Kézilabda: nem tett le az edzői feladatokról Bartók Csaba

A Pick Szeged 1996-os bajnokcsapatának tagja nem távolodott el a kézilabdától: mostanság a sportág több területén is dolgozik, ám céljai között az is szerepel, hogy egyszer edzőként is kipróbálhassa magát a jövőben. A Tisza Volánnál vállalt munkájáról, a zsűri asztalnál vállalt feladatairól is beszélgettünk Bartók Csabával.

2006 és 2011 között az akkori Tisza Volán SC utánpótlásának vezetőjeként dolgozott az egykori szegedi közönség kedvenc,

Bartók Csaba

, azonban 2011-ben a Pick Kézilabda Zrt. létrejöttével gyakorlatilag megszűnt az egyesület, a Tisza Volán SC kézilabda szakosztálya egy alvó állapotba került. Két év elteltével

Kővári Árpáddal

való beszélgetésük során merült fel, hogy mégis lenne itt feladat, így kínálkozott egy lehetőség a Nemzeti Kézilabda Akadémia irányvonala, útmutatása, illetve a KÉSZ Kft. anyagi támogatásával – a kézilabda élet pedig újra beindult a klubnál, Bartók Csaba pedig mindebből mint utánpótlás igazgató helyettes veszi ki a részét. „Gondoltunk egy nagyot, és újraindítottuk a kézilabda szakosztály működését. Nagyon fontos, hogy bár Szegeden van az irodánk, de a környékbeli településeket céloztuk meg, ahol eddig nem volt kézilabda, vagy bár volt, de tetszhalott, vagy megszűnés közeli állapotok voltak. Feladatom a helyszínek megszervezése, a polgármesteri hivatalokkal, az intézményfenntartókkal való egyeztetés, együttműködési megállapodások kötése, a toborzómunka, edzők kiválasztása, ezek működtetése, szakmai ellenőrzése” – mondta el portálunknak mindennapjairól a korábbi kézilabdázó. Kifejtette, ahonnan elindultunk, ahhoz képest nagyon jól áll jelenlegi projektjük: létszámban, szervezettségben abszolút az elképzelésüknek megfelelően alakultak a dolgok. Az elmúlt két évben szinte a nulláról indultak, mostanra nagyságrendileg 300-350 gyereket mozgatnak meg nap mint nap, heti rendszerességgel. „Az volt a célkitűzésünk, hogy az alapokról induljunk, egész lentről próbáljuk felépíteni a rendszerünket. A legerősebb korcsoportjaink a 8-9 év körüli gyerekek, senkinek nem mondtunk nemet, aki kézilabdázni szeretett volna, így az ott lévő edzőknek, testnevelő tanároknak munkájának köszönhetően vannak nagyobb korosztályaink is, így a 13 éves korosztályunk is versenyez, egy picit magasabbra is felnyúltunk, mint ahogy terveztük.

– fejtette ki a klub munkájának eredményeit Bartók Csaba. Az utánpótlás-nevelés egy roppant kemény és sokrétű munka: céljaikkal kapcsolatban a Pick Szegeddel 1996-ban bajnoki címet nyert egykori játékos kifejtette, ő maga nyitottabban gondolkozik, nem sportág soviniszta, így számára az a fontos, hogy a gyerekek sportoljanak, mozogjanak, de természetesen, ha lesz olyan tehetség, akkor ő külön gondozást fog kapni. Elsősorban egészséges gyermekeket, fiatal felnőtteket szeretnének nevelni a Tisza Volánnál, akik az életben meg kell, hogy állják a helyüket. „Nagyon szeretnénk, ha olyan fiatalokat nevelnénk, akik a sporthoz kötődnének, valamilyen formában élethosszig sportolóvá válna, természetesen azon belül, ha a kézilabdázáshoz is köze maradna, akár szurkolóként, akár olvasóként, aki a médiában figyeli a kézilabdázást, esetleg meccsre jár, vagy ha olyan helyzetbe kerül, akkor szponzora és támogatója lesz a sportágnak. Ezek számunkra nagyon komoly eredmények lennének, igazából ezért dolgozunk, hogy ezek valamilyen formába sikerüljenek” – részletezte Bartók Csaba.

Nem mondott le az edzősködésről

A 46 éves szakember ugyan ült már felnőtt együttes kispadján, de jelenleg a sportágban vezetőedzőként nem vesz részt: ennek kapcsán elmondta, az edzősködés valamilyen formában a szíve csücske, de az a kérdés, hogy milyen szinten teheti ezt. „Ha gyerekekkel foglalkozik az ember, akkor ez legfeljebb egy órarend szerinti elfoglaltságot jelent, ha félprofi, vagy profi csapatnál, akkor pedig teljesen más dimenzióról beszélünk, elfoglaltságban, készülésben, de nem kiszámítható a vége, hiszen 2-3 rossz mérkőzés után akár mindjárt sor kerülhet a szerződésbontásra. Szép, mert szép sikereket érhet el az ember, vagy tanulhat a kudarcokból, de az is látni kell, hogy egy komoly bizonytalansági faktor van benne, bármikor előjöhet az, hogy holnaptól nincs folytatás, nem ott van a folytatás és egy másik kihívást kell keresni. Így érdekes lenne, meg nem is, de mivel még nem volt ilyen jellegű munkám, hogy egy profi NB I-es klubot vezessek, így őszintén megmondva bennem van a kisördög, szeretném magam kipróbálni. De a másik oldal, hogy most jelen pillanatban egy kiszámítható, stabil életet élek. Adott esetben vannak hétvégéim, kiszámíthatóbban tudok élni” – nyilatkozta az edzői kihívásokról és motivációjáról Bartók Csaba.

Edzőként ugyan nem, de a sportágban más feladatokat ellátva szinte hétről-hétre részt vesz a székelyudvarhelyi illetőségű szakember: méghozzá egészen közelről szemléli a meccseket, hiszen a zsűri asztalnál tevékenykedik, mint versenybíró. „Nagyjából négy évvel ez előtt, a Csongrád megyei Kézilabda Szövetség elnöke, Fekete József megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem esetleg ezzel foglalkozni, mert nagyon örvendene ennek. Egyrészt öregszik ez a fajta társadalom-részleg, másrészt pedig úgy ítéli meg, hogy nem baj, ha olyan emberek kerülnek ebbe a pozícióba, akik mások szemében hitelesek, van respektjük, ezzel a kézilabdasport szintjét is emelni lehet. Igent mondtam rá, elkezdtem az alapoktól, először NB II-ben, majd női NB I/B-ben, majd férfivonalon is közreműködtem, lépek felfele a ranglétrán, aztán biztos eljön majd az ideje, amikor a legmagasabb szinten is versenybíráskodhatok. Érdekes egész közelről szemlélni a mérkőzést, hallgatni a kispadokat, ennek is megvan a maga pikantériája. A jó meccs az ilyen szempontból is érdekes és izgalmas” – fogalmazott versenybírói szerepköréről Bartók Csaba, aki az előttünk álló hétvégén az NB I/B Keleti csoportjában az Algyő-Balassagyarmat meccsen fog közreműködni versenybíróként. „Teljesen elválik a játékvezetéstől. Folyamatosan változnak a kézilabda szabályai, már az NB I/B-s szinten is két versenybíró van, a szabályváltozások okozta megnövekedett feladatok ezt a lépést kikényszerítették, szükség volt arra, hogy két versenybíró legyen. Van úgynevezett egyes és kettes versenybíró, az egyes gyakorlatilag a játékvezető utasításában, figyelmeztetésében szerepet vállal, illetve kap. Jelezni lehet a játékvezetőnek olyan dolgokat, amikkel nem értünk egyet, vagy fontosnak érezzük közölni, míg korábban erre nem volt lehetőség. A versenybíró feladatai közé tartozik a játék feltételeinek megléte, a rendezők névsora, pályahitelesítés, versenyengedélyek áttekintése, jegyzőkönyv vezetésének ellenőrzése, időmérés, de az eredmény rögzítése is. Amit az eredményjelzőn látunk, az nem a hivatalos állás, az mindig a versenybírónál van. De a kiállítások kezelése, a reklamáló kispad, a sportszerűtlen viselkedés is ide tartozik, akárcsak a viselkedési szabályok betartatása, az időkérések kezelése. Az idén belépett, sérültekre vonatkozó új szabályt is ellenőrizni kell, azaz amennyiben nincs progresszív büntetés, sárga lap vagy kétperces kiállítás, akkor a sérült, ha orvosi ellátásra szorult, akkor három támadáson keresztül nem lehet a pályán, erre is figyelni kell, vagy adott esetben szankcionálni kell. A cseréket is figyelni kell, hogy rendben zajlanak-e a cserék, majd a mérkőzést követően a jegyzőkönyv lezárása, ellenőrzése, illetve a szövetséghez való eljuttatás – ez mind-mind a versenybíró feladata” – részletezte igen sokrétű feladatait a zsűri asztalnál Bartók Csaba.

Kevés a műhely - kevés a magyar játékos

Nem csak a sportág változott húsz év alatt, a MOL-Pick Szeged is alapvetően megváltozott a korábbi évtizedekhez képest: összehasonlítva a mait, és azt a klubot, amelyikben ő játszott, Bartók Csaba elmondta, a mostani lehetőségek az akkoriakkal nem vethetőek össze – egyúttal nagyon büszke arra, hogy ma egy ilyen csapata lehet a Szegednek, és úgy érzi, ennek valamilyen formában ő is részese, úgy látja, a megalapozók között reálisan nézve ott kell legyen az ő neve is. „Ez büszkeséggel tölt el. Húsz évvel ez előtt az anyagi lehetőségek mellett akkor a külföldi játékosok szerepeltetése is komoly gátakba ütközött, ha jól emlékszem, akkor két külföldi játszhatott. Az akkori pénzekért egy szerb, egy ukrán, vagy egy orosz játékos fért bele, közülük is a másodvonalas játékosok, mert az első vonalas játékosok a nyugati bajnokságokban szerepeltek. Szívfájdalom az, hogy mindösszesen ennyi magyar játékos tud szerepelni a két legjobb hazai klubban, sőt, a többi NB I-es klubban is rettentően kevés a magyar játékosok aránya, ez rettentően elkeserítő és szomorú tény. Sajnos nincs magyar játékos, mindenkinek a saját háza táján kell körbenéznie, hogy miért nincsenek.

Ha nem is a legerősebb kerete van a Szegednek, de taktikailag olyan szinten uralják a meccseket, hogy ez által bármelyik ellenfelet komoly ellenállásra, vagy hál’istennek nem csak ellenállásra, hanem megadásra is késztetik, holott a játékoskeret nem biztos, hogy alkalmas lenne azoknak a csapatoknak a legyőzésére” – mondta Bartók Csaba, aki hozzátette: ebben látja a nagy különbséget, nagyon komoly taktikai repertoárja van a csapatnak, remekül vannak felkészítve a játékosok. A Tisza Volán utánpótlás munkája ebből a szempontból, a magyar kézilabdázás jövőjét tekintve is kifizetődhet a jövőben: Bartók Csaba úgy folytatta, amikor elindultak, akkor úgy érezte, némi rosszallás volt a Pick Kézilabda Zrt. részéről, tekintve, hogy konkurenciái lesznek egymásnak. „Hiszem azt, hogy mi olyan területen tevékenykedünk, ahonnan ők eddig nem merítkeztek, biztos vagyok benne, hogy hosszú távon ebből ők fognak profitálni, egyúttal remélem, hogy a magyar kézilabda fog ebből profitálni, hiszen a bázist szélesítettük. A következő öt-hat évben éves szinten arról a kilenc településről, ahol dolgozunk, 25 lány és 25 fiú kézilabdázó fog kikerülni, akiknek a nagy része középiskolában Szegeden fog elhelyezkedni, így ebből a szegedi csapatok profitálhatnak. Most van lehetőségünk, ezzel lehet élni és visszaélni, mi szeretnénk élni ezzel. Reméljük, hogy tíz éven belül válogatott szinten is meg fog jelenni ennek a befektetésnek az eredménye. Ha kevesebb embert edzünk, versenyeztetünk, akkor értelemszerűen a kevésből kevés lesz. Ha többől csináljuk ugyanezt, akkor elméletileg több kell, hogy legyen, a matematika és a statisztika biztos, hogy javulást fog okozni” – zárta Bartók Csaba.