbb egyesület napról napra élt, nem voltak megbecsülve az edzők, a klubok nem tudtak megfelelő sporteszközöket, sportfelszereléseket vásárolni, létesítmény-használati díjat fizetni, sokszor még az utazási költségeket sem tudták megfelelő módon rendezni, mindig ment a matekozás, hogy mit fizessen ki, mit vegyen előre. „A rendszer bevezetésével a normálisan működő sportegyesületek utánpótlás-finanszírozása teljesen megoldódott, hiszen 90 százalékos TAO-forrás mellé mindösszesen 10 százalék önrészt kellett hozzátenni. Ez az állam részéről egy nagyon jó ötlet és kezdeményezés volt, amiért mindenki hálás lehet, aki ebben a rendszerben benne van. Nyilvánvaló, hogy vannak hibák, lehetne javítani a működésen, azonban nagyon sok előnye is van, hiszen kifehérített több tízezer, százezer edzőt, gondolok itt a bérekre. A legtöbb helyen előtte nem hivatalosan kapták az edzők a fizetéseket, hanem a tagdíjakból vagy bármilyen egyéb bevételből finanszírozták, ami nem megbízási vagy munkaszerződés útján történt. Ez az államnak jó, hiszen járulék formájában a TAO-támogatás egy része visszatér az államkasszába, emellett nem feketén dolgoznak az edzők, hanem teljesen legális keretek között.
– összegzett Horváth Zoltán. A HFC elnöke úgy véli, e mellett a TAO-rendszerből az, aki megfelelő sportfejlesztési programot tud benyújtani, illetve rendelkezik az utánpótlás-csapatokkal, azokat fel tudja szerelni olyan sporteszközökkel, ami előtte nehezen volt biztosítható, legyen szó mezekről, labdákról vagy bójákról, egyszóval minden olyanról, ami a minőségi munkavégzéshez elengedhetetlen. Vásárhelyen a TAO adta infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket is igyekeznek kihasználni: mint arra Horváth Zoltán kitért, óriási jelentősége van a támogatási rendszernek a tekintetben, hogy nagyon komoly infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre az elmúlt öt évben, így a városi stadionban közel egymilliárd forint értékben történt fejlesztés. Ezt még nem is tekintik lezártnak a klubnál, hiszen a következő években is szeretnék a létesítményt tovább fejleszteni, erre az idei TAO-évben is rendelkeznek jóváhagyó végzéssel. „Igen látványos az, ami a városi stadionban történt az elmúlt években. Ez egy hihetetlenül komoly előnye a TAO-nak, hogy azok a szocializmusban és az azt követő évtizedekben is maximálisan elhanyagolt sportlétesítmények meg tudnak újulni. Itt nemcsak a labdarúgásra gondolok, hanem az összes többi érintett látvány sportágra, hihetetlenül komoly beruházások mentek végre. Hódmezővásárhelyen a vízilabdán keresztül az uszodában is komoly fejlesztést hajtottunk végre, de ugyanez vonatkozik a Hódtói sportcsarnokra is a kosárlabda kapcsán. Ez óriási könnyebbség a tulajdonos számára, ami majdnem mindenütt az önkormányzat, hiszen 30 százalék önerő mellett nagyon jelentős mértékű beruházások történnek. Az külön öröm, ami a híradásokból lejött, hogy újabb öt évvel szeretnék kitolni a rendszert.
Nyilván az is fontos, nem azt akarom mondani, hogy ezekre a területekre nem kell pénzt fordítani, viszont amit a sportra költünk, az itt marad, az mind a sportolni vágyó fiatalokat szolgálja ki” – nyilatkozta a vásárhelyi klubelnök, aki hozzátette, olyan jellegű beruházásokról beszélünk, amik arra ösztönzik a fiatalokat, hogy érdemes sportolni, ezáltal pedig ha életük részévé válik a sport, akkor nyilvánvalóan kevesebbet fognak költeni gyógyszerre, így vélelmezi, sokkal egészségesebbek lesznek, aminek következtében felnőtt korukra mind a munkaerő piacon és a magánéletben is megállják a helyüket. Horváth Zoltán maximálisan egyetért a kormány ezen törekvésével és bízik benne, hogy nem csak az elkövetkező öt évben, hanem sokkal hosszabb távon is számíthat a magyar sport a magyar kormány ilyen jelentős támogatására. A jövőbeni tervekkel kapcsolatban elmondta, Hódmezővásárhelyen nem csak a labdarúgásnak, hanem az összes többi sportágnak is van egy koncepciója, ami alapján az utánpótlásban dolgozik. A helyi kézilabda, kosárlabda és vízilabda egyesület nevében is kijelentette, hogy amennyiben az elkövetkezendő öt évben működni fog a TAO-rendszer, akkor Hódmezővásárhelyen egy tervezett programot fog szolgálni a TAO-támogatás, előre meghatározott irányvonalak mentén kerülnek ezek felhasználásra, mind az utánpótlás, mind pedig a létesítményfejlesztés tekintetében. A vásárhelyi klubok az utánpótlásban is és az infrastruktúra területén is egy világos koncepció mentén dolgoznak, ez pedig összehangolt a település önkormányzatával. A városban megvalósuló beruházások elsősorban önkormányzati szinten kerülnek egyeztetésre, hiszen önkormányzati tulajdonú ingatlanokról van szó a felújított épületek esetében.
Az elmúlt években egyre többen kezdtek el Magyarországon sportolni: a HFC első embere a klubnál tapasztalható létszám-trenddel kapcsolatban úgy fogalmazott, a Hódmezővásárhelyi FC esetében folyamatos bővülésről beszélhetünk az elmúlt öt évben, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az egyesületnek a TAO miatt van arra pénze, hogy újabb és újabb edzőket vegyen fel, így egy sokkal hatékonyabb kiválasztó rendszert tudnak működtetni. Az edzőik által a HFC jelen van az összes óvodában és általános iskolában, ingyenes foglalkozásokat tartanak a gyerekek számára. „Ez egy olyan kiválasztó rendszer, amivel nyilvánvalóan tudjuk növelni a taglétszámunkat. Ameddig nem volt a TAO, addig nem volt lehetőségünk arra, hogy edzőket finanszírozzunk azért, hogy bejussunk az óvodákba és az iskolákba. Jelen állás szerint 350 fő körül van az igazolt sportolók száma az egyesületben, de e mellett az óvodai és az iskolai programunk keretében további 480 gyerekhez jut el a labdarúgás heti rendszerességgel. Ez egy horrorisztikus szám hódmezővásárhelyi mértékben nézve, az a cél, hogy ebből a 480 gyerekből minél többet megnyerjünk a klub számára, minél többen válasszák majd a labdarúgást olyan formában is, hogy a stadionban, korosztályos csapatokban szerepelnek, edzenek. Bízunk benne, hogy minél több olyan gyereket tudunk ezáltal felfedezni, akik nem csak a hódmezővásárhelyi labdarúgás érdekeit fogják szolgálni, hanem adott esetben tovább tudjuk őket léptetni és magasabb szintre tudnak kerülni” – mondta el az utánpótlás helyzetével kapcsolatban Horváth Zoltán. A kitörési lehetőség létjogosultságát az elnök szerint az is bizonyítja, hogy az elmúlt öt évben jóval több, mint 50 gyereket tudtak tovább adni náluk magasabban jegyzett utánpótlás-nevelő egyesület felé, akik közül nem is egy már az NB I-es bajnokságban is bemutatkozott. A HFC neveltjei közül
Sós Bence
Debrecenben, majd Mezőkövesden is az élvonalban játszott, de bemutatkozott az U21-es magyar válogatottban is,
Batik Bence
16 évesen majdnem abbahagyta a labdarúgást, mielőtt Hódmezővásárhelyre került, majd magyar bajnok és kupagyőztes lett a Ferencvárossal. „Mondhatnám az MTK-t, a Honvédot, a Debrecent, de a felcsúti akadémiára is adtunk játékost, számtalan olyan volt játékosunk van, aki a profi szerződés küszöbén áll, vagy már kapott is szerződést, vagy pusztán meghatározó tagja egy kiemelt akadémia korosztályos csapatának, elég a
Sipos-gyerekeket
megemlíteni Felcsúton, közülük az idősebbik az U15-ös válogatottnak is oszlopos tagja. Hódmezővásárhelyen érdemes elkezdeni futballozni, adottak a körülmények, a lehetőségek, aki tehetséges, tovább tud lépni, a klub abban tud segíteni, hogy tovább tudjon lépni” – zárta Horváth Zoltán.
"Pont akkor vettem az egyesület irányítását, amikor indult ez a rendszer, akkor senki nem tudott még erről semmit, hogy milyen lehetőségeket rejt ez magában. Fantasztikus dolognak tartom, nagyon nagy segítség az össz magyar utánpótlás sportnak" - összegzett röviden
Mód Péter
, a Szegedi Vízipóló Suli elnöke. Az elmúlt években a TAO-nak köszönhető fejlődésről elmondta, klubjuk esetében a legfontosabb eredmény az, hogy a létszámuk megduplázódott. "Az átvételemkor 110 körüli létszámunk volt, most pedig több mint 250 versenyzőnk van. A további fejlődésünk lehetőségét a hely és időkeretek szabják meg az uszoda kapcsán. A mai kor igényeinek megfelelően olyan szolgáltatást tudunk nyújtani a gyerekeknek, illetve hozzájuk kapcsolódva a szülőknek, ami nagyon sokat javult, gondolok itt a felszerelésre és az egyéb lehetőségekre, amiből kiemelném a hazai és nemzetközi edzőtáborokat. Négy olyan korosztályunk van, akik már voltak ilyen tornákon, Dubajban, majd két, olaszországi tornán is részt vettünk, de Németországban is jártunk, a TAO nélkül ezeket nem tudtuk volna finanszírozni, vagy a szülőknek sokkal nagyobb részt kellett volna vállalni" - fogalmazott Mód Péter, aki hozzátette, ezeknek a tornáknak köszönhetően egyértelműen fejlődtek a gyerekek, akiket motiválttá tudnak tenni ezekkel az élményekkel, így sokkal kisebb a lemorzsolódás veszélye is. Az SZVPS elnöke két komolyabb beruházást említett meg az elmúlt öt évből: létrehoztak egy konditermet a sportcsarnokban, ami csak a saját használatukban van, de szintén ide sorolható az is, hogy termet tudnak bérelni a kisebb korosztályoknak, akik még nem használnak súlyokat.
Egy edzőnek szerencsére egy országos csapata van, szárazföldi edzőnk van, marketinggel is tudunk foglalkozni, ezek a mai világban elengedhetetlenek, így már 10 fős a szakmai stábunk. Ha visszaosztjuk, ez még mindig nem túl jó, mert 25 gyerekre jut egy edző, de ezzel már szépen tudunk haladni előre" - taglalta az elmúlt évek eredményeit Mód Péter. A jövőbeli tervekkel kifejtette, elsősorban ezt a színvonalat szeretnék fenntartani, akár az edzőtáborok, akár a szakmai stáb létszámát tekintve. "Az uszoda felújítása és komfortosabbá tétele rajtunk keresztül fog megvalósulni, az más kérdés, hogy nem egy, hanem két ütemben, de ettől függetlenül ez egy nagyon nagy előrelépés lenne. Ha felépül az új uszoda, és a jelenlegit korlátlanul használhatnánk, akkor itt van még nekünk előrelépési lehetőség, ezért is vágtunk ebbe bele. Annyira maximális kihasználtsággal működik a sportuszoda, hogy több már nem fér bele, a kisebb korosztályokat este nem tudjuk edzeni, nekik hamarabb haza kell érniük. Létszámban való bővülés a közeljövőben nem várható, mert egyszerűen nem tudunk hol edzeni" - tette hozzá Mód Péter, aki kitért rá: a részben TAO-s keretekből rendezett Tiszavirág nemzetközi vízilabda tornát a hagyományoknak megfelelően szeretnék a továbbiakban is megrendezni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.